legszennyezeseu_220209

Végre kiderül, mennyire szennyezett Érd levegője

legszennyezeseu_220209

Végre kiderül, mennyire szennyezett Érd levegője

2021 októberében kezdtek működni azok a levegőtisztaság-mérő szerkezetek, amelyeket az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület és a polgármesteri hivatal szereltetett föl öt óvodára, valamint egy önkormányzati épületre a városközpontban. Így most már látjuk is, amit eddig csak szagoltunk.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Mihalicz Csilla

Valami bűzlik Érden, ezt eddig is érezhettük. Látni is láthattuk a szisztematikusan felhalmozott bútorlapokat, furnérlemezeket, bontott ablakkereteket, OSB-lapokat, raklapokat megszámlálhatatlanul sok ház udvarán, és nem nagy feladvány kitalálni, hogy ezek mivé lesznek a fűtési szezon végére. Az ÉrdKöVE Szmogszenzor aloldalán október óta azt is követhetjük, hogyan alakulnak át a hulladékkupacok lebegő részecskékké, és fészkelik be magukat a városunkra ülő téli szmogba.

Lássuk, mik ezek a részecskék, és miért érdemelnek figyelmet. A légköri aeroszolrészecskék emberi egészségre gyakorolt negatív hatásairól télen is, nyáron is hallhatunk eleget. Aeroszolnak a levegőt és az abban eloszló szilárd vagy cseppfolyós részecskék együttesét nevezzük. Ezek lehetnek például szervetlen anyagok, spórák, pollenek, füst, korom, azbesztszálakpor stb. Veszélyességük abban áll, hogy belélegezzük őket, és ezt többek között attól függően tolerálja a szervezetünk, hogy mekkora a méretük, milyen a koncentrációjuk és milyen anyagokból állnak. A légköri aeroszolrészecskék egy része természetes eredetű (pl. talaj- vagy vulkáni eredetű por, tengeri só, pollen stb.), más részük az életformánk velejárójaként keletkező (pl. ipari por, korom, kibocsátott gázok átalakulásainak terméke stb.) szilárd és folyadék halmazállapotú részecskék rendszere. Az aeroszolrészecskék azután kerültek az érdeklődés középpontjába, hogy számos egészségügyi vizsgálat összefüggést mutatott a magas aeroszolkoncentráció és a légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek és halálozások között.

Miért volt 13 éve ilyenkor kiugróan sok trombózis?

Városunk levegőtisztaságára a legnagyobb veszélyt nyáron az ózon, a téli időszakban pedig azok az apró részecskék jelentik, amelyeket – pontatlanul – szálló pornak szokás nevezni. A szilárd részecskéket – kémiai összetételtől függetlenül – az átmérőjük szerint csoportosítjuk. A 100 mikrométernél (=a milliméter ezredrésze, jele: μm) kisebb szemcséket már belélegezzük, de ezek nagy része az orr- és a szájüregben megkötődik. A 10 μm-nél kisebbek már túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak pedig bejutnak a tüdőbe is. A 2,5 μm-nél kisebb szemcsék a legveszélyesebbek, mert felhalmozódnak a szervezetben.

Az Érden fölszerelt hat mérőműszer is a 10 illetve a 2,5 mikrométer alatti részecskéket, azaz a PM10 és a PM2,5 koncentrációit méri. Október óta már rendelkezésre áll egy olyan adatsor, amely akár következtetések levonására is alkalmas. E célból megkerestük dr. Horváth Lászlót, az MTA doktorát, akinek a meteorológia és a légkörkémia a szakterülete. Tetlák Örs alpolgármester őt kérte meg – aki egyébként maga is érdi lakos –, hogy segítsen az egyesület és a polgármesteri hivatal szakembereinek értelmezni a mérési eredményeket.

A 10 mikrométernél nagyobb részecskék miatt kevésbé kell aggódni, mivel ezek többé-kevésbé ártalmatlan ásványi anyagokból állnak

– magyarázza a kutató –, a finom részecskék sokkal veszélyesebbek, mert a tüdőhörgőkig, tüdőhólyagocskáig is eljutnak, sőt a legapróbbak bekerülnek a véráramba, és akár trombózist is okozhatnak. Magyarországon hónapokban, esetenként években lehet mérni az ezzel összefüggő idő előtti elhalálozást.

