A helyi önkormányzatok jövőjéről, az elmúlt évek centralizációjának következményeiről és az új kormányzattal szembeni elvárásokról beszélgetett a Republikon konferenciáján Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Csőzik László, Érd polgármestere, Eszes Béla, Jánoshida polgármestere és Heringes Anita, Paks polgármestere.

Cser-Palkovics András, a Megyei Jogú Városok Szövetségének frissen megválasztott új elnöke arról beszélt, hogy jelenleg az önkormányzati szektor várakozó állásponton van. A polgármesterek tűkön ülve szeretnék látni, mik az új kormány elképzelései az önkormányzatokkal kapcsolatban, és mennyire lesz nyitott az érdemi egyeztetésekre.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége már elkészítette saját szakpolitikai javaslatait, amelyek mintegy kétmillió embert érintő települések tapasztalataira épülnek.

Heringes Anita szerint Paks számára a legfontosabb, hogy végre megszülessenek azok a kormányzati döntések, amelyek lehetővé teszik a város fejlesztéseinek folytatását. Elmondta, hogy a város az atomerőmű-bővítés miatt különleges helyzetben van, ugyanakkor az elmúlt években több alapvető infrastruktúra-fejlesztés elmaradt. A víziközmű-hálózat, az úthálózat, az oktatási intézmények és az óvodai férőhelyek fejlesztése egyaránt sürgető feladat. A polgármester külön kiemelte, hogy az egynapos sebészet újraindításához minden feltétel adott, már csak a NEAK finanszírozási döntésére várnak.

Eszes Béla, aki egy 2500 fős települést vezet, azt várja, hogy végre valódi párbeszéd induljon arról, miként lehet a kisebb települések érdekeit is figyelembe venni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország több mint háromezer önkormányzata tízezer fő alatti település.

Csőzik László szerint három téma uralja az önkormányzatokról szóló híreket. Az egyik a polgármesterek fizetésének esetleges csökkentése, a másik a két ciklusra korlátozott polgármesteri mandátum bevezetése, a harmadik pedig az előrehozott önkormányzati választások lehetősége.

Cser-Palkovics András szerint az önkormányzatok finanszírozásáról, feladatairól és mozgásteréről kellene beszélni. A cikluskorlátozást antidemokratikus lépésnek nevezte, mondván, a választóknak kell eldönteniük, kit szeretnének polgármesternek. Az előrehozott választásokkal kapcsolatban pedig kijelentette: a miniszterelnök egyértelműen cáfolta ezt a lehetőséget, ezért nincs oka kételkedni abban, hogy 2029-ben lesz a következő önkormányzati választás.

Heringes Anita méltatlannak tartotta, hogy a közbeszédet ilyen témák uralják. Azt mondta, egy polgármesternek a városa fejlesztésével kell foglalkoznia, nem pedig azzal, hogy mennyi lesz a fizetése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb települések vezetői számára egy jelentős bércsökkentés akár a polgármesteri munka ellehetetlenülését is jelentheti.

Eszes Béla szintén a települések mindennapi működését helyezte előtérbe. Úgy véli, a választók bölcsen tudnak dönteni arról, hogy egy polgármester meddig szolgálja jól a közösségét, ezért nincs szükség központi cikluskorlátozásra.

A beszélgetés második felében a résztvevők arról beszéltek, milyen változtatásokra lenne szükség az önkormányzati rendszerben.

Csőzik László szerint vissza kellene adni az önkormányzatoknak azokat a feladatokat és forrásokat, amelyeket az elmúlt években elveszítettek. Kiemelte az iskolák fenntartásának kérdését, az építési hatósági jogkörök visszaadását, valamint a helyi bevételek nagyobb arányú helyben hagyását. Külön szólt a szolidaritási hozzájárulásról is: szerinte annak jelenlegi formája túlzott terhet jelent számos városnak, köztük Érdnek is, amely idén több mint 600 millió forintot fizet be ezen a címen.

Eszes Béla egy új önkormányzati törvény megalkotását sürgette. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer már nem javítható kisebb módosításokkal, hanem teljes újragondolásra van szükség. Kiemelte a gépjárműadó visszaadásának fontosságát és a feladatfinanszírozás reformját is. Úgy fogalmazott, feladatokat csak megfelelő forrásokkal együtt lehet az önkormányzatokra bízni.

Heringes Anita a térségi együttműködések jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte a járási központoknak és a környező kisebb településeknek partnerként kell működniük, különösen az egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatások területén. Úgy véli, a szolidaritási rendszernek is inkább ezt a szerepet kellene támogatnia.

Cser-Palkovics András arra figyelmeztetett, hogy a reformok előtt egy alapvető kérdést kell tisztázni: pontosan mit vár el az állam egy önkormányzattól. Szerinte csak akkor lehet új finanszírozási rendszert kialakítani, ha előbb világosan meghatározzák az önkormányzatok feladatait. Hozzátette, ma számos olyan területen a polgármestereket kérik számon az emberek, ahol valójában már nincs hatáskörük.

A panelbeszélgetés végére a résztvevők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatoknak nagyobb önállóságra, kiszámíthatóbb finanszírozásra és valódi partnerségre van szükségük az állammal. Abban is konszenzus alakult ki, hogy a helyi ügyeknek nem politikai színek, hanem a települések érdekei mentén kellene eldőlniük.