22_03_29_erdmost_nincskep

BÚÉK! Ön hisz a babonákban?

22_03_29_erdmost_nincskep

BÚÉK! Ön hisz a babonákban?

Vannak népi hiedelmek és babonák, amik a modern kor ellenére sem tudnak kikopni az életünkből – még azok is, akik két lábbal járnak a földön, árgus szemekkel figyelik péntek 13-át, vagy szedik le az útjukba kerülő négylevelű lóherét. Az ünnepeink is tele vannak szokásokkal, így a szilveszter is.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Mit tegyünk, hogy szerencsés évünk legyen, és hogy szabaduljunk meg a rossz ómenektől? Összeszedtük a legnépszerűbbeket.

Szilveszter éjszakájának egyébként is megvan a maga varázsa: ezen a napon visszatekintünk az elmúlt 365 napra, számba vehetjük sikereinket és kudarcainkat, és tiszta lappal vághatunk bele az új esztendőbe. Nem csoda hát, hogy még azok is, akiktől távol áll a babonaság, biztos, ami biztos alapon, egy kis plusz szerencséért folyamodnak. Sok szokásról már nem is tudjuk, miből ered – lássuk hát, miért fontos az újévi menü, és kell halálfélelemben töltenie a kiskedvenceinknek az év utolsó éjszakáját.

Terülj, terülj asztalkám – mit együnk?

Érdemes újévkor is bőségesen enni-inni, a megrakott asztal és az italozás ugyanis egy gazdag és bőséges évet vetít előre. Erre a magyarok is rájöttek, sőt: a korábbi évekhez képest idén már inkább a minőség, semmint az ár a döntő a szilveszteri bevásárlásnál. Általános hiedelem, hogy szilveszter éjjel, illetve az újév első napján olyasmit kell enni, amiből sok van (például rizst, hüvelyeseket, más szemes terményt), hogy nekünk is sok legyen belőle az új esztendőben. A lencse kerek alakja a pénzre emlékeztet, így ilyenkor különösen sok családnál készül ebből valamilyen étel – főzelék vagy leves.A virsli, sült malac is okkal kerül ilyenkor az asztalra: azt tartják, hogy a disznó kitúrja a szerencsénket. Csirkét, baromfit azonban szigorúan tilos ilyenkor enni a babona szerint, mivel ők pont elkaparják a szerencsét a háztól. Vagyonunkat gyarapíthatja a káposzta és a folyami hal is, utóbbihoz jókívánság is tartozik: “annyi pénzed legyen, ahány pikkelye a halnak van”. Más hallal azonban elúszik a szerencsénk. Emellett aki az új év első napján édeset eszik, annak édes éve lesz a hiedelem szerint – ezért is hagyományos étel az újévi fánk.

Hess, hess, rossz szellem!

A tűzijátékozás és a petárdázás is – kisállataink legnagyobb bánatára – egy hiedelemhez köthető, az erős fények és zajok a babona szerint ugyanis elűzik az ártó szellemeket, egyszersmind elkergetik az óévet. Az óévtől szabadulás egyébként számos más tettünkben is él: szilveszter éjfélkor ki kell csapni minden ajtót, ablakot a házban, mert csak így tud bejönni az új év a házba.

Ráadásul érdemes még az újév beköszönte előtt megszabadulnunk a saját démonainktól, vagyis az adósságainktól, ezek ugyanis csak halmozódni fognak a babona szerint, ha magunkkal visszük. Aki esetleg betegeskedik, vagy gyengének érzi magát, igyekezzen kilábalni: aki ugyanis betegen kezdi az új évet, az egész évben gyengélkedni fog.

Dugd el a söprűt, ollót!

Vannak tiltólistás tevékenységek, amiket szigorúan tilos január elsején tenni, különben elűzzük magunktól a szerencsénket. Így tilos: mosni, ollót használni (“elvágjuk a szerencsét”), söpörni (“kisöpörjük a szerencsét”), dolgokat kölcsön adni (mert ettől sok kiadásunk lesz az új évben), és általában dolgozni. Nem szabad hagyni, hogy üresek legyenek a zsebeink, polcaink, pénztárcánk, mert ez szegény évet jósol, ezért is szokás szerencsepénzt ajándékozni – ez ugyanis a vagyonunkat gyarapítja. Ha viszont elveszítjük, úgy Fortuna is elpártol tőlünk.

A szerencse kovácsai: a férfiak

Újévkor kiemelt szerepet kapnak az erősebb nem tagjai, nem mindegy ugyanis, hogy ki lépi át a küszöbünket először az új esztendőben. Fontos, hogy az első vendégünk jó kedélyű legyen, a bosszús vendég rontást hoz a házba. Emellett az is szerencsét hoz, ha éjfélkor férfi kíván nekünk először boldog új évet. Érdemes ekkor elcsípni valakit egy csókra is, ha éjfélkor csókolódzunk, az szerelemben és boldogságban gazdag évet ígér.Hiedelmeiben él a nemzet

Ha babonákról, különösen a szerencséről van szó, a magyarok kétharmada semmit sem bíz a véletlenre: egy néhány éve készült reprezentatív felmérése szerint tízből csupán három magyar meri kijelenteni, hogy egyáltalán nem hisz az ilyesmikben. Ez a hétköznapi életünkre is átragad, így legtöbbünk tart a fekete macskáktól, péntek 13-tól, az emberek fele pedig retteg egy tükör eltörésétől, vagy épp semmi pénzért nem menne át egy létra alatt.

Nem csak mi vagyunk azonban babonásak: Svájcban pontban éjfélkor 12 korsó sört kell meginni, hogy szerencsések legyenek, Japánban pedig mindig nevetéssel kezdik az új évet, hogy boldogok legyenek. Angliában eldugják az új naptárat, aki ugyanis idő előtt kiteszi, vagy ír a következő évi naptárába, arra balszerencse vár. Szlovákiában pénzt tesznek ilyenkor a terítő alá, hogy oda fialjon.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email