A PM2,5 koncentráció nyáron jóval kisebb, mint télen. Ennek két oka van: télen elsősorban a fűtés okozza a növekedést, ráadásul ilyenkor alacsonyabb a légkörben az átkevert réteg vastagsága. Néhány száz vagy akár száz méter alatti magasságban terjed a légszennyeződés, míg nyáron akár kilométeres magasságban oszlik szét. Tehát télen magasabb a finom részecskék koncentrációja abban a tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgányban, amelyet belélegzünk.

Amikor az intenzív fűtés szennyező hatásához még a meteorológiai viszonyok is hozzáteszik a magukét, akkor előfordulhat olyan epizód – így nevezzük a kiugróan kedvezőtlen helyzeteket–, mint 2009 januárjában az országra rátelepedő szmog. Akkor láthatóan megugrott a trombózisos esetek száma, hiszen a véráramba kerülő szenynyező részecskék hozzájárulnak a rögképződéshez.”

Mire jók az érdi műszerek?

A PM2,5 mérésére kétféle módszer szolgál. A professzionális műszerek tömeget mérnek. Mivel ezek több tízmillió forintba kerülnek, mindössze 60 darab van belőlük Magyarországon. Az Érden felszerelt hat kézi műszer optikai módszerrel méri a szennyező részecskék tömegét. „Ezek megfelelnek a célnak, de van két hátrányuk – folytatja a kutató. – A 0,3 µm alatti részecskéket nem érzékelik, az aeroszol nedves tömegét viszont hozzámérik a részecskékéhez. Amikor ugyanis a levegő relatív nedvességtartalma eléri a kb. 60%-ot, a víz kondenzálódik ezeken a részecskéken, és megnöveli a tömegüket. Mivel megvan a matematikai módszer arra, hogy korrigáljuk ezeket a fals eredményeket, ez nem nagy probléma.” Bonyolult kémiai eljárásokkal még azt is meg lehetne állapítani, ha nagyon akarnánk – tudtuk meg dr. Horváth Lászlótól –, hogy ezeknek az apró szennyező részecskéknek hány százaléka fűtési, illetve közlekedési eredetű.

Ennek vizsgálata nem is lenne érdektelen Érd esetében, hiszen ennek a szétterülő, családi házas kertvárosnak a levegőjét nemcsak a sok-sok füstokádó kémény mérgezi, hanem a forgalmas főútvonalak, valamint az a három autópálya, amely keresztülszeli.

Az októberben induló mérési időszak áttekintése azért izgalmas, mert benne van az idei fűtési szezon egy része. A PM2,5 koncentráció középértéke a város teljes területére vonatkozóan január közepéig 14, a PM10-é pedig 26 µg/m³ körül volt – dr. Horváth László értékelése szerint ez elég jó. (A határértékekre vonatkozóan lásd keretes írásunkat!) Városunkban gondot leginkább a PM10 kiugró, 50–100 µg/m³ közötti értékei jelenthetnek. Amikor a szenzorok által mért adatok ebben a tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgányban mozognak, olyankor az adott városrész levegője az erősen szennyezett kategóriába kerülhet át.”

A kevés is túl sok A PM10 koncentrációra Magyarországon az érvényes napi határérték 50 µg/m³, az éves átlagérték pedig a 40 µg/m³, e felett már fokozott egészségügyi kockázattal kell számolni. A kétféle határérték azzal függ össze, hogy nem mindegy, milyen hosszan van kitéve a szervezet a levegőszennyezésnek. A rövid ideig tartó nagyobb megterhelést az egészséges szervezet jobban bírja, mint a folyamatos magas terhelést. Nem így a krónikus betegségekkel élők, akiknél egy-egy súlyosabb megterhelés akár végzetes is lehet (lásd: trombózisveszély). Az emberi szervezetre sokkal veszélyesebb PM2,5 koncentrációra Magyarországon nincs határérték. Jóindulatú megközelítéssel azért, mert a bármekkora is túl sok. A jelenlegi uniós „kitettségi” (expozíciós) határérték – egy évre vonatkozóan 25 µg/m³ – több mint a kétszerese annak, amennyit az Egészségügyi Világszervezet javasol. Amennyiben sikerülne PM10 esetében 20, PM 2,5 esetében 10 µg/m³ szintre csökkenteni a határértéket, a WHO becslései szerint 6-15%-kal csökkenne a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedés és halálozás. 

