Csőzik László polgármesterrel arról beszélgettünk, mit gondol a Fidesz látványos választási győzelméről, milyen szerepe lehetett Asztalos Évának abban, hogy Bősz Anett vesztett. Az is szóba került, mi volt a legfőbb ambíciója, amikor polgármesterré választották, mit sikerült megvalósítania, és hogy áll a meglévő projektek menedzselése.
Mihalicz Csilla – Kling József
A Fidesz látványos győzelmét sokan elemezték, és a legtöbben egyetértenek abban, hogy nem volt az ellenzéki összefogásnak egységes üzenete azon kívül, hogy „váltsuk le a kormányt”. Az viszont nem tudta megszólítani a választókat. Mit gondol erről?
Pest megye 1. választókerületében szerintem nem a jelöltekre szavaztak a választópolgárok, hanem arra, hogy NER vagy ellenzék. Sem Aradszki András, sem Bősz Anett egyéni teljesítménye, fellépése nem számított. Döntő fejleménynek bizonyult, hogy az ukrán háború miatt a kormány – a közvéleményt megszondázva – rátalált a legaktuálisabb üzenetre. A biztonság iránti vágy és a haláltól való félelem talán a legerősebb érzés az emberben, és ezt a kormány ügyesen kihasználta. El tudta hitetni, hogy csak a Fidesz-kormány képes garantálni az emberek biztonságát. A másik oldalon az ellenzék brutális módon elveszítette a kommunikációs csatát. A Gulyás Márton vezette Partizán-csatornán látható Márki-Zay-interjú magas labdát adott fel, és végzetes tőrdöfésnek bizonyult. Ehhez még hozzájött, hogy a vidéki Magyarország kitettebb a kormánymédiának, mint a főváros és a nagyobb városok. A háborús mantra célba ért, és az emberek többsége elhitte, hogy ha nem szavaz a Fideszre, akkor a gyerekeit már a következő héten besorozzák. Az ellenzéktől azt láthattuk, hogy a hat párt és Márki-Zay Péter külön kampányolt, és nem volt egy „kik vagyunk és mit akarunk” üzenet. Ráadásul láthatóan hatott a Gyurcsány-jelenség: az ellenzék legerősebb pártja egyszerre jelent egy hihetetlenül szervezett, stabil közösséget, és egy sokak számára taszító politikai erőt. Nem is tudom, hogyan gondolhattuk, hogy a jobbikosok mögé állnak majd, ehelyett hanyatt homlok rohantak a Mi Hazánk ölelő karjaiba. A hétféle kampány közt szinte nem is voltak átfedések. Mivel Bősz Anett a DK jelöltje volt, Érdre csak DK-s politikusok jöttek, Jakab Péter például nem.
Személy szerint ön mennyire volt biztos Bősz Anett győzelmében?
A helyi közvélemény-kutatás Anett 7%-os előnyét mérte – igaz, az ukrán háború kitörése előtt pár nappal. Mint megtudtuk, a Fidesz megbízásából készült mérés még nagyobb, 8%-os előnyt mutatott. Aradszki végül jóval a Fidesz-lista alatt, Bősz
pedig jócskán az ellenzéki lista felett teljesített.
Az eredmény az ellenzék kommunikációs kudarcára is rávilágít. A kampányt a Fidesz tematizálta,és az ellenzéknek az a stratégiája, hogy felveszi a kesztyűt és visszaüt, nem vált be. Mit gondol, Érden megvalósítható lenne, hogy nekifeszülés helyett határozott kiállással csak az ellenzéki program és célok megvalósítására koncentráljon a városvezetés?
Bár mindkét stratégiának vannak támogatói, nekem ez utóbbi alkatilag is könnyebben megy, és a polgármesteri székből jobban is működik, mint egy konfrontatívabb politizálás. Ez volt a szándékom azzal a poszttal is, melyben Aradszki Andrásnak gratuláltam.
Mit gondol, Bősz Anett veresége önnek szóló üzenetként is értelmezhető?
Nem gondolom, mivel a választás leginkább a háborúból való kimaradásról szólt meg arról, hogy Orbán rendszere maradjon-e. Az önkormányzati választáson sokkal inkább személyre szavaznak az emberek, szemben a parlamentivel, ahol a pártokra. Emellett az is számított, hogy az ellenzéki oldalon az előválasztás ellenére is elindultak a riválisok, ennek ellenére Parkvárost, Törökbálintot és Diósdot így is szépen megnyerte Anett.
Asztalos Éva hibáztatását többen is szóvá tették a Facebookon – ellenzéki szavazók is jelezték, csúsztatás azt állítani, hogy minden szavazatát Bősz Anett-től vette el.
