peksegkenyer2_221109

Sehol Európában nem drágult annyira a kenyér, mint nálunk

peksegkenyer2_221109

Sehol Európában nem drágult annyira a kenyér, mint nálunk

Ennek ellenére nem csökken az érdi kis pékségek forgalma.

„Látom a vásárlók szemében a döbbenetet. Igaz, én is megdöbbenek, amikor beütöm a kasszába mondjuk három péksüti, két kifli és két kenyér árát, és kijön az ötezer forintos végösszeg” – mondja az Érdi Újságnak Apáti Melinda, a diósdi Pékanyu tulajdonosa, amikor a péktermékek drágulásáról, az áremelés okairól kérdezzük.

 

Melinda 2019 novembere óta vezeti a vadkovászos, kézműves kenyereket kínáló Pékanyut. Túlélte a coviddal járó válságot, sőt, lényegében akkor alapozta meg vállalkozását.

Tavaly november óta már a műhelyben kialakított üzlethelyiségben is árulja kézműves termékeit, ám az általános gazdasági krízist ő sem tudja kivédeni vagy elkerülni: nyitás óta átlagosan 60 százalékkal kellett árat emelnie, hogy folytathassa a munkát.

Melinda azonban úgy tapasztalja, a vevők kitartanak a Pékanyu mellett: „Jelenleg háromszáz családot szolgálunk ki. Nem is a vásárlói kör leépülésétől tartok, hanem az üzletünk elszemélytelenedésétől. A több érdeklődő arányosan kevesebb személyesebb kapcsolatot jelent”.

Melinda szerint ma már inkább megéri minőségi pékárut, mint előre szeletelt, morzsálódó bolti kenyeret venni.

Egy félkilós kézműves burgonyás kenyér ugyan már ezer forint, viszont egy hétig fogyasztható marad, és napi egy-két szelettel is jóllakhatunk vele. Az üzletekben kapható ipari kenyérből viszont két nap múlva már csak élvezhetetlen morzsahegy marad.

Nemcsak Pékanyu, de az Érden és Diósdon megkérdezett más kis pékségek is úgy látják, a válság nem vetette vissza forgalmukat, és nem csak azért, mert a kenyér mindennapi betevőnk, amit dühöngve-panaszkodva, de drágán is megveszünk.

Az üzletláncok emelkedő kenyérárai mára megközelítették vagy el is érték a kézműves műhelyek árszabását. A vásárlók pedig átlátják: valamivel több mint ezer forintért jó minőségű, egészséges kenyeret és kiflit is vehetnek.

Erről beszélt az Érdi Újságnak az érdi Liszt Pékséget vezető Egyed Annamária is. Bár csak három hete vette át az üzlet vezetését az előző tulajdonostól, már a nyitás napján több mint százan írtak a Liszt Facebook-oldalán, és azóta is folyamatosan csörög a vonalas telefonjuk is a megrendelések miatt.

Az érdi Vajas Kalács kézműves pékség alig érte meg első születésnapját, a vaj ára már a duplájára nőtt, a liszté 30 százalékkal emelkedett, az áramról nem is beszélve, ami a legfrissebb számlán már háromszorosa a korábbinak.

Ha hatszorosa lenne, kénytelenek lennének bezárni a boltot. De Évi és Albert még hősiesen igyekeznek a legalacsonyabban tartani az árakat. Ők még kigazdálkodják, hogy a 660 grammos teljeskiőrlésű parasztkenyeret 860 forintért kínálhassák. Hogyan?

„Úgy, hogy ezt mi nyeljük be. Kis haszonnal dolgozunk, hogy minél szélesebb réteg juthasson minőségi kenyérhez. Mindenki megérdemli a minőségi kenyeret. A pékség épp, hogy csak eltart bennünket, de eltart” – mondják Alberték.

Ár-érték arányban (jó minőség elérhető áron) Alberték verhetetlenek a környéken.

Persze, nem csak a kézműves műhelyekben drágult a kínálat. A hagyományosabb kínálattal rendelkező Friss Pékségben is nőttek az árak:

„Fehér kovászos, rozsos, teljes kiőrlésű, burgonyás – sokféle kenyeret árulunk. A kilós fehér kenyér 900 forint nálunk, a félkilós barna 780” – mondta kérdésünkre Gyulainé Szepesi Nikolett üzletvezető, aki részben a megugró rezsiköltségekkel magyarázta a drágulást.

„A villanyszámlánk a duplájára nőtt a korábbihoz képest, hiszen villamos kemencével sütünk. Elbocsátani senkit nem kellett szerencsére, de azért megéreztük az áremelkedést”.

Vevőkörük szerinte változatlan maradt, a vásárlók továbbra is ragaszkodnak kedvenc kenyérfajtájukhoz: a slágertermék a teljes kiőrlésű német rozskenyér a Friss pékségben, ez akár öt-hat napig is eláll, talán ezért vásárolják sokan.

Bár a megkérdezett pékségek mind áremelésekről számoltak be, ennek oka változatos lehet.

Az üzletekben megvásárolható „ipari” kenyér számos adalékanyagot – emulgeálószereket, aszkorbinsavat, színezéket, hidrogénezett növényi zsírokat – tartalmaz, ezek ára pedig növekedett az utóbbi hónapokban, akár csak a liszté és a gabonatermesztéshez használt műtrágyáé.

A szeged.hu cikke aszerint az Európai Unió országaiban nálunk drágult a legjobban a kenyér. Tény, hogy a liszt árát nagyban befolyásolja a forint és euró árfolyamának hektikus alakulása, és az orosz-ukrán háború fejleményei is, a változásokkal pedig jellemzően nem a fogyasztó jár jól.

 

Fotó: Kling József, Pixabay

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email