Így fűtünk

Kérdés, hogy vajon milyen gyakran mérnek olyan kiugró értékeket a műszerek, amelyek az emberi szervezet számára abban az időszakban nagy megterhelést jelentenek? Aki február első napjaiban rápillantott a mérési adatokra, azt láthatta, igazuk volt azoknak, akik a múlt század elején az érdi telkeket úgy hirdették, hogy itt „svájci a levegő”. A tetszetős adatok magyarázata azonban egyszerű: viharos erősségű szél söpörte ki a füstöt a levegőből. A műszerek mérési adatait kezdettől Hegymegi-Barakonyi Bálint, az ÉrdKöVE egyesület munkatársa kíséri figyelemmel, akinek Süle Zsolt – a polgármesteri kabinet tagja – segített ezeket feldolgozni. Tájékoztatásuk szerint az általában alacsony szennyezettségi értékek kétféle módon emelkednek meg: vannak hirtelen kiugrások – ezek vélhetően azzal magyarázhatók, hogy egy-egy környékbeli lakó hazaért, és rádobott a tűzre ezt-azt –, illetve lassú és aztán szinten maradó időszakos emelkedések. Ez utóbbi leginkább a városközpont környékére jellemző, és valószínűleg belejátszik a közlekedés okozta kibocsátás is.

Ami a városrészek közti különbségeket illeti, a legtisztább Fenyves-Parkváros levegője, a legszennyezettebb a városközpont és Ófalu, de nem sokkal jobb Érdliget sem.

„A műszerek pontszerű eredményeket adnak, azonban minél kisebbek a finom részecskék, annál hosszabb az élettartamuk, és annál tovább maradnak a légkörben – teszi hozzá dr. Horváth László. – Egyes összetevőiket akár több ezer kilométerről is hozhatta a szél. Helyi, regionális és kontinentális hatások is közrejátszanak tehát abban, hogy a mérőpontokon mit mutatnak a műszerek. Aggodalomra akkor lenne okunk, ha lesz 35 olyan nap az évben, amikor a PM10 koncentráció túllépte a limitet. Az erősen szennyezett »epizódok« azért veszélyesek, mert olyankor megnő a PM2,5 finom részecskék koncentrációja. Ha már rendelkezésre áll egy teljes évre vonatkozó adatsor, és ezen elvégeztük az említett matematikai korrekciót, akkor már lehet arról kijelentést tenni, hogy vajon Érd a kevésbé, a közepesen vagy az erősen szennyezett városok közé tartozik-e. Ennek megfelelően érdemes cselekvési tervet kidolgozni.”

Mit lehet tenni a levegő védelmében?

Számos kutatás kimutatta, hogy télen az apró részecskék koncentrációjának megnövekedését legnagyobb részben a lakossági fűtés okozza, és azon ront a közlekedés és az ipari szennyezés. Tiszta száraz fa égetésekor is sok korom, kátrány, szénmonoxid, szén-dioxid távozik a kéményen. Bármilyen jó hangulatot is varázsol tehát egy kandalló a nappaliba, egészségügyi szempontból nem ajánlható. Ha még kezelt fa is kerül a tűzre, a festékek, ragasztók és egyéb vegyi anyagok égéstermékeivel súlyosan mérgező gázok szabadulnak fel. Aki tehát ilyesmit éget, elsősorban saját magát mérgezi, de a környezetét is. A városvezetés elkötelezett abban, hogy tegyen a fűtési eredetű levegőszennyezés visszaszorításáért, akkor is, ha polgártársaink egy része nem ismeri fel a saját érdekeit. Mivel a hivatal látóterében vannak a rászorulók, és kérelem benyújtása után vagy tűzifát kapnak, vagy – akinek van gázzal vagy árammal működő fűtőberendezése – rezsitámogatást, a probléma csak kis részben szociális természetű.

A hatósági eszközöket az Orbán-kormány a járási kormányhivatalokhoz delegálta. Így sem a polgármesteri hivatalnak, sem a jegyzőnek nincs ellenőrzési, intézkedési jogköre, és szankcionálni sem tud. Azon a kerekasztal-beszélgetésen azonban, amely a cikk megszületését inspirálta, sikerült néhány előremutató javaslatot is összegyűjteni. Ezeket most csak listázzuk, azonban időről időre vissza fogunk térni a részletekre.

