22_03_29_erdmost_nincskep

A 22-es csapdája

22_03_29_erdmost_nincskep

A 22-es csapdája

Ez a mára szállóigévé vált regénycím olyan helyzetre utal, amelyből nem lehet győztesen kikerülni. Esetünkben van szó szerinti jelentése is: csapdával gyérítenék az elszaporodó dúvadakat a Beliczay-szigeten, csakhogy a lakosság tiltakozik a módszer ellen. Gyéríteni viszont kell.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Január elején csapdaveszélyre figyelmeztető táblát helyeztek ki a Beliczay-szigeten: a Benta Völgye Vadásztársaság tájékoztatta a kirándulókat a róka-, aranysakál- és borzállomány ilyen formában történő gyérítéséről. A plakátot többen lefotózták, megosztották a közösségi oldalakon, és mint a hozzászólásokból látható volt, sok érdi tiltakozott a csapdák kihelyezése ellen – főleg azért, mert féltették a szigeten szabadon engedett kutyák testi épségét. Csőzik László polgármester is megszólalt az ügyben: megnyugtatta a lakosságot, hogy a csapdákat még nem helyezték ki, és erre – egyeztetve a vadásztársasággal – nem is kerül sor. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Beliczay-szigeten – ahogy a többi külterületen is – csak pórázon szabad kutyákat sétáltatni. 

Bár a „csapda-vihar” amilyen hirtelen jött, úgy el is ült, az alapvető probléma, azaz a dúvadak elszaporodása még adott – és ez bizony nemcsak a sziget állatállományát, hanem minket, kirándulókat is érint. 

„Ezek nemkívánatos ragadozók a területen, amelyek elpusztítják az apróvad-állományt, azaz a nyulakat, fácánokat, foglyokat, megtámadják az őzeket, de a kertekből is elviszik a kakast, tyúkot, libát. A gyérítést ezért kell elvégeznünk, a lehető legnagyobb kímélettel, és odafigyelve a környezetünkre. Ez jogszabály által előírt kötelezettségünk” – hangsúlyozta lapunknak dr. Mihály István, a Benta Völgye Vadásztársaság elnöke. Kérdésünkre azt is elmondta: ezek az invazív fajok délről érkezve telepedhetnek meg a Beliczay-szigeten, elszaporodásuk aggodalomra adhat okot, és nem csak a honos vadállomány szempontjából. „Az aranysakált, amelyet a népnyelv toportyánféregnek is hív, Arany Toldijából ismerhetik az olvasók. Ez a vadállat az emberre is veszélyes lehet. A vadgazdálkodás természetes és kötelező eleme a tollas és szőrmés kártevők gyérítése, különben az egyes területekre jellemző ökoszisztémában helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Tudomásul kell vennünk: ma már az ember a csúcsragadozó, egyes fajoknak nincs természetes ellensége, így át kell vállalnunk ezt a szerepet is, természetesen a törvény által megszabott keretek között” – tette hozzá Mihály István, példaként hozva fel a szarkát, amely, ha túlszaporodik, rendkívül veszélyes a madárállományra.  

„Tisztában vagyunk vele, hogy a csapda kihelyezésével kapcsolatos figyelmeztetésünk ellenérzést váltott ki a lakosság körében. Nem érdekünk ennek erősítse, szeretnénk tisztázni a gyérítéssel kapcsolatos tudnivalókat, és az önkormányzattal, a lakossággal együttműködve elvégezni ezt a feladatot. Nem kárt szeretnénk okozni, pont ellenkezőleg: a helyi élővilágot szeretnénk megmenteni és karban tartani. Ez a társadalom szempontjából is vállalható tevékenység szerintem” – jegyezte meg az elnök.
A Beliczay-szigeten korábban még nem volt gyérítés, de a vadásztársaság területén ezt rendszeresen végzik, állami pályázaton beszerzett csapdákkal (ezeket a földbe ássák, valamilyen hússal. A kártevő ezt kiszagolja, kikaparja, és a csapda húzásra aktivizálódik – ha tehát belelépünk, nem történik semmi). A szigeten ilyen eszközt kívántak elhelyezni, olyan helyen, ahol az őzeknek nincs járata, a sakáloknak, rókáknak viszont igen. „Évek óta végzünk ilyen gyérítést, most csak azért lett ebből probléma, mert a Beliczay-szigetet vettük sorra. Sokan aggódnak a kutyájuk épsége miatt, de hangsúlyoznom kell: kutyákat külterületen nem szabad póráz nélkül sétáltatni! Annál is inkább, mert a kutyák is súlyok károkat okoznak a vadállományban. Kihajtják az őzeket az élőhelyükről, szaporodás idején pedig széttépik az őzikéket. Az elmúlt egy hónapban négy széttépett őzet találtunk a Beliczay-szigeten, illetve környékén, ezekről lehetetlen megmondani, hogy kutya, róka vagy aranysakál végzett velük, de az biztos, hogy nagyobb testű állat volt. Hozzávetésképp: vadásztársaságunk egy év alatt összesen kap hat-nyolc őz kilövésére engedélyt (a vadszámlálás eredményének függvényében), és nem csak a Beliczay-szigeten, hanem a négyezer hektáros vadászterületünkön” – mondta Mihály István. Kérdésünkre, hogy a macskákra nem veszélyes-e az eszköz, elmondta: macskát még sosem fogott ez az eszköz. 

A vadásztársaság feladata a gyérítésen kívül a vadállatok etetése, gyógyszerezése. „A Beliczay-sziget vadállománya gazdag és egészséges. Nem szeretnénk, ha ebbe beleszólnának a szőrmés ragadozók. Persze, valamennyi kell – a természet így takarítja el az elhullott, beteg állatot. De vigyáznunk kell: a nádifarkas például nagyon szapora és alkalmazkodó, veszélyes lehet az emberre és a háziállatokra is. Amíg e témájában nem alakul ki teljes társadalmi konszenzus, addig a vadásztársaság a szigeten a szőrmés kártevők gyérítését egyéb módon próbálja megoldani”. 
 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email