Érd 2020-ban csatlakozott az európai Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) kezdeményezéshez, vállalva a 2030-ig kitűzött klíma- és energiacélok megvalósítását.
A csatlakozással Érd kötelezettséget vállalt a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra. Ehhez kapcsolódva a városnak ki kellett dolgoznia a helyi Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (SECAP).
Fontos, hogy a SECAP megléte pályázati előnyöket biztosít az önkormányzatok számára egyes pályázatoknál, és lehetőséget ad a közvetlen brüsszeli támogatások elérésére is.
Az akcióterv célja, hogy feltárja a település működéséhez és a városlakók életviteléhez kötődő széndioxid-kibocsátás nagyságát és főbb forrásait. Az intézkedési javaslatok pedig a város adottságait figyelembe véve energiahatékonysági, megújuló energiára, valamint a még ki nem aknázott erőforrásokra támaszkodó fejlesztéseket tartalmaznak.
Ezek többek között érintik a köz-, magán- és ipari épületállomány energiafelhasználásának racionalizálását, az energiaszegénység csökkentését, a helyi zöldfelületek és élőhelyek megőrzését/fejlesztését, a közlekedést és a közösség szemléletformálását is.
Az akcióterv támpontként szolgálhat az önkormányzati fejlesztések tervezésénél, pályázati források lehívásánál. A legtöbb intézkedés elsősorban a városvezetés hatáskörébe tartozó beruházásokat érinti.
A SECAP elfogadásáról a június 4-i közgyűlésen döntöttek a képviselők.
Elsőként Dobozi Eszter (Megérti Kft.) ismertette a SECAP célkitűzéseit. Mint fogalmazott: a SECAP azt dokumentálja, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben hol tart a város, és milyen célt szeretne elérni.
A kiindulási (avagy bázis-) év 2012, a céldátum pedig 2030, de a jelenlegi állapotról is készítettek egy mérleget, ami azt mutatja meg, hogy 2024-ben hogyan alakult Érden az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Ez azért is fontos, mert a SECAP-os településeknek – köztük Érdnek is – kötelező 50 százalékkal csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ami a jó hír, hogy a 2012-es és a 2024-es adatokat figyelembe véve annak ellenére, hogy a népesség és a forgalom is jelentősen nőtt, a kibocsátás csökkent.
Ennek oka, hogy az elmúlt években mind a köz-, mind a lakóépületeknél nagymértékben mérséklődött a földgázfelhasználás, a villamos energia előállítása pedig egyre kevesebb üvegázhatásúgáz-kibocsátással jár. Emellett az új lakóépületek energiahatékonysági mutatói sokkal kedvezőbbek, mint a régebbi építésű házaknak.
Ugyanakkor egy másik kulcsterülettel, a beépítettséggel kapcsolatban már nem ilyen jók az eredmények: az elmúlt években erőteljesen nőtt a burkolt felületek aránya, ami növelte a városi hőszigethatást, csökkentette a csapadékvíz beszivárgását, és a biodiverzitásra sem volt jó hatással.
A SECAP harmadik fontos területe az energiaszegénység. (Egy KSH-dokumentum szerint egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve a megfelelő fűtés aránytalan terhet jelent, azaz a háztartás bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiára.)
Dobozi Eszter elmondta: 2020-ban Pest megyében a lakosság az egy főre eső jövedelem 9 százalékát költötte kifejezetten energiaköltségekre. Az azóta eltelt évek alatt ez az arány minden bizonnyal változott, de frissebb adat nem állt rendelkezésükre.
Annyi mindenesetre megállapítható, hogy bár nyilvánvalóan Érden is jelen van az energiaszegénység, a mértéke az országosnál minden bizonnyal alacsonyabb, egyszerűen azért, mert sokkal magasabb az aktív keresős háztartások aránya.
