Pál Ildikó első önálló kiállítása is itt, a Szociális Gondozó Központban volt, akkor is csodás selyemfestményeket mutatott be. Most, túl több csoportos és önálló tárlaton (ezek egyike a Parkvárosi Közösségi Házban volt), nemcsak képeket hozott, hanem zenét, éneket, mozgást és egy kis költészetet is a május 7-i kiállításmegnyitóra.

Ildikó kollégái zenéltek, a Poly-Art alkotói pedig verset mondtak, Kissné Matkó Gabriella pedig megénekeltette a közönséget.

Nem véletlen, hogy a zenére nagy hangsúly került: Ildió hivatása a zene. A MÁV Szimfonikus Zenekar egyik harsonása, Biatorbágyon tanít zenét, de minden más művészeti ág is közel áll hozzá. Mindig is szeretett kézműveskedni, a kézimunkától az üvegfestésig – de az igazi szerelem a selyemfestés lett.

„A selyemfestészet iránti vágyat Bozó Liza csodálatos képei keltették fel bennem, de tíz év kellett hozzá hogy egy kedves kolléganőm révén e vágy beteljesedhessen: egy kellemes hétvégét töltöttünk együtt Vászolyon, ahol a séták, beszélgetés, meditáció mellett kipróbálhattuk a selyemfestést is.”

„Évek óta vártam erre” – idézte fel a kezdeteket Ildikó, aki egy szerencsés véletlennek köszönhetően végül Bozó Lizánál (akinek a képeit annak idején úgy megcsodálta) sajátíthatta el a selyemfestés fortélyait. Ennek már tizenöt éve.

„Ez teljesen más technika, mintha vászonra festenék. Amit a selyemre felviszek, az ott is marad. Talán egy picit tudom halványítani, illetve erősíteni, de kitörölni nem. És hiába festek rá, az alatta levő réteg mindenképp látszik. Így a javítás lehetősége erősen korlátozott” – magyarázta Ildikó.

Kezdetben lótuszt, mandalát festett, majd sálakat, kendőket, blúzokat, sőt, asztalterítőt és selyem párnahuzatot is. Legutóbb pedig egy angyalos sorozatot fejezett be, ezt meg is csodálhatjuk a mostani, hetedik önálló kiállításán.

A három éven át készülő sorozatot Fra Angelico Domonkos-rendi szerzetes, firenzei festő egyik oltárképe ihlette, amelyen zenélő angyalok is láthatók – köztük egy harsonás angyal, ami elbűvölte Ildikót.

Ahogy Szűcs Gábor alpolgármester a kiállításmegnyitón fogalmazott, a kiállított selyemfestmények a természet látható és az ember belső szépségét hozzák szinkronba.

Alkotójuk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az általa készített selyemfestmények, kendők, sálak, ruhák, terítők vagy párnák az esztétikai élmény mellett kézzelfogható, megosztható örömet is adjanak.

Ildikó több díjat is nyert, többek közt a Magyar Kézművességért Alapítvány kiállításának díját, valamint a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaráét. Folyamatosan képezte magát, bővítette stílusát, eszköztárát,  így a régebben használt motívumai is másképp bukkannak fel új képein.

Aki szeretné megcsodálni ezeket a finom, lenge, mégis hangsúlyos alkotásokat, látogasson el a Szociális Gondozó Központba. A tárlat június 1-ig tekinthető meg szerdánként 17 és 19 óra között, a Topoly u. 2. szám alatt (bejárat a Tállya utca felől).