Az idei évtől duplán sarcolja meg az állam az önkormányzatokat, hiszen az évről évre növekvő szolidaritási adót megfejelte azzal, hogy a helyi iparűzési adó bevételének többletét is elvonja.

Ez a többlet adja országosan a Versenyképes Járások Program alapját, amely úgy tűnik, Érd számára inkább sarc, mint jó lehetőség.

A programban járásonként(!) 250 millió forint, illetve – ahol megyei jogú város a járás székhelye – 500 millió forint fejlesztési keret áll rendelkezésre.

Ennek keretében fejlesztési igényt a települési önkormányzatok konzorciumi együttműködésben vagy önkormányzati társulásként nyújthatnak be térségi alapinfrastruktúra, térségi közszolgáltatások fejlesztése, térségi gazdaságfejlesztés, valamint településüzemeltetés céljából.

Aradszki András országgyűlési képviselő saját közösségi oldalán a minap számolt be arról, hogy elindult a program, azzal fűszerezve mondanivalóját, hogy minimum 500 millió forint fejlesztési támogatás érkezhet Érdre és térségébe.

A politikus úgy véli, Érd nyertese lesz ennek a programnak, viszont árnyalja a képet az, hogy a város rendkívül nehéz anyagi helyzetben, pontosabban csődközelben van. A költségvetésből ugyanis 1,7 milliárd forint hiányzik, amihez képest a Versenyképes Járások Programjában elnyerhető támogatás „aprópénz” még akkor is, ha a pályázható források legnagyobb részét az érdi önkormányzat kaphatja.

Érd problémáit az sem oldaná meg, ha ezt az 500 millió forintot kizárólag a város vehetné igénybe, így akárhonnan nézzük, mindössze egy szépségtapasz marad a több sebből vérző érdi büdzsén.

Ne felejtsük el, ezt a pénzt nem a kormány adja, hanem ez az elvont iparűzési adótöbblet. Ez az Érdtől elvont pénz beletolása a Versenyképes Járások Programba, amit aztán majd más településeknek szétosztanak, részben Érdnek is.

Tehát van az 514 millió forint, amit elvonnak, amit sose látunk, és még ezen felül elvonják azt az iparűzési többletet, ami idén keletkezik majd.

Tavaly ugyebár 4, 8 milliárd forint volt az iparűzési adónk, ha most 5, 5 milliárd lesz, akkor a hétszáz millió forintot elvonják és azt teszik a Járási Programba.

Mindezt Csengeri Attila érdi önkormányzati képviselő sem tudta szó nélkül hagyni, az országgyűlési képviselő Facebook-oldalán hosszan válaszolt az erős csúsztatásokat tartalmazó bejegyzésre.

„Ez mire elég?” – teszi fel a kérdést Csengeri annak fényében, hogy az 500 milliós pályázati támogatásból történő fejlesztés megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, az igényeket pedig konzorciumokban, legalább 3 település összefogásával lehet benyújtani (az Érdi járást amúgy hét település alkotja). Az összeg időarányosan elosztva évi 250 millió forintban határozható meg, ami a legjobb esetben is háromfelé oszlik, további települések bevonásával pedig tovább aprózódik a pénz.

„Érd a legnagyobb település, így városunknak kb. 100 milliós, a másik két településnek 75-75 milliós összeg érkezhetne, ami ahogy írod „hatalmas lehetőség” mellyel rendbe tesszük az infrastruktúrát és közlekedést, az egészségügyi, oktatási és közösségi intézményeket és még eszközbeszerzésre is futhatja!? Vagy a teljes térség 6 települése kapja? Mert akkor tovább feleződik!?”

– fakadt ki válaszában Csengeri.

A helyi képviselő megjegyezte, míg Érd a túlélésért küzd, addig az itt élők által pokolba kívánt, Sóskútra tervezett akkufeldolgozónak 5 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány. Ezt a pénzt Érdre kellene fordítani, hiszen az ugyanúgy munkahelyeket teremtene, sőt javítaná a helyiek életminőségét.

Csengeri Attila hosszan sorolja azokat a területeket, ahol Érdnek jelentős mértékben szüksége van a fejlesztési pénzekre, azonban ezekben sajnos nem mutatkozott meg Aradszki András lobbiereje.

Az ivóvízhálózat gerincvezetékeinek cseréjére legalább 20 milliárd forint kellene, az utak aszfaltozására már 10 évvel ezelőtt is 60-70 milliárd forintra lett volna szükség. Nem beszélve az érdi kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről, a közösségi közlekedésről, a járdákról, a helyi egészségügyről, vagy a gyermekek oktatását elősegítő fejlesztésekről. 

A Szövetég Érdért politikusa hozzátette, hogy

nem segíti a fejlődést a kötelező működési költségek normatív összegének nem teljes mértékű kifizetése, a gépjárműadó elvonása, a szolidaritási adó megfizettetése, de az iparűzési adó lefölözése sem.

Ennek fényében a Versenyképes Járások Program keretében elnyerhető 50–100 millió forint semmire sem elég, mindezt 1-2 nullával megtoldva lenne értelmezhető a város számára a támogatás, ami így már akár milliárdos tétel is lehetne.