Nem lehet pontosan tudni, ki itta a világ első kávéját. A legenda szerint egy pásztor észrevette, hogy a kecskéi nagyon felélénkültek, miután lelegelték egy bizonyos cserje bogyóit. Ő is szedett arról a bokorról, forró vízbe dobta a bogyókat és megitta a főzetet, az első kávét. Gyakorlatilag az eljárás a mai napig ugyanez, persze kicsit másképpen.

Valahogy így indult világhódító útjára a kávé, amely már a világ minden táján jelen van, előszeretettel fogyasztják az emberek. A kávé világnapját pedig már negyven éve ünnepeljük, először a japánok szenteltek külön figyelmet ennek a napnak még 1983 szeptember 29-én.

A tradicionális kávézás mellett a 21. században egyre több új fogyasztási mód, szokás alakult ki, a fiatalok már teljesen mást várnak el egy kávétól, mint azt szüleik vagy akár nagyszüleik tették sok évtizeddel ezelőtt.

Egy kis kávétörténelem

A kávékultusz a Közel-Keletről indult, a 15. században Törökországban, Perzsiában, Szíriában és Arábiában számtalan kávéház működött. A fekete ital a 16. században érkezett Európába, de sok európai ember elutasította arra hivatkozva, hogy a keresztények nem fogyaszthatják más vallásúak italát.

VIII. Kelemen pápa azonban egyszer megkóstolt egy csésze kávét, és jóváhagyta annak fogyasztását, így az ital elterjedt egész Európában és Amerikában is.

Ma már több mint 70 trópusi országban termesztik a kávét, ami pedig érdekes, hogy a nem a nagy kávétermelő országokban fogy a legtöbb kávé, hanem Európában, hiszen a világ termesztésének egyharmadát mi, európaiak isszuk meg.

Nincs, ami megállítani a kávé sikerét

Az infláció és a gazdasági bizonytalanság ellenére a fogyasztók többsége nem mond le a kávéról, így az elfogyasztott mennyiség nem csökken, csak átalakul.

Az idősebbek inkább otthon fogyasztják el a kedvenc italukat, a fiatalabbak sokkal inkább társaságban vagy éppen útközben kávéznak, ők a fogyasztásra kész termékekre voksolnak. Sok fiatalnak egyáltalán nincs a saját lakásában kávéfőzője.

Eligazodni is nehéz a kínálatban

Egyre elterjedtebbek az előre csomagolt, on-the-go termékek. Az igazán tudatos fogyasztók figyelnek, hogy újrahasznosítható csomagolású terméket vegyenek, így sokan az aludobozos kiszerelést választják, mert ez a csomagolóanyag végtelenszer és teljes mértékben újrahasznosítható.

A kávérajongók keresik a változatosságot, a különleges ízeket is. Ezen a téren is a ready-to-drink termékek nyújtják a nagyobb választékot és az egyenletes, kiváló minőséget. Van már sós-karamellás, mogyorós, csokoládés vagy akár rumosdió ízű tejes kávéital is.

Az otthoni kávéfogyasztás is terén is vannak eltérések. Van akik a szemeskávéra esküsznek, de sokan darált formában vásárolják meg kedvencüket. A kapszulás kávék sikere pedig töretlen, szinte mindegyik gyártó ebben a kiszerelésben is piacra dobja a kínálatát.

A kapszulás változat ellen sokszor a környezetvédelmi szempontokat szokták felhozni, hiszen a kapszula hulladékként jelenik meg a kávéfőzés után. Egyes gyártók az alumínium kapszulák esetében újrahasznosítási programot biztosítanak vásárlóiknak, de vannak olyan gyártók is, akik alumínium helyett környezetbarát anyagból készítik a kapszulát.

Arabica vagy robusta?

Az arabica kávé a legnépszerűbb és leggyakrabban fogyasztott kávéfajta. Általában magasabb minőségűnek és finomabbnak tartják, mint a robustát. Kisebb koffeintartalom jellemzi, ami enyhe és lágyabb ízt eredményez a kész kávéban. Az arabica kávé gyakran citrusos, gyümölcsös vagy virágos jegyeket hordoz.

A robusta kávé erőteljesebb ízű és kesernyésebb, mint az arabica. Általában magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Emellett vastagabb kremát képez, ami ideális az eszpresszókhoz. A krema a kávé tetején lévő krémszerű réteg, amely a legkeserűbb része az eszpresszónak.

Mindkét típusnak megvan a maga rajongótábora, és a kávékülönlegességek világában a keverékek is gyakran tartalmaznak mindkét fajtából az ízprofil gazdagítása érdekében.

Veszélyben a kávé

Sajnos napjainkban a kávétermesztés hatalmas kihívásokkal küzd, hiszen mindkét fajtát ugyanazok a betegségek tizedelik. Az egyik az elmúlt évtizedekben elterjedt kávérozsdagomba, ami a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi. A másik a kávészú, ami befúrja magát a termésbe és ott rakja le petéit. Terjedésüket csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma is – írja az Index.

Kávénemesítő kutatók most lázasan keresik az arabica alternatíváját. Több mint harminc fajta ellenálló képességét vizsgálja most a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research. Sajnos eddig nem túl sok eredménnyel.

Tudta? Itt van tizenkét érdekesség, amit nem is gondolt a kávéról:

1. A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
2. A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
3. Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
4. A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
5. A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
6. Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
7. A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
8. Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
9. A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
10. A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára. A cibetmacska helyett, a kávébabok itt az elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.
11. Észak-Korea tartja a világ legnagyobb jegeskávéja rekordot, egy 14,228 literes csésze americano kávéval.
12. Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta.