A kérdés az egyebek napirend alatt merült fel: Gasparik Gábor, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője érdeklődött a vizsgálat jelen állásáról.

Mint azt már többször megírtuk, lakosok százai panaszkodtak arra ősszel, hogy az újonnan felszerelt vízóráik a korábbi fogyasztásnál jóval többet mérnek, akár a megszokott többszörösét is. Csőzik László polgármester azonnal leállíttatta a vízóracseréket, és vizsgálatot kért az ÉTV-től.

„A vízművek elindította a saját vizsgálatát: ötven még bontatlan, új mérőt méretnek be, valamint húsz szintén új, de már használatban lévő órát és szintén húsz régi, korábban leszerelt eszközt. Ez összesen kilencven mérőórát jelent. A bevizsgálás eredményét január közepére ígérték. Az önkormányzat is elvégezteti ezt a vizsgálatot egy bejegyzett igazságügyi szakértővel, akivel most szerződik. A feladata az lesz, hogy kiértékelje a helyzetet, kontrollálja a vízmű vizsgálatát, és gondoskodjon saját mérés elvégzéséről is. Erre várhatóan a műegyetem laborjában kerül majd sor” – avatott be a részletekbe Csőzik László, hangsúlyozva: az önkormányzat a lakosság érdekeit képviseli.

Január végére várhatóan minden kérdésre választ kap az önkormányzat. Addig is azt tanácsolják a lakosságnak, hogy kérjenek a magasabb számláikra hathavi törlesztőrészletet (ezt a lehetőséget az ÉTV biztosítja). Amennyiben kiderül, hogy a vízórák nem mérnek pontosan, a plusz befizetést jóváírja majd a szolgáltató.

Lovász Attila, a 2. számú választókerület képviselője (Szövetség Érdért) egy jó hírt osztott meg a testülettel: a Fácán közi lakótelep tulajdonjogi helyzete végre megnyugtatóan rendeződhet. Mint azt korábban megírtuk, a Fácán közben annak idején négylakásos szövetkezeti házakat húztak fel, amelyek az ott élők tulajdonába kerültek, viszont a telkek nem, azok maradtak egy gazdátlan építési szövetkezet nevén.

Innen indult a szövevényes ügy, aminek most végre vége lehet: az illetékes ügyvédi iroda múlt pénteki tájékoztatása szerint most változott a helyzet, megállapították, hogy 1992-ben megszűnt a lakásszövetkezet, és megkezdődhet a vagyonrendezés. Ez minimum hat, maximum tizennégy hónapot vehet igénybe, így bő egy éven belül véget érhet ez a negyven éve húzódó ügy.

A képviselő köszönetet mondott a lakosságnak a türelméért, az önkormányzatnak (kiemelten Simó Károlynak, a terület volt Fidesz–KDNP-s képviselőjének), az ügyvédi irodának, és mindenkinek, aki az ügy rendezését segítette.

Tetlák Örs független képviselő azt kívánta tudni, mi a helyzet a közösségi költségvetéssel. Javasolta továbbá, hogy a József téri kereszteződés – ahol a közelmúltban egy baleset is történt – forgalmi rendezését vegye napirendre a testület.

Csőzik László elmondta: egyetért a felvetéssel, célszerű lenne megvizsgálni ezt a kérdést.

A közösségi költségvetést illetően a polgármester elmondta: nagyon fontosnak tartja ezt a projektet, de a város anyagi nehézségei miatt ha idén nem is, jövőre minél több elemet szeretnének megvalósítani. Jelenleg nem tudják megmondani, hogy 120 millió forintot rá tudnak-e költeni a közösségi költségvetés projektjeire jövő tavasszal vagy nyáron, de az biztos, hogy meg kell vizsgálni, milyen egyéb forrásokat lehet bevonni, akár a pályázatokon keresztül, akár gazdasági szereplők támogatásával.

Antunovits Antal (Fidesz–KDNP) az utak állapotával kapcsolatban szólalt fel, kiemelve többek közt a Judit és a Júlia utcákat. Csőzik László elmondta: ezek helyreállítása már tervben van, de amíg tart az esős idő, nem tudják az utat gréderezni (azaz legyalulni). „Szeretném, ha a Judit utca burkolására rövid határidőn belül sor kerülne. Mivel több mint egy kilométer hosszúságú, az aszfaltozása bruttó 100 millió forintba kerülne, így erre várhatóan több ütemben kerülhet majd sor, amennyiben lesz forrásunk jövőre aszfaltozásra.”

