Sok helyen kezelhetetlen hiányt, az önkormányzatok mozgásterének szűkülését okozhatja az, hogy az Orbán-kormány 2025-től elvonja és újraosztja a települések iparűzésiadó-bevétele többletét – írja a Népszava. A helyi iparűzési adó (hipa) „megreformálása” már korábban szóba került, legutóbb szeptember elején, a 31. országos jegyzői-közigazgatási konferencián hangzottak el erre vonatkozó információk, amelyről ITT írtunk.
A Népszava úgy tudja, megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek a kormány politikai riválisai, tovább kell szűkíteni az önkormányzatok mozgásterét az iparűzési adóbevételük megvágásával. Így született meg a jelenlegi ötlet, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jelentett be:
a helyi iparűzési adó (hipa) egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják.
Konkrétan ez azt jelenti, hogy az idei évhez képest keletkezett hipa többletét egy külön alapba helyezik, ahonnan a járások a Versenyképes Járások Programból pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére.
A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából az összes járásban együtt 65 milliárd forintos keretet jelent, melyen a 173 járás osztozhat. 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet. Ha egy járás összes adótöbblete nem éri el a térségnek járó minimális összeget, a 250 millió forintot, akkor azt az államkasszából pótolják ki.
Navracsics Tibor szerint a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, és szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg a településeken. A pályázati célokat a kormány határozza meg, a projektek kidolgozása és pályáztatása járási szinten, járási fejlesztési fórumokon történik, tagjai a helyi polgármesterek, vezetője pedig a járási székhely első embere lesz.
A városok finanszírozása a helyi iparűzési adóra épül, ez a fő bevétel: ha van hipád, tudod működtetni a településed, ha esetleg abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy magas a hipád, akkor még fejleszteni is tudsz – ezt már Csőzik László, Érd polgármestere jegyezte meg, aki szerint mostantól fejlesztésekre akarják elköltetni velük azt a pénzt, amire nekik a működésre lenne szükségük.
„A hipa idén 4,5 milliárd forint, az előzetes becslések szerint a növekmény valahol 300–500 millió körül lesz, azaz ennyit kell majd befizetnünk a járási fejlesztési alapba. Csakhogy a hipa nagyobb része elmegy működési költségre, ha jövőre elveszik a többletet, az hiányozni fog a költségvetésből”
– fejezte ki aggodalmát a városvezető, továbbá hozzátette: azt már nem mondják meg, hogyan pótolják majd a félmilliárdos lyukat az érdi büdzsében.
Csőzik László megjegyezte azt is, hogy mindemellett megmarad a szolidaritási adó is, ami Érd esetében 330 millió forint volt az idei évben, ezután pedig a növekményt is elviszi a kormány, így duplán megsarcolják az önkormányzatot.
A polgármester a témában az ATV Egyenes beszéd című műsorának is a vendége volt, ahol részletesen beszélt arról, hogy igazából mit tesz a kormány. Szerinte 2019 óta szisztematikusan szűkítik az önkormányzatok mozgásterét: elvenni annyi pénzt, hogy ne lehessen eredményeket felmutatni, de még ne menjen csődbe a város.
Megjegyezte, hogy ebben a rendszerben hiába lesznek a kormány által meghatározott fejlesztésekre kiírt célzott pályázati lehetőségek, ha a városnak konkrét feladatokra kell anyagi forrást biztosítani.
„Én egy olyan várost vezetek, ahol az utak fele földút és napi szinten küzdünk meg az aszfaltozással. Azt a kis pénzt, ami rendelkezésünkre áll egy évben, abból tíz utcát tudunk megcsinálni, de most azt a picit veszik el és bemegy egy olyan közösbe, amelynek nem látjuk a végét”
– hangsúlyozta Csőzik László.
Az, hogy ebben a pályázati rendszerben az érdiek pénze hova vándorol, nem lehet tudni. A polgármester példaként említett egy, a járás településeit összekötő kerékpárút-hálózatot, amelyre lehet, hogy biztosítana pályázati lehetőséget az új rendszer, de inkább az foglalkoztatja az önkormányzatot, hogy miből fogja kifizetni például az amúgy is magas, folyamatosan növekvő, cirka 3 milliárd forintos közétkeztetési költségeket úgy, hogy azt részben ne a szülőkre kelljen áthárítani.
A polgármester úgy fogalmazott, hogy amikor ilyen vad ötletekkel találkoznak a kormányzat részéről, akkor felmerül a kérdés, hogy veszélybe kerülnek-e a legfontosabb pénzügyi kötelezettségek, és ha igen, akkor rendkívüli támogatásban, normatívában kapnak-e kompenzációt. Csőzik László borúlátó és él a gyanúperrel, hogy egy ilyen helyzetben nem nyújtana segítő kezet az állam.
Az iparűzési adóbevételek többlete kapcsán pedig érdemes megjegyezni azt is, hogy innentől az önkormányzatoknak nem lesz kifejezett érdeke a beruházások támogatása, hiszen az új ipari vállalatok által befizetett többletet az állam úgyis elviszi.