– Felvilágosítás

Dr. Palkó Zsolt klímavédelmi és zöld városfejlesztési biztos és Süle Zsolt régóta sürgeti, hogy még több fórumon folyamatosan tájékoztatni kell az embereket a hulladékkal fűtés súlyos egészségügyi veszélyeiről. (Utcai plakátokon, buszmegállókban, a Városháza hirdető felületein, a közgyűlési közvetítéseken, a médiában stb.) 

– Fűtéstámogatás, fűtéskorszerűsítés

A szociális tűzifa-támogatás bővítése érdekében a város tárgyalást kezdeményez a Beliczay-szigeten gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. vezetőjével az általuk fel nem használt kitermelt fák hasznosításáról. Tetlák Örs alpolgármester fontosnak tartja, hogy a fafűtés kiváltása érdekében a város fűtéskorszerűsítést is tudjon támogatni. Legalább annyival, hogy az állami támogatásra tudjanak pályázni az érdi emberek. „Erre lenne jó az a »zöld iroda«, amit már két éve szeretnék létrehozni – mondja –, csak egyelőre nincs rá pénze a városnak.”

– Klímasemlegesség

Tetlák Örs, Palkó Zsolt és Süle Zsolt is azon dolgozik, hogy Érd bekerüljön annak a 100 európai városnak a közösségében, amely missziójának tekinti, hogy elérje 2030-ig a klímasemlegességet. Ennek érdekében Érd többek között a fűtéskorszerűsítésre és a kibocsátáscsökkentésre is komoly vállalásokat tett. A pályázaton a városvezetés október óta dolgozik külső szakemberek bevonásával, novemberben már a minisztériumi egyeztetés is megvolt. Magyarországon öt megyei jogú város adta be a jelentkezését, Érd mellett Pécs, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza. 

– Zöldszám a hulladékkal fűtés bejelentésére

Jelenleg a lakosság a kormányhivatalnál tud bejelentést tenni, ha hulladékégetést tapasztal (jarasihivatal.erd@pest.gov.hu, Tel.: +36/23/504-100, -181, -182.) Többek között az intézkedések elmaradása miatt is érdemes lenne zöldszámot létrehozni Érden, olyan munkatársakkal, akik a bejelentéseket hatékonyan tudják kezelni.

– Hatóságok közti egyeztetés szorgalmazása

December 9-én volt már egy megbeszélés, amelyet Csőzik László polgármester kezdeményezett, és meghívta rá a kormányhivatal, a katasztrófavédelem, a rendőrkapitányság, a városrendészet és a polgárőrség vezetőjét. „Valamennyi szervezet a legmagasabb szinten képviseltette magát, kivéve a kormányhivatal – számolt be az eredményről Tetlák Örs. – A rendőrkapitány úr elmondta, hogy ha a 112-t hívják, és van mozgósítható járőr, ki fognak menni, és figyelmeztetik a ház tulajdonosát. A polgárőrség vezetője is megígérte ugyanezt, de sem a polgárőrség, sem a városrendészet nem jogosult bemenni az ingatlan területére, erre csak a katasztrófavédelemnek meg a rendőrségnek van jogosultsága. A környezetvédelmi hatósági jogköröket a kormányhivatalok kapták meg, csak éppen emberi és egyéb forrásokat nem kaptak a feladatok megoldására. Az egyeztetést újra megkíséreljük.”

– Állampolgári aktivitás serkentése

A lakosság bevonásával lehetne dokumentálni az udvarokon felhalmozott hulladékot, figyelmeztetni a jogsértésre a tulajdonosokat, és tájékoztatni őket a hulladékkal fűtés súlyos következményeiről. A békés szomszédi viszony megőrzése érdekében ennek megoldásában civil kezdeményezések is tudnának segíteni.

Bírság is várhat ránk, ha nem cselekszünk. Magyarország kormánya ellen uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a megengedettnél nagyobb levegőszennyezés miatt. A megfelelő intézkedések elmaradása miatt az Unió akár több tízmilliárd forintos bírsággal is sújthatja tagállamait. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös adatai szerint Magyarországon csak a PM2,5-részecskeszennyezés miatt évente 12 800 ember hal meg idő előtt. 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email