vizcsap_210329

Vigyázat, az ivóvíz fogyasztása veszélyeket rejt! – A rezsicsökkentés hatása a vízminőségre

vizcsap_210329

Vigyázat, az ivóvíz fogyasztása veszélyeket rejt! – A rezsicsökkentés hatása a vízminőségre

Tiszta vizet kell önteni a poharakba! A víz világnapján ezt szorgalmazták a hazai településeken létrejött Víz Koalíció tagjai.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Víz Koalíció azért szorgalmaz – pártállás nélkül – tiszta vizet a poharakba, mert a hazai hálózatból származó víz 86 százaléka egészségügyi kockázatot jelent, 50 százaléka pedig súlyosan veszélyes. A rezsicsökkentés bevezetése óta szitává válik a magyar vízcsőhálózat, ugyanis a nyolc éve központilag befagyasztott árak miatt nincs pénz a hazai csőrendszer rekonstrukciójára. Emiatt a vezetékes hálózatok vize egyre több helyen gusztustalanul sárga és rozsdás. A politikai célú rezsicsökkentéssel ugyanis befagyasztották a víz- és csatornadíjakat, ám a vízszolgáltató cégek költségei folyamatosan nőnek, ezért nem jut pénz a hálózat karbantartására.

Az ágazatot ellehetetleníti, hogy az ivóvíz áfatartama is 27 százalékos, vagyis luxuscikknek minősül, pedig alapvető élelmiszer. Ezen túl 2013 óta jelentős közműadó is sújtja az ágazatot, de ezekből a bevételekből a vízhálózat tényleges karbantartását végző önkormányzatok, magánszolgáltatók egy fillért sem kapnak. Csak az állami cégek jutnak a központi forrásokhoz, a kistelepülések vízszolgáltatói egy fillért sem kapnak; ezért ezek a cégek kényszerűen hanyagolják el a csőhálózat felújítását. Hazánk vízműhálózatának közel 80 százalékát kivéreztetett, önkormányzati tulajdonú szolgáltatók tartják karban. Ez komoly veszély. Az egyik faluban mesélik, hogy akad olyan 1,5 méteres csődarab, amit már 5 alkalommal javítottak meg, vagyis legalább ötször feltörték az utcán a betont, majd ismét leaszfaltozták az utat. Korábban azt is megírtuk, hogy a rezsicsökkentés bevezetése előtt évente átlagosan 43 km vízcsövet cseréltek ki a fővárosban. Ám ez a szám ma mindössze 13-14 km. Ezért is nőtt meg ugrásszerűen a csőtörések száma Magyarországon.

Megdöbbentő, hogy az elmaradt rekonstrukciók, a csövek rozsdásodása, valamint a korszerűtlen azbeszt- és cementcsövek miatt a víz egy része egyszerűen eltűnik a talajban. Nem ritka, hogy a vízveszteség, vagy ha jobban tetszik: a pazarlás eléri az ivóvíz 30-40 százalékát. Eközben pedig a mai napig vannak olyan belterületek, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Ezeken a helyeken vödörben viszik haza a vizet, de a hatóság időnként elzárja a kutakat, s a lakosság a kánikulában napokig ivóvíz nélkül él.

A hazai Víz Koalíció alapítói Gyál, Vecsés és Pomáz civil lakói, akik a veszélyhelyzetre már többször felhívták a kormányzat figyelmét. A pártoktól független szervezethez elsősorban azért csatlakoznak az önkormányzatok, mert folyamatosan szembesülnek a finanszírozás hiányosságainak következményeivel. Az elöregedett csövek ma már mindenütt naponta, hetente törnek, a hibák kijavítására nincs elég pénz, ezért gyakori az is, hogy a háztartások egész napokra vezetékes víz nélkül maradnak, a tiszta víz pedig az utcán folyik el.

A kormányzat úgy kívánja a csőhálózat romlását megállítani, hogy közben államosítaná a ma még az önkormányzatok tulajdonában lévő ivóvíz-szolgáltatást. Ez ellen elsőként a somogyi Tab fideszes polgármestere tiltakozott. A TÖOSZ elnöke is úgy látja, hogy a rezsicsökkentés bevezetése után hét évvel csak növelné a bajt, ha állami tulajdonba kényszerítenék a szolgáltatást. Az ivóvíz-szolgáltatás „helyi közügy”, a gödöllői polgármester, Gémesi György szerint az önkormányzatok – az üzemeltetési számok alapján – jobb tulajdonosok, mint az állam, de a víz ára nem fedezi a szolgáltatás költségeit. Tehát a rezsicsökkentés miatt a 40 vízközmű cég egyharmada a csőd szélén van, az örökölt adottságok miatt a falusi szolgáltatók ugyancsak fizetésképtelenek. Pedig ezek még így is hatékonyabbak, mint az állami cégek.

Államosítás helyett a megoldás inkább az lenne, ha az önkormányzati cégek – csakúgy, mint az állami szolgáltatók – a rezsicsökkentés veszteségeinek pótlására legalább 60 milliárd forintnyi állami támogatást kapnának. Ha ez nem történik meg, akkor az ivóvíz minősége, sajnos tovább romlik Magyarországon. Egyébként a rezsicsökkentés pótlására a napokban a Magyar Villamos Művek 200 milliárdos állami támogatást kapott. További százmilliárdokba kerül az állam által fizetett gázkompenzáció, illetve 80 milliárd a szemétdíj-támogatás. Gémesi szerint ez az ára, ha a kormány befagyasztja az árakat. Valakinek fizetnie kell.

Egy új kormány ezt a helyzetet is másként kezelné, hiszen az ivóvíz minőségéről gondoskodni kell, ugyanis ez alapszolgáltatásnak minősül. A helyzet javítására születtek tervek az ellenzéki műhelyekben, de Gémesi György szerint a választás után először meg kell nézni a kasszát, hogy az ivóvízzel kapcsolatos végleges felújítási terveket meghozhassák.

Forrás: helyben.hu

_________________________________________

 

Minden napra egy csőtörés Érden

Az ÉTV szolgáltatási területén átlagosan napi egy csőtörés van. Az elavult csövek cseréjét évről évre közösen kellene tervezni a tulajdonos önkormányzatnak és a szolgáltatónak, de az anyagi források egyre jobban elapadnak, ellehetetlenítve ezt a munkát. Az utóbbi esztendőkben évente átlagosan 30-40 millió forintot tudtak csőcserékre fordítani Érden, ami (a jellemzően kisebb, 100 milliméter átmérőjű csőkategóriában vizsgálva) kevesebb mint 1 kilométer gerincvezeték cseréjére elegendő. Elmondható, hogy a jelenlegi felújítási források gyakorlatilag „tűzoltásra”, azaz a legrosszabb csőszakaszok cseréjére mennek el. Nagyobb lélegzetű felújítás 2013-ban volt Érden: a város az ÉTV szakmai segítségét igénybe véve pályázott és nyert el 1,5 milliárd forintot a Svájci Alap pályázatán az ivóvízrendszer korszerűsítésére. Ebből az összegből 600 milliméteres, illetve 100-200 milliméteres fő-, illetve gerincvezetéket rekonstruáltak, megújították az üzemirányítási rendszert, és lecseréltek bizonyos berendezéseket. A projekt érezhető hatása, hogy az érintett szakaszokon nullára csökkent a csőtörések, üzemzavarok száma. Csakhogy 2013 óta nem volt lehetőség az elavult csőszakaszok nagyobb mértékű cseréjére.

(Az érdi helyzetről bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak.)

Forrás: Érdi Újság/helyben.hu. Archív fotó

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email