Érdi Újság
Az Érdi Újság 1991. március 15. óta jelenik meg, 1998. óta ingyen.
Főszerkesztő: Kövesdi Péter (kovesdi.peter@
Szerkesztőség: 2030, Érd Diósdi út 14. (bejárat a Mária utca felől), Tel.: 0623330156, e-mail: szerkesztoseg@erdmediacentrum.
Kiadja: Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft. 2030 Érd, Budai út 16-18.
Hirdetés: Rátky Zsuzsanna (hirdetés@erdmediacentrum.hu)
Reneszánszukat élik a bolhapiacok, garázsvásárok, és nem kell különösebb tudomány, hogy rájöjjünk, miért: egyrészt a kincskeresés izgalma, másrészt a tárgyak kézzelfoghatósága miatt, a siker azonban nem garantált. Utánajártunk, milyen tényezők számítanak, ha épp garázsvásárt szerveznénk.
Művészet és technika címmel nyílt kiállítás a Regensburgi Egyetem Képzőművészeti és Esztétikai Nevelési Intézete hallgatóinak alkotásaiból a kommunikációról az Érdi Galériában. Köszöntőt mondott Csőzik László polgármester és Dirk Janetzko az AVL HTC ügyvezető igazgatója, megnyitotta Balázs Sándor művészeti író, illetve Mittelmeier professzor. Közreműködött Dresch Mihály. A kiállítás augusztus 19-éig látogatható.
Jelentősen drágultak a papírtermékek, illetve az iskolatáskák tavaly óta. Egy többgyermekes családnak több tízezer forint a tanévkezdés még akkor is, ha nem kapnak új iskolatáskát a gyerekek, és ingyen vannak a tankönyvek.
A biciklisek nyár elején szembesülhettek a kapura kifüggesztett tiltó táblával, ezzel együtt azzal a ténnyel, hogy immár nem tekerhetnek át a Papi földeknek nevezett érdi Városligeten. Hogy miért nem? Kiderítettük.
Mese habbal, szoktuk mondani, legyintve egy-egy képtelen történetre. Kovács Marianna olyan Dráva menti horvát meséket mond, amelyek különösen hangzanak, mégis megkapóak és nehezen feledhetők.
Kihúzta a gyufát a hód. Eljátszotta a becsületét. Az ember mentőövet dobott neki, és a telhetetlen állat ahelyett, hogy behódolt volna, egyre csak szaporodik és rág.
Tavaly a fagy, idén a szárazság tizedeli az érdi agráriumot; a gazdálkodók vizet hordanak a földekre, trükkök sorával próbálják megmenteni a termést, a klímaváltozással folytatott harcban azonban ez kevés lesz.
Közel harminc éve működik ugyanazon a helyen, a Diósdi út 114. alatt, egy garázsból kialakított üzletben. Viktóri Lászlóné Máriától pár régi sztori felelevenítése mellett azt is megtudtuk, milyen nyomtatott sajtóért hajlandók manapság pénzt adni az emberek.
Mindannyian igénybe vesszük a vállalkozók szolgáltatásait, de nem mindegy, hogy milyen minőséget, milyen áron kapunk meg. A tisztességes, szolid árakon dolgozó mesterembereket megbecsüljünk, szeretjük, hűségesen kitartunk mellettük. Főleg akkor, ha már ötven éve áll a városlakók szolgálatában. De vajon ismerjük-e őket, tudjuk, milyen gondokkal küzdöttek, hogyan nyerték el ügyfeleik bizalmát? Ebben a beszélgetésben megpróbálok ezekre a kérdésekre választ kapni. Beszélgetőtársam Simon Miklós, vagy ahogy talán mindenki ismeri városunkban: Miklós bácsi, a kulcsosember.
Mostanában úgy alakult, hogy igen sok időt és energiát kell fordítanom közlekedésre – vonattal, autóval, kerékpárral és gyalog, Érd – Fonyód – Hévíz – Budapest között. Ennek velejárójaként igencsak megnőtt a stressz-szintem is: elérni, odaérni és közben életben maradni, napi program lett.