Bár szavazatszámra pont annyi hiányzott a győzelemhez, amennyit ő kapott, ezt nem állítottam, csak azt, hogy beteljesítette a bosszúját azon, akiről úgy gondolta, hogy kigolyózta őt az egyesült ellenzék jelölti posztjáról. Tanúk vannak rá, hogy ez volt a szándéka, de enélkül is tudtuk, hiszen független képviselőként indulni 2022-ben egy parlamenti választáson, tökéletesen értelmetlen dolog. Ez 1990-ben még belefért, még 94-ben is, de 2010 óta világos, hogy a pártok versenyében legfeljebb a megosztás, a károkozás lehet vele a cél. Abban pedig nem hiszem, hogy nagyot tévedek, hogy a rá leadott szavazatok nem kis része az ellenzékre ment volna.
A közvélemény a politikában sosem tudja külön választani a házastársakat. Gyurcsány Ferenc elutasítottsága visszahullott Dobrev Klára fejére is. Nem érzi úgy, hogy Bősz Anett veresége önre is visszahat?
Ő már országgyűlési képviselő volt, mikor egymásba szerettünk. Nem én hoztam fel a politika színpadára, tőlem független a pályafutása, és a karaktere is teljesen más. A házastársi kapcsolatunk pedig megjelent az előválasztási kampányban, ám a választók elsöprő többséggel Anettet akarták: másfélszer annyi szavazatot kapott, mint a másik két jelölt együtt. Én végig ügyeltem arra, hogy ne keverjenek össze minket, ezért nem szálltam be a kampányába. Megvolt a csapata, tehát nem is volt szüksége rám. Szerintem nem voltam neki tehertétel, és ő sem az nekem. Az egyik legjobb vidéki eredményt ő érte el, és ha az utolsó héten nem tesznek bele 4-5 milliárdot a háborús hazugságpropagandába, nyert volna.
Azt mondja, a függetlenség nem pálya. Igaz ez a helyhatósági választásokra is? Most az ellenzéki pártok annyira leszerepeltek, hogy inkább hátrány a támogatásuk. Mit gondol, ön városvezetőként népszerű annyira, hogy függetlenként is győzhet?
Jó döntés volt 2019-ben, hogy „sormintával” indultunk, és személyemben nem párttag lett a polgármesterjelölt. A Szövetség Érdért összefogás révén tudott bejönni a csapatomba Balla Imre, és mások is, akik külső bizottsági tagok lettek,
sőt, magam is középen álló civil emberként pozicionáltam magam. Számomra is fontos egy trianoni megemlékezés, vagy akár a székelyek ügye, ott vagyok a hagyományőrző közösségek találkozóin is. Minden érdi polgármestere akarok lenni, nem húzok meg ideológiák közötti határokat. A konzervatívabb városrészben élünk, a szomszédomnál nagyobb Orbán-hívőt el sem tudok képzelni, mégis nagyon jóban vagyunk. Az ófalusi közösségben otthon érzem magam, polgármesterként pedig szeretek ott lenni az emberek között, meghallgatom őket, és a problémáikra megpróbálok választ találni. Ha pedig nem tudok megoldást, akkor elmagyarázom nekik, miért nem tudom a falakat átütni. 2024-re talán már eljutunk oda, hogy tényleg megismernek, és akkor Csőzik Laciról éscsapatáról fognak dönteni. Az a kérdés, hogy egyben marad-e a csapat. Mert megtörni az egységet és külön indulni, biztos bukás. Addig is összeszorított fogakkal, a napi feladatokra koncentrálva a városért dolgozunk.
Mi volt a legfőbb ambíciója, mikor polgármesterré választották, és mit sikerült megvalósítani?
