Mészáros Péter arról számolt be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodást folytat, amelynek célja az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása. Ennek a klímaváltozás káros hatásai elleni küzdelem csakúgy része, mint az egészséges környezet, az erdei turizmus, kikapcsolódás és rekreáció lehetőségeinek biztosítása. Mint mondta, a Beliczay-szigeten lévő erdők tulajdonosa a magyar állam. A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló terület 67 hektár, amelynek többsége nemesnyár.
„Az itt lévő, eredetileg elsősorban gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a gyors növekedés, de rövid élettartam, valamint a környezeti hatásokkal – klímaváltozás, károsítók, szélviharok – szembeni gyenge ellenállóképesség.”
Hozzátette, hogy mivel az erdő rövidebb élettartamú fafajokból áll, ezért egyre több pusztuló fa figyelhető meg – például a 35 éves Érd 1/F erdőrészletben – miközben csak 5 évvel idősebbek a tervezett erdőfelújításnál. Hosszú távú fenntartás ezeknél a faültetvényeknél úgy nem lehetséges, mint egy természetszerű erdő esetében, az ökoturisztikai, rekreációs és természetvédelmi hosszú távú szempontokat figyelembe véve pedig szükségessé vált az erdőállomány átalakítása.
„Az »erdőirtás« így teljesen hibás szó a szigeten folytatott tevékenységünkre: az irtás annyit jelent, hogy örökre megszűnnek az erdők, a területet pedig más módon hasznosítják. Márpedig erről szó sincs. Az erdészek a védelem és a gondos használat elvét alkalmazzák, az erdő helyén erdő lesz, a faanyag kitermelése és hasznosítása pedig nem öncélú, hanem társadalmi igényeket szolgál.”
Szóval mindenki nyugodjon meg, a Parkerdő kezelésében lévő terület természetesen továbbra is megmarad erdőnek. Mészáros Péter hangsúlyozta azt is, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás keretében elvégzett munkák célja az, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló – ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdőket hozzanak létre, amelyek az itt található termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak hosszú évszázadok alatt alakulhatnának ki.
„Egy évtizede ennek szem előtt tartásával kezdtük el a munkálatokat a Beliczay-szigeten, amelyek mára már kézzelfogható eredményei is láthatók az 1/B és az 1/K erdőrészletekben.”
A szóvivő kiemelte, hogy a tavaly nyáron indított, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, 10 hektárra kiterjedő beavatkozással újabb lépést tettek az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, mind a romló egészségi állapotú állományt, mind az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart is eltávolították. A fagyos időszakot követően a területre állományalkotó főfajként őshonos szürke és fekete nyár csemeték kerülnek, a biodiverzitás növelése érdekében pedig szileket, juharokat, vadgyümölcsöket is ültetnek. Mészáros Péter szerint az elmúlt időszak tapasztalatai egyértelműen megmutatták az erdők fontosságát: az emberek minden korábbi mértéket meghaladó időt töltenek ott, és igénylik az egészséges, természetes környezetet.
„A Parkerdő ezért további, természetbarát erdőlátogatást támogató fejlesztésekre lát lehetőséget, amelyekről szívesen egyeztetünk az érintett önkormányzatokkal is, mint például a Babafaliget kialakítása, madármegfigyelő lesek, a lovas, kerékpáros turizmust támogató infrastruktúra kialakítása.”