laszlo miklos

Ezért nálunk a legdrágább az üzemanyag

laszlo miklos

Ezért nálunk a legdrágább az üzemanyag

Miklós László közgazdász, energetikai szakember szerint az inflációnak csak egy része magyarázható a világgazdasági folyamatokkal.

Saját bőrükön érezhetik az emberek a 40 százalékos élelmiszerinflációt, és még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt. Miért?

A kormány minden nehézség okát külső tényezőkben keresi és a brüsszeli szankciókkal magyarázza, pedig azok az elhibázott gazdaságpolitikájának következményei. Valójában az élelmiszer-infláció két döntő oka a forint gyengülése és az árbevétel-arányos kiskereskedelmi adók 4,1%-ra emelése, valamint a kiskereskedelmi pótadó. Ezek az adók burkolt áfaemelést jelentenek, mert ugyanúgy a termék árára vetítendők, mint az áfa. Tehát nem 27% az áfa, hanem 31%. Ezért Magyarországon a legdrágább az üzemanyag a térségben.

A kormány − hatásos kommunikációs trükkel és óriási média túlsúlyával − az árakra rakódó terheket „extraprofitadónak” nevezi, pedig azok néhány kivételtől eltekintve a lakosság által megfizetett fogyasztási adók.

Mit gondoljunk az ársapkákról? Vannak, akik ezekkel magyarázzák az inflációt, mások ezekkel akarják letörni.
Az ársapkákat a kormány a választások megnyerése érdekében vezette be. Az élelmiszer ársapkáknak semmi közük az inflációhoz. Nem igaz, amit a kormány állít, hogy ezek csökkentik az inflációt, hiszen a kereskedő beszedi más termékeken a veszteségét. De nem is növelik az inflációt, hiszen az ársapkás, meg a nem ársapkás árak kiegyenlítik egymást.

bevasarlas_20210126

Ha a nyolc termék hatósági ára növelné az inflációt, akkor be kellene tiltani az élelmiszerek leárazását, hiszen az áruházláncok minden héten több tucat terméket áraznak le. A néhány alapvető élelmiszer ársapkája viszont hatással van a társadalom legszegényebb rétegének életminőségére, akiknek nem mindegy, hogy a liszt 250 vagy 450 Ft.

Több, mint egymillió embernek kevesebb a nyugdíja 160 ezer forintnál, és sok aktív kereső jövedelmét is felemészti az infláció. Mivel a kormány másképpen nem segít rajtuk, szerintem további néhány alapvető élelmiszer árát kellene rögzíteni.

A kormány gazdaságpolitikáját Matolcsy György is kritizálta, a kormány pedig a jegybankra hárítja a felelősséget. Melyik követett el hibát?

Mindkettő. A jegybank azzal, hogy korábban döntötte az olcsó pénzt a gazdaságba, és későn emelte az alapkamatot. A kormány pedig azzal, hogy a választások előtt messze a lehetőségeken túl költekezett. A hiányt most a fogyasztást terhelő adóemelésekkel szedi vissza.

Ha nem vetné ki ezeket a különadókat, csődbe menne az ország?

Igen, de tehetne helyette mást. Nem a lakosságot kellene terhelni az inflációt növelő fogyasztási adók emelésével. Nem lenne inflációfelhajtó hatása annak, ha a 9 %-os vállalati jövedelemadót felemelné a személyi jövedelemadó szintjére, vagyis 15 %-ra.

Akkor kivonulnának a multinacionális cégek Magyarországról?

Nem. A társasági adó − Írország kivételével − minden európai országban több 15 %-nál, Németországban 20-, Franciaországban 30-nál is több. Amikor egy vállalkozás valahol letelepül, nem a nyereségadó mértékét mérlegeli elsősorban, hanem azt, van-e képzett munkaerő, jó-e az infrastruktúra, kiszámíthatóak-e a gazdasági viszonyok.

Mit tehetne még a kormány bevételei növeléséért?

Megadóztathatná a valóban extraprofitot realizált NER-oligarchákat és a kaszinót üzemeltető vállalatokat. Utóbbit még csak pénztárgép használatára sem kötelezi az állam.

Miért az a legfontosabb, hogy a multinacionális cégeknek kedvezzen a kormány, bár ennek az ellenkezőjét hangoztatja?

Egy kis nyitott gazdaság csak a világgazdaságba integráltan tud normálisan működni. Az integrációt a multinacionális cégek tudják biztosítani, amelyek sok hazai beszállítót is képesek becsatornázni globális hálózatukba.

Csak az a kérdés, hogy olyan iparágak jönnek ide, amelyek magas hozzáadott értékű technológiát hoznak és szakképzett munkaerőt igényelnek, vagy olyanok, amelyeknek megfelel az olcsó, képzetlen betanított munkás is.

penz_201220

 

A forint árfolyamgyengülésének mennyi köze van a globális gazdaság változásához?

A devizaárfolyamban kifejeződik az is, hogy a külföldi pénzvilág hogyan ítéli meg az adott gazdaság teljesítményét és jövőjét. Az igazi veszélyt a következő időszakban az jelenti, hogy hiába emelte a jegybank az alapkamatot, ez a pénzvilág megítélésén nem fog javítani. Például azért sem, mert az EU-val nem sikerült jól megegyezni.

A kormány szerint igen.

De nem. Most az a komoly veszély, hogy az uniós pénzek beérkezésének elhúzódása miatt romlani fog a pénzpiac megítélése a magyar gazdaság középtávú lehetőségeit illetően, ez pedig újabb forintgyengülést idézhet elő.

 

Fotó: ÉrdMost archív, kiemelt fotó: Draskovics Ádám

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email