A doktornő szerint a kismamák többsége tisztában van a szoptatás fontosságával, azonban „az agresszív tápszermarketing miatt sokan azt hiszik, hogy a mesterséges táplálás az egyenértékű az anyatejessel” – fogalmazott, hozzátéve: a legtöbb várandós szeretne szoptatni, de megfelelő információk és támogatás hiányában előfordul, hogy könnyen döntenek a tápszer mellett. „Az édesanyák 95-98 százaléka anatómiailag teljesen alkalmas arra, hogy sikeresen szoptasson. Ha egy anyuka megfelelő szoptatási gyakorlatot folytat, gyakran mellre teszi a kisbababáját, és a baba hatékonyan szopizik, akkor többnyire sikeres a szoptatás” – jegyezte meg.
A szakember szerint fontos az információgyűjtés, a szoptatásra való felkészülés már a várandóság alatt is. Már ekkor érdemes elmenni egy szoptatós csoportba, ahol a kismama találkozhat más anyukákkal, láthatja, hogyan gondozzák, szoptatják gyermeküket.
„A szoptatás védelme közös felelősségünk – ez az idei szoptatás hetének a jelmondata.  A sikertelen szoptatás nem az édesanya kudarca, hanem a társadalomé, amely nem tudta őt megfelelően támogatni” – hangsúlyozta Kun Judit, aki szerint nagyon fontos, hogy legyen a kismamáknak támogató hálózatuk, olyan ember, akihez fordulni tudnak, és segítségük az első időkben, hogy csak a babájukkal foglalkozhassanak. Ígygy tudják annyiszor megszoptatni a gyermeküket, ahányszor a baba igényli. Ez az első időben 24 óra alatt akár 12-16 vagy még több alkalom is lehet.
Az Érdi Anyatej Klub vezetőjének tapasztalata szerint ugyan még mindig előfordul, hogy valaki a 3-4 óránkénti szoptatást preferálja, de az egészségügyi szakemberek körében is kezd elterjedni az igény szerinti szoptatás. Ez azért fontos, mert a szoptatásnak a tápláláson túl számos egyéb funkciója is van, és nemcsak a babára van jótékony hatással, hanem az anyukára is. Véd a fertőzésektől, sőt, hosszú távon a különböző krónikus betegségektől is (ez utóbbiak sokkal gyakoribbak a más módon táplált gyermekeknél, míg a nem szoptató édesanyáknál gyakoribb az emlő-, illetve a petefészekrák előfordulása).
A szoptatás megkönnyíti a baba és a mama egymásra hangolódását, kötődését, van fájdalomcsillapító és nyugtató hatása is, és segíti a picit az ellazulásban, elalvásban. „A prolaktinnak nyugtató, monotóniatűrő hatása van az édesanyára, a szoptatás közben felszabaduló oxitocin pedig csökkenti a szülés utáni vérzést. Emellett gátolja a termékenység visszatérését, azaz az egymás utáni terhességek ritkábban következhetnek be, akár fogamzásgátlás nélkül is” – magyarázta a doktornő, aki kitért arra is, hogy egy kizárólag szoptatott kisbabánál – aki valóban mindig mellre kerülhet, amikor jelzi, és nem cumival elégítik ki ezt az igényét – az anyatej fedezi a folyadékszükségletet, nincs szükség pótlásra még nagy melegben sem. Egy mesterségesen táplált babánál ez nem így van.