Az alapvető célunk az volt, hogy a város infrastruktúráját minél inkább rendbe tudjuk tenni: az utakat – a járdákkal és a felszíni vízelvezetéssel –, a zöldterületeket, parkokat, ligeteket. Továbbá a gazdaságfejlesztés terén is előre tudjunk lépni. Ez utóbbi egyébként elkezdődött, és mivel sikerült újabb gazdaságfejlesztési övezeteket feltárni és beruházókat hozni, jelentősen nőtt a helyi iparűzési adóbevételünk. Azt is nagyon szeretnénk, ha a csatornapénzeket a ciklus végén vissza tudnánk adni az érdieknek. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mit jelentett a város fejlesztése szempontjából, hogy a kormány elvonta az évi 700 milliós éves működési „plusz” támogatást, a gépjárműadót, megfelezte a helyi iparűzési adót – és nem adta teljesen vissza. A mintegy kétmilliárdos forráskivonás után éves szinten mindössze 3-400 millió forint jut fejlesztésre. Ez nagyságrendileg egyetlen utca színvonalas rendbetételére lenne elég, felszíni vízelvezetéssel, járda kialakításával. Mivel minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az utak állapotát érzik a legnagyobb problémának az érdiek, folytatni kell a mellékutcák aszfaltozását. Az a 40, amit eddig megcsináltunk, még nem jelent áttörést, hiszen 450 utca vár szilárd útburkolatra. Valószínűleg 100-150 után fogják úgy érezni az emberek, hogy tényleg haladunk. Ami az intézményépítéseket illeti, a városnak szüksége van még legalább 4-5 óvodára, 3 bölcsődére, és egy általános iskolára – ezekre is kellene forrás. Azt hiszem, egy családbarát kormánynak ezt kötelessége biztosítani Érd számára. Én nagyon komolyan veszem, hogy azt ígértük az embereknek: „Érd mostantól rólatok szól – most ti jöttök!” Ezt az egyedi panaszok személyes kezelésében igyekszem teljesíteni. Az emberek ezrével fordulnak hozzám ügyes-bajos dolgaikkal, és azokat elég jól ki tudjuk szolgálni. Bár ebben nagyot léptünk előre – én magam eddig 2000-nél is több ember problémájával foglalkoztam –, még így is sok a feldolgozatlan panasz, nagy a hibaszázalék, és egyre több a kérés.
Hogy áll a meglévő projektek menedzselése?
Elkezdődött a Törökbálinti út teljes felújítása két csomóponttal, hamarosan indítjuk a Tárnoki út teljes felújítását – ha nyerünk a pályázaton, akkor a járdával együtt. A Zámori út szintén meglesz, megépül a Vadlúd utcai és a Fehérvári úti körforgalom is, valamint már kivitelezői közbeszerzés alatt áll Parkvárosban a Sóskúti, a Fűtő és a Szovátai utca csomópontjában az életveszélyes rész fejlesztése. Ugyanígy már idén megépül a Csaba és az Ürmös utca kereszteződése is. Készülnek az Ercsi út és hat-nyolc csomópont felújításának a kiviteli tervei, ezekre jövőre kerülhet sor. A leglátványosabb fejlesztés a Budai úti lesz, a Stop Shop és a múzeum közötti részen, itt próbálunk teljesen új stílust, új hangulatot vinni a belvárosba. A körforgalom a Diósdi úti oldalon kap két új sávot. Remélhetően nem marad ki a közösségi közlekedés fejlesztése sem! Nagyon sokat lehetne javítani jobb közlekedésszervezéssel, ami nem is kerülne nagyon sokba. Például kisebb buszok talán a szűk utcákba is be tudnának menni, és megoldható lenne a vasútra történő ráhordás. Több céggel is tárgyaltunk erről, indultak próbajáratok is, de eddig nem mertük nagydobra verni, mert még nem láttuk, tudjuk-e finanszírozni. Idén lejár a szerződés a Volánbusszal, új pályázatot kell kiírnunk a helyi járatok megszervezésére. Tudunk olyan cégekről, amelyek jó árakat kínálnak, és képesek elektromos buszokkal, midibuszokkal új járatokat indítani a városban. Arra számítok, hogy a pályázatra érkezik olyan ajánlat, amely versenyképes lesz a Volánéval, és akkor Dombosváros és Fenyves-Parkváros déli része, illetve többek között az Alsó- és a Felsővölgyi út is bekapcsolható lesz a városi közlekedésbe. A fővárossal pedig arról szeretnénk megegyezni, hogy a 33-as busz tovább közlekedjen, akár a tárnoki vasútállomásig.
Most, hogy újra Aradszki András szerezte meg a szavazók bizalmát, lát lehetőséget arra, hogy jobb legyen az együttműködés önök között? Megvolt már az első négyszemközti beszélgetés?
Még nem, de fogom keresni az együttműködést vele. Már meg is van az első témám: az EU-s költségvetésből Érdnek jutó 4 milliárdos forrás duplájára emelése. Még a választások előtt megkerestem ez ügyben a Pest megyei önkormányzatot és a Pénzügyminisztériumot. Szeretném, ha a képviselő úr ebben vállvetve a harcostársam tudna lenni, és ha ez sikerül, akkor megyünk tovább. Ha az útprogramból tényleg lehet valami, akkor borítsunk fátylat a múltra, mondja meg a kormány, mit kér tőlünk, adjon rá forrást, és mi teljesítjük. Ha a szándék komoly, akkor fogjunk össze, és dolgozzunk együtt a város érdekében!
