Új irányt vett Érd helytörténeti gyűjteménye, hiszen a Múzeum sétányon található tárlat részeként a jövőben rendszeresen bemutatkozási lehetőséget kapnak azok a helyi gyűjtők, akik értékes vagy éppen szokatlan tárgyakat gyűjtenek. A Magyar Földrajzi Múzeum kezdeményezésének célja nemcsak a különleges kollekciók bemutatása, hanem új közösségek bevonzása a múzeum látóterébe.
Az ötlet részben az ELBIDA Projekt – Antik útikalandok a könyvespolcon című kiállítás sikeréből nőtt ki. A Biró Dániel gyűjtővel együttműködésben létrejött tárlat 2026 januárjában nyílt meg a magyar kultúra napján, amely június végéig mutatja be a nagyközönségnek a gyűjtemény legértékesebb köteteit.
A gyűjtők és a múzeum együttműködése mára nemcsak kiállításokban, hanem konferenciákban, tudományos publikációkban és közösségi programokban is testet öltött, így a kezdeményezések eredményeként a múzeum 2026 májusában elnyerte a Közösségi Jó Gyakorlat Intézménye elismerő címet.
A pozitív visszajelzések nyomán fogalmazódott meg a múzeum munkatársaiban, hogy a jövőben rendszeresen teret biztosítanak magángyűjtemények bemutatásának.
Lehoczki Zsuzsanna helytörténész elmondta, hogy Érden közel nyolcvanezren laknak, így abban biztosak, hogy sokan gyűjtenek valamilyen érdekes tárgyat.
„A célunk az, hogy ezek a gyűjtemények ne csak otthoni vitrinekben vagy dobozokban legyenek láthatók, hanem szélesebb nyilvánosságot is kapjanak”
– hangsúlyozta a szakember.
A visszajelzések bizakodásra adnak okot, hiszen a múzeum munkatársai már most több lehetséges kiállítóval állnak kapcsolatban. „A látókörünkbe került többek között egy tejipari relikviákat gyűjtő kollekció, egy 1848–49-es emlékeket őrző gyűjtemény, de olyan jelentkező is akad, aki építőipari daruk dokumentációit és fotóit gyűjti. A múzeum nyitott szinte bármilyen témájú gyűjtemény bemutatására” – tette hozzá.
„Ha valaki például több ezer darabos Kinder tojás-gyűjteménnyel rendelkezik, jelentkezzen bátran”
– fogalmazott a helytörténész.
Hozzátette, hogy a legfontosabb feltétel, hogy a gyűjtő érdi legyen, az viszont már nem követelmény, hogy a gyűjtemény közvetlen érdi vonatkozással rendelkezzen, bár természetesen örülnek az ilyen daraboknak.
A helytörténeti gyűjteményben elhelyezett közösségi vitrin első bemutatkozója Rozgonyi Zoltán, akinek teljes téglagyűjteménye az ország egyik legnagyobb darabszámú kollekciója, amely 3200-nál is több darabot számlál, sőt 210 kúpcserepet is bemutat. A gyűjtemény, amelyben valamennyi jelentősebb hazai téglagyár emlékei megtalálhatók, 2017-ben lett Érdikum, 2022-ben pedig bekerült a Megyei értéktárba is.
Lehoczki Zsuzsanna megjegyezte, hogy a vitrinkiállításon csupán 15 darabot mutatnak be, ez mégis jól érzékelteti a teljes gyűjtemény sokszínűségét. A helytörténeti gyűjtemény látogatói találkozhatnak több mint háromszáz éves, 1699-ből származó téglával, különféle címeres darabokkal, valamint olyan ritkaságokkal is, amelyekbe egykor kutya- vagy gyermeklábnyom került a készítés során. Rozgonyi Zoltán gyűjteményének legkorábbi darabja pedig egy római kori légiós tégla.
Az érdi gyűjtő saját bemutatóhelyet is működtet Téglárium néven, ahol előzetes bejelentkezéssel személyesen is megtekinthető a teljes gyűjtemény.
A Magyar Földrajzi Múzeum hosszú távon szeretné állandósítani ezt a kezdeményezést. A tervek szerint a közösségi vitrinben évente egy-két alkalommal cserélődhetnek a bemutatott gyűjtemények, természetesen a jelentkezők számának függvényében.
Azok az érdi gyűjtők, akik szívesen megmutatnák kollekciójukat a nagyközönségnek, az intézmény e-mail-címén, az info@foldrajzimuzeum.hu címen jelentkezhetnek.
A kezdeményezés jól mutatja, hogy a múzeum, a helytörténeti gyűjtemény ma már nem csupán a múlt tárgyainak őrzője, hanem olyan közösségi tér is, ahol a helyi lakosok saját történetei, különleges gyűjteményei is helyet kaphatnak.
