Monspart Sarolta pontosan arról beszélt, amit várni lehetett tőle, hiszen a napi történések követői tudják, hogy az egykori élsportoló az idősek egészséges életvitelének népszerűsítésére fordítja idejét: előadásokat tart, gyalogló klubokat szervez és vezet, érvel és ösztönöz fáradhatatlanul.
És mondja rendületlenül, amivel egyébként minden érintett tisztában van, így hát nem is annak van igazán hatása, amit előad, hanem annak ahogy előadja azt. Mert ki ne tudná, hogy idős korban a mozgás létfontosságú, s hogy csak ez – a mérsékelt étkezéssel párosulva – garantálhatja fizikai és szellemi állapotunk karbantartását. Tudjuk ezt mindannyian, de hányan élünk ennek jegyében? Azok közül, akik meghallgatják Monspart Sarolta lendületes előadását, ami töretlen akaratról, életvidámságról, humorról árulkodik, minden bizonnyal lesznek, akik változtatnak napi rutinjukon.
Mert mit is ajánl az egykori élsportoló a maga olyakor vicces, olykor szókimondó, de mindig meggyőző stílusában? Például azt, hogy legalább fél órát mozogjunk, pontosabban gyalogoljunk naponta. S ebbe nem számít bele, ha hazacipeljük a bevásárlást, ha kimegyünk a férjünk – akit könnyen lehet, hogy mi etettünk halálra puszta szeretetből – sírjához a temetőbe. Csak az a gyaloglás ér, amikor magért a mozgásért indulunk útnak, amikor maga a gyaloglás a cél, ami kreativitásunkat, önértékelésünket is fejleszti. S ezt is szerencsésebb társaságban tenni, erre alkalmasak a gyaloglóklubok vagy a nordic-walking csoportok.
Persze mit sem ér – vagy sokkal kevesebbet – a gyaloglás, ha előtte, utána alaposan belakunk. A mértékletes étkezést kulcsfontosságúnak mondja a sportoló, példái meggyőzőek: ha megeszünk fél zacskó ropit a tévé előtt, az 100 kalória, amit egy sovány, 60 kilós nyugdíjas 20 perc keringővel tud ledolgozni vagy 40 perc kecskefejéssel; egy pár baromfivirsli után egy 65 kilogrammos ember 2 órán át mosogathat a vendégek után; egyetlen darab vajas pogácsa után egy 75 kilogrammos ember 35 percig kapálhat a gyümölcsösben. Nem véletlen a viccesnek tűnő, de komoly tanács: 60 év fölött csak kistányért tartsunk a lakásban, 70 felett teás csészealjat, de 80 fölött ezt is cseréljük le a kávéscsésze tányérkájára.