Tavaly ősszel a memória megőrzését, a demenciával élőket és családjaikat támogató hosszútávú program indult Érd önkormányzata és a Modus Alapítvány együttműködésében – cikkgyűjteményünket a témában itt találják.

Első lépésként a Ginkonet Demencia Akcióprogram keretében a szervezők egy kérdőívvel mérték fel a demenciával élők és családtagjaik helyzetét Érden. A válaszokat kiértékelték, az eredményeket pedig egy május 8-ai szakmai konferencián ismertették a Szepes Gyula Művelődési Központban.

A programon jelen voltak mindazok, akiket a demencia problémaköre érint: hozzátartozók, háziorvosok, szakemberek, a szociális ágazat, valamint az önkormányzat munkatársai.

Szűcs Ágnes, a demenciaprogram szakmai vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a felmérés azért volt kiemelten fontos, mert ebből ismerhették meg a helyi lehetőségeket, adottságokat, igényeket, amelyekre a programot építik majd.

556-an töltötték ki a kérdőívet, és számos egyéni és fókuszcsoportos interjút készítettek (szakmabeliekkel, a szakellátásban és a szociális  területen dolgozókkal, háziorvosokkal, hozzátartozókkal és érintettekkel) annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak az érdi demenciahelyzetről.

Ez azért fontos, mert – ahogy Szűcs Gábor alpolgármester is rámutatott – a világon egyre több a demenciával élő ember: arányuk a WHO előrejelzése szerint a 2015-ös 12 százalékról 2050-re 22 százalékra nő majd.

Magyarországon, illetve Érden is fel kell készülnünk erre, hiszen városunkban minden negyedik-ötödik érdi lakos (több mint 16,5 ezer ember) betöltötte a hatvanadik évét, és minden hatodik érdi pedig nyugdíjas korú. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni szeretnének a szépkorú érdieknek.

„Kidolgoztunk egy, a demenciával élőket és családtagjaikat támogató, hosszú távú programot, uniós pályázati forrás segítségével. Biztosítani fogjuk a szűrési lehetőséget, a digitális eszközöket, szakemberek tanácsait, a családok, családtagok támogatását.

Segítünk a fontos információk, újdonságok átadásában is”’ – hangsúlyozta Szűcs Gábor.

Ezeket a szolgáltatásokat az érdi memóriaponton vehetik majd igénybe a lakosok. Ez a hely szeptemberben nyílik majd meg, ahol felkészült memóriakoordinátorok várják majd az érintetteket, családtagjaikat és az érdeklődőket.

Ilyen memóriapont eddig két helyen nyílt az országban, így Kecskemét és Nyíregyháza után az érdi lesz a harmadik – azaz ez a szolgáltatás még ritkaságszámba megy Magyarországon.

Szűcs Gábor köszöntője után Monostori Judit, a Központi Statisztikai Hivatal tudományos főmunkatársa ismertette az érdi demenciafelmérés módszereit és eredményeit, Cserbán Józsefné, a Modus Alapítvány kuratóriumi elnöke a demenciával élők gondozásában rejlő kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt.

A kérdőív válaszadóinak 86 százaléka szerint a demencia olyan probléma, amely nagyobb figyelmet, széleskörű társadalmi támogatottságot igényel. 83 százalék szerint nagyon fontos, hogy hiteles és megbízható információkkal rendelkezzenek a demenciáról. Mindössze 10 százalék teljesen tájékozott ebben a témában.

A szociális és egészségügyi szakemberek mindössze 29 százaléka nyilatkozta azt, hogy megfelelően tájékozott a demencia témakörében. A demenciagondozás ugyanis speciális terület, különleges felkészültséget igényel.

A válaszadók 28 százaléka szerint a demens emberekkel szemben sok az előítélet, harmaduk szerint a családtagok rendszerint titokban tartják a demenciával kapcsolatos problémákat. A társadalmi attitűd ugyanakkor nem ellenséges, hanem inkább bizonytalan, mert kevés az információjuk: 53 százalék szívesen segítene, ha demenciával élő emberrel találkozna a környezetében.

Szomorú tény az is, hogy a válaszadók 75 százaléka nem tud olyan konkrét szolgáltatásról, ami a demenciával küzdők segítségére irányul, azaz nem tudnak hova fordulni, ha baj van.

Hogy mindezekre mi a megoldás? A szűrőpontok bővítése, mobil szűrőprogramok, célzott szűrőkampányok, támogató csoportok létrehozása, a hozzátartozók mentális tehermentesítése, hiteles információk közzététele, valamint közösségi programok megvalósítása. Az érdi memóriapont mindezekre az igényekre válaszol majd.

Nagyon sok érdi embernek jelent majd segítséget ez a pont. A KSH szakembere a kérdőív, hazai statisztikai és nemzetközi becslési módszerek alapján 900 főre tette a demenciával élő érdi lakosok számát, de mivel a demenciával élők 30-50 százaléka (vagy Magyarországon még több is) diagnosztizálatlan marad, ez a szám akár az 1500-1700 főt is elérheti.

Csakhogy – mint a konferencián elhangzott – a demencia nemcsak az idős embert érinti, hanem a hozzátartozókat, a szomszédokat, a barátokat, az orvosát, a gondozókat is. Egy demens emberre hét érintett jut. Így az 1700 fő már igen komoly szám.

A konferencia zárásaként a jelenlévők csoportmunka keretében olyan változtatásokra tettek javaslatot, amelyek segíthetnek befogadóbbá, feledékeny emberek számára is élhetőbbé tenni a települést, hozzájárulhatnak a betegséggel élők életminőségének megőrzéséhez, fenntartásához, segíthetik őket a mindennapokban. A demensbarát szemlélet közös ügyünk, a közszolgálatatásoktól az épített környezetig át kell gondolni, milyen területeken kell fejlesztenünk, hogy befogadó és elfogadó településsé váljunk.