Harmat Ákos alpolgármester, az 1. választókerület képviselője köszönetet mondott Antunovits Antalnak, amiért listás képviselőként is szívén viseli a körzet sorsát. Elmondta, hogy a Judit és Júlia utcákban október végén utcafórumot tartottak, ennek eredményeképp elkészítettek egy tíz pontból álló listát a problémákról, teendőkről. Harmat Ákos arra kérte a fideszes képviselőt, tanácskozzanak ezekről, és egyeztessenek más ügyekben is, például az Erzsébet utca egyirányúsításáról.

Csőzik László tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy januárban várhatóan megkötik a hatósági szerződést az elektromos rollermegosztó Lime Technology Kft-vel.

A közgyűlés szavazott a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről is. Tudni kell, hogy ezeket az összegeket nem a testület állapítja meg, hanem az Országgyűlés, amely belefoglalja az önkormányzati törvénybe az összes polgármestert illetően.

A jogszabályt az országgyűlés 2024-ben módosította, a városnak pedig kötelessége külön önkormányzati határozatban megállapítani a polgármesteri illetményre vonatkozó módosítást.

Ebben a kérdéskörben sem a Közgyűlésnek, sem a polgármestereknek semmilyen mérlegelési joguk nincs. Ez egy évvel ezelőtt derült ki, amikor pont az érdi ügyben tette világossá a Kormányhivatal, mit kell kötelezően végrehajtania az önkormányzatoknak. Ugyanis az Országgyűlés 2022 januárjától a több éves inflációra hivatkozva emelte a településvezetők bérét. Viszont ezt az érdi Közgyűlés nem ültette át a gyakorlatba, ugyanis Csőzik László polgármester közölte: mivel a központi pénzelvonások miatt nem áll jól a város költségvetése, nem tartja időszerűnek az emelést. A polgármester és a két alpolgármester ezért másfél éven keresztül nem vette fel azt a plusz pénzt – az illetménye 30%-át –, amit a Parlament megszavazott. A mai előterjesztésből kiderül, így a három városvezető 1 év 5 hónap alatt bruttó 18 millió forintot spórolt meg Érdnek.

Változás akkor történt, amikor az önkormányzatokat felügyelő Kormányhivatal felszólította az érdi önkormányzatot, hogy „szüntesse be a törvénysértést”. Úgynevezett törvényességi felügyelei eljárást indított Érd Megyei Jogú Városa ellen jelezve: a városnak nincs választási lehetősége, a polgármesterek, illetve a közgyűlések nem dönthetnek úgy, hogy nem hajtják végre a törvényt.

Most, mikor az önkormányzati törvényt ismét módosította az Országgyűlés, Csőzik László – mint arról a mai ülésen a polgármester beszámolt a képviselőknek – Navracsics Tibor miniszterhez fordult. Felvetette a miniszternek, hogyha a törvény eltérést nem engedő szabályként határozza meg a polgármesteri illetményt, akkor miért kell arról a Közgyűlésnek még külön is döntenie? A miniszter a polgármester beszámolója szerint a felvetést jogosnak találta, és azt ígérte, hogy eljár az ügyben az Igazságügyi Minisztériumnál. Mivel válasz még nem érkezett, az önkormányzatnak – ha akarja, ha nem – el kellett fogadnia az illetménnyel kapcsolatos törvénymódosítást.

Az új törvényi előírás lényege, hogy az Országgyűlés a polgármesteri illetménynél bevezetett egy automatizmust: ezentúl nem egy fix összeget határoznak meg, hanem a nemzetgazdasági átlagkereset alakulásához kötik az illetményeket. A Parlament kikötötte: a megyei jogú városok vezetői az átlagkereset négy és félszeresének megfelelő összegű bruttó illetményre jogosultak.

Csőzik László elmondta azt is, hogy Navracsics Tiborral történt találkozón jelezte, hogy nagyon szükségesnek tartja a köztisztviselők fizetésének rendezését is. „Azt a választ kaptam, hogy már elkészült a köztisztviselői illetmények felzárkóztatására vonatkozó javaslat, amit a jövő évben szeretnének keresztülvinni, mert idén nem volt rá keret. Remélem, hogy ez valóban így lesz, hiszen a köztisztviselőket jobban meg kellene becsülnie az országnak és a közigazgatásnak” – hangsúlyozta a polgármester.