avaregetes_20200224_030_da

Máglyastop

Nem füstbement, hanem inkább abból jött a terv, ami most megvalósulhat Érden: pár hét, és betiltják az avarégetést. Sűrítik a zöldjáratokat, és bevezetik a környezetbarát gyűjtőzsákot.

Fellélegezhetünk: a tavaszi és őszi hónapokban jelentősen kevesebb méreganyag kerül majd az érdi levegőbe. Szép, tavaszi délelőtt, kellemes napsütés. Gyorsan kitesszük a kertbe a mosott ruhát, amit végre nem a szobában kell szárítani. Kimennénk mi is, de már facsarja is orrunkat a füstszag, ami mostanra beleivódott a kiteregetett ruhákba, és beszivárgott a hálószobába is a nyitva hagyott ablakon keresztül.

Ismerős, ugye?

Hányszor bosszankodtunk az avart égető szomszéd miatt. Ha meg mi égettük az avart, a füstünket szagolók csípős megjegyzései bosszantottak fel. A két „tábor” közt nem lehet igazságot tenni: tény, hogy az avarégetés Érden bizonyos keretek közt megengedett, így nem vét az, aki így szabadul meg a zöldhulladéktól. És az is tény, hogy ennek vannak környezetbarát, egészséges és másokat nem zavaró alternatívái is. Ezeket hamarosan azoknak is el kell majd sajátítaniuk, akik eddig az égetést választották, ugyanis Érd még idén tavasszal csatlakozhat az avarfüstmentes településekhez. Hurrá, nincs többé avarégetés! „Szeretnénk visszavonni azt a rendeletet, ami lehetővé teszi az avarégetést, és erre a közeljövőben sort is kerítünk. Sűrítjük a zöldhulladék háztól történő begyűjtését a város teljes területén: márciustól novemberig havonta szállítja majd el az ÉTH a lombot, nyesedéket” – mondta lapunknak Tetlák Örs alpolgármester.

Hogy havonta hány köbméter zöldhulladékot visznek majd el, és hogyan lehet kirakni a többlet mennyiséget, a közeljövőben dolgozzák majd ki, de egy már most biztos: bevezetik a környezetbarát, lebomló gyűjtőzsákokat. „Nemrég ért véget a házhoz menő ágdarálás tesztidőszaka, ami nagyon sikeres volt. A keletkezett mulcsot sokan használták fel a kertjükben, de a kérésre elszállított darálék sem megy kárba: a papi földeken a liget talajjavítására használjuk fel. A házhoz menő ágdarálást március 9-étől ismét igényelhetik a lakosok, és 16-ától állítja üzembe a szolgáltató. Akik a tesztüzemben jelentkeztek, de még nem jutott el hozzájuk a berendezés, azoknak a szolgáltatás ingyenes.

A márciustól jelentkezőknek a nagyobb mennyiség ledarálásáért fizetniük kell ugyan, de az ÉTH nagyon kedvező díjat számít majd fel” – tette hozzá Tetlák Örs, akitől azt is megtudtuk, hogy a lakosságtól begyűjtött zöldhulladék komposztálóba kerül majd, illetve a papi földek talajjavítására használják fel. Na, de mi legyen a fertőzött ágakkal? Ahogy megkezdődik az ágdarálás és beindul a zöldjárat, a közgyűlés betiltja az avarégetést, ami várhatóan már a március végi ülésen bekövetkezik. Addig a 23/2005. (VII. 01.) önkormányzati rendelet hatályos, ami szerint a kerti zöldhulladékot február 15. és április 30., illetve október 15. és november 30. között el lehet égetni, de kizárólag jól kialakított tűzrakó helyen.

Vasárnap és ünnepnapokon, valamint az ezeket megelőző napokon délután négy óra után még a fenti időszakban sem égethetünk avart. Érd Felső-Parkváros M7 autópálya feletti területekre más szabály vonatkozik: az autópályán túl ugyanis egész évben tilos a kerti hulladék égetése – igaz, a rendeletben van egy kivétel: vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzések esetén sor kerülhet a megsemmisítésre. Volt már, aki erre hivatkozott a helyszíni szemlén; jó tudni, hogy a kiérkező, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs ilyen esetben megvizsgálja a nyesedéket. „Ez a kitétel növényvédelmi szempontok miatt került bele a rendeletbe. A fertőzött ágakat, leveleket egyébként nem kötelező elégetniük a lakóknak, leadhatják a Sas utcai hulladékudvarban, vagy elvitethetik a zöldjárattal.

Az egészséges zöldhulladékot pedig célszerű komposztálni; 2005-ben és 2016-ban is osztott ki az önkormányzat komposztáló ládákat a lakosságnak, amikre meglehetősen nagy volt az igény. Legtöbben egyébként azért keresik meg a Polgármesteri Hivatalt, hogy tájékoztatást kapjanak az avarégetés helyi szabályairól. Bejelentés már jóval kevesebb érkezik: tavaly két alkalommal, 2018-ban öt-hat esetben kellett a helyszínen intézkedni. A jellemző probléma az volt, hogy nem a megengedett időszakban gyújtott valaki tüzet, tudtuk meg az egyik környezetvédelmi ügyintézőtől, aki kilenc éve foglalkozik ilyen ügyekkel (is) a Lakosságszolgálati Irodán. „Aki bejelentést kíván tenni, a hivatal munkaidejében a Lakosságszolgálati Irodát keresse, munkaidőn kívül pedig a rendőrséget és a tűzoltóságot hívja. Előfordult már egyébként, hogy a tűzoltóságnak is be kellett avatkoznia egy őrizetlenül hagyott máglya esetében” – tette hozzá az ügyintéző. „Nagyapáink is így csinálták” Arra azért ne számítsunk, hogy az égetési tilalom bevezetésével rögtön megszűnnek Érden az égő avarkupacok. Idő kell, hogy mindenkihez eljusson a rendeletváltozás híre, és bár a lakosság többsége most sem égeti el a zöldhulladékot – lásd keretes cikkünket –, biztos lesznek olyanok is, akik ostobaságnak tartják a teljes tiltást, hiszen „nagyapáink is így csinálták”. Csakhogy nagyapáink még nem tudták, hogy az avarégetés milyen mértékben szennyezi a levegőt. Ennek oka elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, a magas nedvességtartalom. A növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. Ezen kívül különböző szénhidrogének, nitrogénoxidok, etil-benzol, sztirén és fenol kerül a levegőbe, és nagy mennyiségű szállópor is.

A Levegő Munkacsoport megmérte az avarégetés légszennyezését egy Pest megyei településen: eszerint az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. „Egy svájci kutatás szerint egy nagyobb kupac avar hatórás égetésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során” – mondta lapunknak Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője, akitől megtudtuk azt is: bár Budapesten teljes égetési tilalom van érvényben, tavaly májusi felmérésük szerint a Pest megyei településeknek 17 százalékában vezették be a teljes tiltást. Nyolc százalékukban egyáltalán nem korlátozzák az avarégetést, a többi településen pedig valamilyen feltételhez kötik a zöldhulladék ilyenforma megsemmisítését (52 százalékukban évente 51-199 napon engedélyezik az avarégetést). Most még Érd is ehhez a nagy többséghez tartozik, de várhatóan már csak heteket kell várnunk arra, hogy a város végre avarfüstmentes településsé váljon.

Érdi Újság – Ádám Katalin 

Fotó: Draskovics Ádám 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email