Ami a SECAP intézkedési oldalát illeti, a szakértő hangsúlyozta, hogy ezek minden területet érintenek, de fontos, hogy nem a mai helyzetből, hanem a 2012-esből indulnak ki – azaz a mostanáig történt fejlesztések is helyet kaptak a SECAP-ban. Sőt: úgynevezett kulcsintézkedések csak azok lehetnek, amelyek már megvalósultak vagy folyamatban vannak.
Csőzik László polgármester a fentiekre reagálva elmondta: a fejlesztésekhez szükséges anyagi források fedezetét előteremteni a város nem, vagy nem igazán tudja – reméli, hogy e tekintetben lesz változás.
Ami a burkolt területeket illeti, ha az aszfaltozási program komolyabban beindul, akkor ezek aránya még jobban nő majd, és ezzel bizony kalkulálni kell. Reméli ugyanakkor, hogy az energiahatékonyság oltárán tudnak majd áldozni az itt élők – erre lesznek háztartási programok is.
A közlekedéssel kapcsolatban egy brutális adatot említett: a 2000-eshez képest két és félszer több lett Pest megyében az autók száma.
Ahhoz, hogy a fent említett ötven százalékos csökkenést 2030-ra el tudja érni a város, sok kis- és nagy beruházás együttes hatása kell, hogy érvényesüljön. Fontos lenne, hogy a város megkapja azt a 480 millió forintos energiahatékonysági támogatást, aminek kifizetését felfüggesztették, és az is, hogy tovább bővüljenek ezek a lehetőségek, mert ezek segítségével tudja az önkormányzat korszerűsíteni a városi létesítmények fűtési rendszerét.
Példaként említette a szakrendelőt, ahol a napelem-beruházásnak köszönhetően 30-40 százalékot sikerült megtakarítani az elektromosáram-felhasználásban. Jelezte, hogy készül egy KEHOP Plusz pályázati anyag is, ami tartalmazza a főtér átalakítását: a tervek szerint felszedik a térkövet, és esőkertszerűen parkosítják a területet, hogy megszűnjön a jelenlegi hősziget.
Simó Károly (Fidesz) jelezte: bár a város büszke lehet az energiahatékonysági lépéseire, például a közvilágítás és a középületek világításának korszerűsítésére, de az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében ez csupán 4 százalékot jelent, míg a lakóépületek hozzájárulása 68 százalékos. A magáncélú közlekedés részesedése 26 százalék, a közösségi közlekedés pedig 2 százalék körül van.
Arra kellene tehát fókuszálni, ahol valóban csökkenést lehetne elérni, azaz a lakóépületekre – vélekedett Simó Károly, aki az energiaközösségek létrehozását szorgalmazta: a helyben megtermelt energia helybeni hasznosítását (amiről korábban született határozat is).
Csőzik László elmondta: ha a forrás rendelkezésre áll majd, kidolgozzák a projekt műszaki tartalmát, összhangban a SECAP-pal, és ha az anyag elkészül, a SECAP-ba be tudják emelni.
Tetlák Örs (független) a fakataszterre kérdezett rá. Csőzik László ezzel kapcsolatban elmondta: a napokban tárgyaltak egy céggel, amelyik ilyen megbízásokat végez, és a cég azzal az örömhírrel szolgált, hogy az AI-alapú fejlesztéseknek köszönhetően töredékére csökkent a fakataszter elkészítésének ára (másfél éve körülbelül 80-100 millió forintba került volna).
A környezetvédelmi alap finanszírozásával várhatóan a jövő év elején elindulhat a város fakataszterének elkészítése. Egyébként pedig a hivatal környezetvédelemi osztálya belső erőforrásból, nagy lelkesedéssel belevágott már ebbe a hatalmas munkába: elkészült az érdligeti tavas park, valamint a Fürdő utca fáinak felmérése, és legalább tíz paraméter alapján regisztráltak minden egyes fát.
Csőzik László elmondta azt is, hogy az Alsó és a Felső utca fáinak felmérése is elkezdődött.
A helyi Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet 14 igen szavazattal és két tartózkodással fogadta el a közgyűlés.
