kiberbiztonsag

Január 28. – az adatvédelem nemzetközi napja

Ennek a napnak a figyelemfelhívás a célja. Az egyének érdeklődésének felkeltése az adatvédelmi ismeretek iránt. Valójában nem az adatokat kell védeni, hanem azokat a személyeket, akikhez kötődnek. Kovács Zoltán, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szakértővel beszélgettünk.

 Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk. Ezért különösen ügyelnünk kell adataink védelmére.

Míg a kilencvenes években az európaiak alig egy százaléka internetezett, mára Európában több százmillió ember használja napi szinten a webet. A digitális korszak időszakában másodpercek töredéke alatt világszerte elképesztő mennyiségű személyes adat továbbítására és megosztására kerül sor. Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk, éppen ezért különösen ügyelnünk kell adataink védelmére.

A kiterjedt digitális kommunikáció a 21. század egyik meghatározó jellemzője, amely áthatja az életünk minden aspektusát. Függünk tőle mind üzleti, mind személyes életünkben. Jellemző, hogy amikor új készülékeket vásárolunk, a különböző szolgáltatások a személyes adatokat szinkronizálják. Ennek a kényelemnek az a következménye, hogy a magán és a munkavégzéssel összefüggő adatok keverednek, a biztonságuk is sérülhet – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős csapatának incidenskezelési vezetője. 

Ma már nincs olyan ember, akinek ne játszana szerepet az életében a kiberbiztonság, hiszen egyre több ügyünket intézzük személyes utánajárás helyett kényelmesen otthonról. A neten keresztül kezeljük a bankszámlánkat, fizetjük a rezsit, rendelünk ételt, ruhát, könyvet vagy repülőjegyet, ha pedig nem figyelünk oda, az adataink könnyen illetéktelen kezekbe kerülnek. Nem lehet kijelenteni azt sem, hogy a probléma csak a fiatalokat vagy csak az idősebbeket érinti, hiszen a tinédzserek kellően meggondolatlanok, míg a többiek pusztán naivan jóhiszeműen nem hiszik el, hogy az adataikat bárki ellophatja – mutat rá a szakértő.

 „Nagyon sok olyan eszköz válik az életünk részévé úgy, hogy közben észre se vesszük, auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan átadjuk a személyes adatainkat a hekkereknek. Úgy építkezünk, hogy nincs kerítés és nincs riasztó. A minimum az volna, hogy amikor azt gondoljuk, óvatosak vagyunk, ahhoz képest még egy fokkal elővigyázatosabbak legyünk. Főleg a kapott információkkal kellene körültekintően bánnunk. Mindig vizsgáljuk meg, hogy az e-mailben vagy egyéb üzenetekben jött linkeket biztosan el akarták-e küldeni számunkra, vagy egyáltalán ismerjük-e a feladót, várhattunk-e tőle tartalmat? A másik fontos kérdés, a jelszavak erőssége. Kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevet vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni, ehelyett számok, kis és nagybetűk és írásjelek legalább 10-12 karakter hosszúságú kombinációját érdemes jelszónak használni. Fontos, hogy jelszavainkat rendszeresen megváltoztassuk, és lehetőség szerint ne használjunk egységes jelszavakat több felületen. Érdemes az újonnan vásárolt szoftverek alapbeállításait is megváltoztatni, amelyek gyakran a legegyszerűbb – hekkerek és adathalászok számára legkönnyebben feltörhető – jelszavakat használják kezdeti beállításként. A legjobb az lenne, ha minden jelszavunkat fejből tudnánk, de a jelszókezelő programok többsége erős biztonságot nyújt, érdemes használni azokat.”

Kovács Zoltán arra is figyelmeztet, a közösségi oldalak üzemeltetőinek nem titkolt célja, hogy a felhasználók adatait gazdasági céllal továbbhasznosítsa, éppen ezért mindenképpen fontos, hogy ellenőrizzük az adott közösségi oldal adatvédelmi beállításait, és tudatában legyünk annak, hogy az adatlapunk pontosan mely részei láthatók bárki számára. A feltöltött fényképekről pedig ne legyenek illúzióink, az internet nem felejt, az archiváló programoknak köszönhetően még a törölt fotók is bármikor előkerülhetnek, akár 20 év múlva is, szóval jól gondoljuk meg, mit töltünk fel magunkról a Facebookra.
 

Hallgassa meg a Bundáskenyér tavaly készült interjúját Kovács Zoltánnal, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős csapatának incidenskezelési vezetőjével!


 

További cikkeink

Országos tendencia, hogy a mammográfiai szűrő-vizsgálaton – amely az emlőrák kiszűrésére szolgál – a behívottaknak csak egy töredéke jelenik meg. Dr. Nahn Krisztina mammográfia szakmai

További cikkeink

Ha már van Érden egy kiváló futópálya, ráadásul van egy csodás Duna-partunk, ami szintén
A budaörsi rendőrök kérnek segítséget egy sofőr azonosításához, aki balesetet okozott, majd elhajtott a

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email