Éva és fia, Imike évekig a nagymama háza mögötti tizenkét négyzetméteres kamrában éltek. A bútorok a kertben áztak, a ruháikat, személyes tárgyaikat a tyúkólban tárolták. „Most is ott tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg a befőtteket – mutat Éva a düledező ólra. – Imike tizennyolc éves, kisagyi fejlődési rendellenességgel jött a világra. Ez a mozgás- és beszédközpontot is érinti, anyagcserezavara, súlyos epilepsziája van, nem tud járni, beszélni, nyelési, rágási nehézségei vannak. Ugyanakkor mindennek örül, semmivel nem elégedetlen, és boldogan szemléli a körülötte lévő világot.”
A kertben ülünk, a hatalmas cseresznyefa alatt, ami roskadozik a gyümölcstől. „Amit tudtam, leszedtem, a maradékot felajánlottam a segítő csoport tagjainak, nekem nincs többre kapacitásom” – mondja Éva, aki nemcsak Imikét látja el napi huszonnégy órában, hanem a nagymamáját is. Az idős asszony nevelte fel, és 2018-ban, mikor Éváék albérletben éltek, felajánlotta az unokájának, jöjjenek haza, alakítsák lakássá a kamrát. Akkor Évának még volt párja, vele vágtak bele az átalakításba. Első lépésként rendbe tették a kamrát. Ott laktak hárman, konyha, fürdő nem volt, tervek viszont igen. Könnyűszerkezetes megoldással szerették volna harminc négyzetméterrel bővíteni a helyiséget, hogy konyha, plusz szoba és fürdő is helyet kaphasson. Pénzük erre nem volt, hiszen Éva otthon volt Imikével, ápolásin, így egyetlen kereső volt csak a családban. A törökbálinti Csillagom Alapítvány azonban felkarolta Éváékat, így megkezdődhetett az építkezés. 2019 februárjára elkészült az alap, a külső falak és a lapos tető. Igaz, víz és fűtés nem volt, villany is csak ideiglenesen, de Éva már helyben tudott főzni egy ócska, gázpalackos tűzhelyen, nem kellett átszaladnia Imike mellől a nagymama házába.
„2018 szeptemberétől a kamrából kialakított szobában éltünk, mostanra jutottunk el odáig, hogy átköltözhessünk a másik, már kész szobába, így a Csillagom segítségével a napokban megkezdődhet a régi kamra alapozása” – mutatja Éva. Minden, amit látunk, önkéntes munkával épült a házban, felajánlók jóvoltából. Az ablakokat a Gárdonyi iskola szülői munkaközössége segítségével szerezték meg, a bejárati ajtót egy régi osztálytárs vásárolta meg, a járólapot az alapítványtól, valamint Sipos Péter vállalkozótól kapták, Asztalos Éva, a választókerület képviselője pedig abban segített, hogy a lapokat le is rakják. A festést egy régi barát férje vállalta. Segített a Móra iskola, a kézis szurkolók, sportegyesületek is, árkot ástak a csatornának, elvitték a hulladékot. Egy jótékonysági csoport két ízben is rendezett sütivásárt Imikéék megsegítésére, az összeg a villanyszerelés költségeit és a tetőt fedezte.
„A vírushelyzet miatt leállt az építkezés, de a Tündérpakk Alapítvány és az önkormányzat segítségével sikerült befejezni a munkát. Legalábbis majdnem. A régi kamra alapozása még hátravan, a villanyt pedig most kötik be. A legnagyobb falat a fűtés. Vízteres kandallónk lesz, a radiátorokat még fel kell szerelni, és a kémény… Kértem árajánlatot, csak az elemek 150 ezer forintba kerülnek, mire kiépítjük, lesz vagy háromszáz” – mondja Éva.
Éva hónapok óta ismét egyedülálló anyuka. Mikor kérdezem, a mindennapokban hogy boldogul egyedül, mosolyogva mondja, a bútorok tologatásához jól jönne egy kis a segítség. A nagy kertet is nehezen győzi, hiszen a nagymamáról és Imikéről folyamatosan gondoskodnia kell. Legfeljebb a boltba tud elszaladni. Iskolaidőben Imike egy speciális intézménybe jár kilenctől egy óráig, de mivel most március óta nincs iskola, Éva gyakorlatilag hónapok óta nem mozdult ki otthonról. „Csütörtökönként elviszik két órára fejlesztésre Battára. Már gondoltam, hogy akkor elmegyek valahová, de mire elég az a 120 perc? Imikével már nem tudok közlekedni, a kerekesszékkel együtt akkora a súlya, hogy az autóba nem tudom beemelni egyedül. Pedig olyan jó volna elmenni valahová, strandra, moziba…”
Éva számára az is könnyebbség lenne – hiszen csak az ápolási díjból és a családi pótlékból él –, ha nem kellene annyit főznie. „A vírusveszély idején házhoz kaptuk a meleg ételt az önkormányzattól, és az annyira jó volt!” Tudomása szerint a veszélyhelyzet elmúltával nem jogosult ingyenes étkezésre, mivel nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettsége van, de valami kedvezményt azért kapnak. Az olyan szolgáltatásokért, mint a szociális gondozó és a szervezett szállítás, szintén fizetni kell, és neki az a havi pár ezer forint is sokat számít. Hiszen tervei vannak, be kell fejezni az építkezést, rendbe tenni a kertet. Szerény álmok ezek, de megvalósításukhoz Évának segítségre van szüksége.
Aki szeretné támogatni Éváékat, az Érdi Imike facebook-csoporton keresztül megteheti, a kémény építéséhez pedig ide várják a segítséget: Pendert Imréné (CIB) 10700457-53419237-53200008
