Lenyűgöz és arcul csap – írják Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmjéről, amit tavaly tavasszal mutattak be. A film a Körös-vidék elpusztult és még fennmaradt természeti értékeiről, legfontosabb környezeti problémáiról beszél. A folyószabályozás következtében a Körösök 248 helyen összesen 546 km-t rövidültek, a vizes élőhely pedig mára foltokká zsugorodott.

Szendőfi Balázs nem csupán rendezője, hanem zeneszerzője, pruducere, vágója és részben operatőre is a 87 perces alkotásnak, ami bemutatja, mi marad mára Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelyéből.

A film egyik fő kérdése: békén hagyni a természetet, vagy beavatkozni és a saját mércénk szerint optimalizálni?

A Volt egyszer egy vadvízország egy olyan film, amely mindenkit érint és megérint. Az első képkockától lebilincselő képi világ, a zene, a dramaturgia ereje és a film kíméletlenül igaz üzenete, megdöbbentően hatott.

A filmet a víz világnapja alkalmából mutatja be az Érdi Galéria március 19-én, kedden, 18 órától. A vetítést közönségtalálkozó követi, Szendőfi Balázzsal beszélgethetnek a nézők.

A részvételi díj 800 forint, ami most 1000 forint kedvezményt jelent – ennyit kap ugyanis az, aki részt vesz a Kalap És Kerék sétaszervező vízivárosi programján, amit március 23-án, 16 órától indítanak.

A Duna mindig is meghatározó szerepet játszott a környékén letelepedett emberek életében – nem volt ez másképp a fővárosban, a Várhegy lábánál elterülő víziváros esetében sem. Történelméről, épületeiről, az itt zajló életről mesélnek ezen a múltat idéző sétán, ami a Dísz térről indul, az egykori vízi kapu helyéről. A résztvevők elsétálnak a volt Fehérkereszt Fogadóhoz, ami Budapest egyetlen ma látható rokokó műemléke, majd a Hikisch-házhoz, a török korból származó Király fürdőhöz és a Szent Anna-templomhoz.

Izgalmas kérdések is sorra kerülnek: melyik templom lehetett a sok közül a Vízivárosban, amit felépítése után kellett arrébb vinni a Bomba tér rendezése miatt? Igaz-e az a legenda, hogy Casanova megpihent az egyik itteni fogadóban, és ha igen, melyik lehetett az?  És vajon melyik monumentális épület volt a török időkben lőszerraktár, később pedig a budai polgárok fő szórakozóhelye? A Monarchia pompáját idéző épületet talán még belülről is megcsodálhatják a séta résztvevői.

A kétórás, két kilométeres séta a Bem téren fejeződik be. Jelentkezni az Érdi Galériában, a biro.gabor82@gmail.com email címen, vagy a Kalap És Kerék Facebook-oldalán lehet. A séta 8 éves korig ingyenes, 12 éves korig  1990 forint, 18 éves korig 3490 forint, 65 éves korig 5990 forint, 65 év felett 3490 forint fejenként.