20230321_134227

Lefutotta a világ 6 legrangosabb maratonját a 3 gyerekes édesanya

20230321_134227

Lefutotta a világ 6 legrangosabb maratonját a 3 gyerekes édesanya

Tíz év alatt lépésről lépésre váltotta valóra álmait Klemné Zabó Ágnes.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A tárnoki édesanya maratonfutással suhant végig az álmai mezején. Teljesítette a világ hat leghíresebb versenyéből álló Abbott World Marathon Majors-sorozatot.

2014-ben futotta le az első maratont, 2023-ban pedig az utolsót. Melyik volt a legnehezebb?
Nem is az tartott sokáig, hogy magát a hat maratont teljesítsem, inkább a legutóbbi, tokiói versenyt kivárni, az volt a kihívás. Mert jobban elhúzódott, mint amennyire indokolt volt. Ugye nekem a 2020-as tokiói maratonra megvolt már a kvalifikációm, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ahogy írtam is a beszámolómban, erre 3 évet, 3 órát és 12 percet vártam. Ebből a 3 óra és a 12 perc volt a mostani időeredményem, a három év pedig a csúszás mértéke.

Mi motiválta inkább, a futás öröme, vagy maga a verseny?
Az én szintemen nyilván nem a helyezés az elsődleges cél, hanem a kihívás teljesítése. Persze szeretne az ember egyre jobb időket futni, de nem ez a legfontosabb. Annak idején az volt az álmom, hogy mindegyik maraton, amin elindulok, a maga nemében egy különleges élmény legyen. Már huszonnégy maratoni célba érkezés van a hátam mögött, és mindegyik más tapasztalatokat, más emlékeket adott.

Honnan jött az ötlet, hogy célba vegye a Berlin-New York-Chicago-Boston-London-Tokió állomásokat sorakoztató híres sorozatot?
Az első maratonomat Amerikában teljesítettem, de a magyarországi versenyek is fantasztikusak, és én is indultam ezeken. Aztán úgy hozta a sors, hogy a férjemmel és a három pici gyermekünkkel fél évre ki kellett költöznünk Amerikába a munka miatt. Később is valahogy mindig úgy jött ki a lépés, hogy sikerült összekötni a kellemest a hasznossal, vagyis az utazásainkat a futóversenyekkel.

Mi a presztízse ennek a versenysorozatnak a többihez viszonyítva?
Nagyon sokan szeretnék ezt elérni. Egyre nehezebb bejutni ezekre a versenyekre. Ez is ad neki egyfajta rangot. Én annak külön örülök és büszke is vagyok rá, hogy mind a hat maratonra az eredményeim alapján jutottam el. Vagyis elértem azt a szintidőt, amit elvárnak ezen versenyek szervezői.  Tokióba például a 2019. évi London Maratonon elért időmmel jutottam ki. Ez volt egyébként a legjobb időeredményem a sorozatban.

Milyen volt a tokiói futás? Megfordult a fejében, hogy feladja a versenyt?
Soha. Eddig akárhány maratonon rajthoz álltam, mindegyiken végig is mentem. Tokióban a hosszú utazás és az időeltolódás volt a legnagyobb probléma számomra. Mi pénteken érkeztünk meg, és vasárnap volt a verseny. Vagyis nem sok időm volt az átállásra. A nyolc óra időeltolódás azért elég kemény.

Kialakultak-e barátságok a futóberkeken belül?
Egy idő után ez a futóközösség egyfajta családdá válik. Van saját csoportunk, ahol egymásnak tanácsokat adunk, követjük egymás eredményeit. Látjuk, ki hol tart. Kialakult az évek során egy nagyon szép kezdeményezés is, hogy mindig az adott város nagykövetségén egy palacsinta partira meghívják az adott csapatot. Tokióban eddig ez nem volt, felvettem a kapcsolatot az ottani magyar nagykövetséggel és sikerült is összehozni ezt a programot.

2014-ben Berlin, 2015-ben New York, 2017-ben Chicago és Boston, 2019-ben London, 2023-ban pedig Tokió. Mi a következő cél?
Ez egy nagyon jó kérdés. Azt gondolom, még annyi sok szép hely vár a világon, ahol van maraton is. Azt az ígéretet tettem a férjemnek, hogy most ő következik, az ő vágyait megvalósítva indulunk útnak. Aztán, ha éppen úgy alakul, hogy a környéken lesz maratoni verseny, akkor könnyen lehet, hogy újra rajthoz állok.

Fotó: Pecsuvácz Péter

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email