A húsvéti ünnepkör a keresztény világ legnagyobb ünnepe Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának emlékére, mely egyben az emberiség megváltásának ünnepe is.

A húsvét neve különböző nyelveken mást jelent, közös eredete azonban a héber pészah, amely kikerülést, elkerülést jelent. A zsidó vallásban Pészachkor ünneplik az egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgi rabszolgaságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A húsvétot megelőző 40 napos időszak a nagyböjt, amely Jézus 40 napos pusztai böjtjére emlékezik, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

A húsvétot a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.