Viszonylag későn kezdett hivatásszerűen a politikával foglalkozni. Mivel töltötte az idejét előtte?
Első diplomámat követően beszerzőként dolgoztam egy informatikai kereskedelemmel foglalkozó cégnél, aztán ügyfélmenedzser lettem, majd üzletágvezető. Írtam pályázatokat, részt vettem rengeteg projektben, humán erőforrás kiválasztással és –tanácsadással is foglalkoztam, tréningeket tartottam. Dolgoztam a Budapesti Turisztikai Központ külsős partnereként is. Mivel rengeteg projektet menedzseltem, a működésmódom egyszerű: rakjuk össze, fejezzük be, adjuk át, és legyen benne öröme mindenkinek! Munka mellett szereztem három további diplomát, és hát a közélet is mindig érdekelt, bár sokáig inkább csak a hobbipolitizálás szintjén. Amikor 2016 végén, egy ösztöndíjat követően hazajöttem Dél-Afrikából, azt gondoltam, most vagy összecsomagolok és többé nem jövök az ország közelébe sem, vagy adok egy esélyt, hátha tudok valamit bizonyítani a politikában. Akkor beléptem az LMP-be.
Magyarországon az ökopolitika támogatottsága egyre csökken. Ez az ön pártjának gyászos szereplése miatt van, vagy, mert a magyar társadalom nem érti, hogy az ökológiai érdekeknek minden egyéb szempontot felül kellene írniuk?
Nem arról van szó, hogy a társadalom nem érti a szempontokat, hanem hogy az itthoni közéletben – és ebben a NER-nek egészen elképesztő szerepe van –évek óta szinte kizárólag huszadrangú ökörségeken folyik az acsarkodás, és ebben mindkét oldal partner. Sajnos történelmi adottságainkból eredően tekintélyelvű rendszerekhez, erőskezű vezetőkhöz vagyunk szokva, akik fentről megmondják, mi a helyzet. Ez olyan beállítottság, melyet a javunkra lehet fordítani: úgy kell beszélni az emberekhez, hogy az megérintse őket. Azt kevéssé érzik a bőrükön, hogy Szibériában ég az erdő, azt sokkal inkább, hogy a Sulák patak kibetonozásával egy élő vizet tettek tönkre, csak azért, hogy az előző városvezetés minél több betonelemet tudjon vásárolni valamelyik NER-lovagtól. Ahelyett, hogy megőrizték volna a Sulák patak élővilágát, amely egyébként az érdi szabadidőpark tavába folyik, tehát egyáltalán nem mindegy, milyen a minősége.
De hát ezekre a problémákra mondja az átlagember: a világ ilyen lett, nem tehetek semmit azért, hogy megváltozzon.
De igen, lehet tenni: válasszanak zöld politikust, és ne olyat, aki zöldnek mondja magát, miközben szabadkereskedelmi egyezményeket írogat alá. Aki nem értené, mi ezzel a baj, annak jusson eszébe, amikor azt látja, hogy olcsóbb a boltban az argentin marhahús, mint a szomszéd faluból való. A rövid értékesítési láncokról azért beszélünk, mert ha a helyi termelőtől vásárolnak, és nem a nagy áruházláncokban, akkor a helyi gazdaságot erősítik. Ha a termelő maga készít ivólét a saját gyümölcsösében megtermelt barackból, ahelyett, hogy olcsón eladná a konzervgyárnak, akkor ő arathatja le a hasznot, és nem a multi. Ezek olyan működő modellek, amelyek támogatását egyetlen kormány sem vállalta fel az utóbbi 30 évben. Ehhez kellene az ökopolitikai szemlélet.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a pártja 2 százalékon áll.Ennél sokkal érdekesebb, hogy hiába Keresztes László Lóránt a parlament legaktívabb ellenzéki képviselője, sajnos alig ismeri a közvélemény. Ungár Péter szociális ágazatban kifejtett tevékenysége példaértékű, akárcsak Schmuck Erzsébeté a Fenntarthatósági Bizottság elnökeként. Dolgoznunk kell rajta, hogy a kommunikációnk ezen a téren jobb legyen.
Ami a közéleti acsarkodást illeti, azt ön sem kerüli el – amikor az érdi közgyűlésben Bács István, Simó Károly vagy T.Mészáros András „beszól”, akkor keményen felveszi a kesztyűt.
A személyeskedést és a hazudozást nem viselem jól, egyébként keveset foglalkozom politikai szereplők követésével, megnyilvánulásaikra való reagálással. Az az alternatív valóság, amiről a Fidesz beszél – és talán hiszi is, hogy létezik –, botrányos. Az Orbán-rendszer néhány éve – ezt a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként állíthahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg – nyugati típusú demokráciából a hibrid rezsimek közé csúszott le. Még úgy néz ki, mintha jogállam lenne, de már erősen sérült annak intézményrendszere. Sok szempontból egy közép-ázsiai diktatúra működésére emlékeztet.
Például miben?
Mondok két nevet: Áder János, Polt Péter. Egy európai jogállamban a miniszterelnök kollégiumi szobatársai aligha töltenének be közhivatalt, és egy pártkatonából sem lenne legfőbb ügyész. Az pedig már a bohózat kategóriája, ahogyan a parlament működik: 23.59-kor benyújtanak egy törvénymódosítást, és azt másnap – átolvasás nélkül – elfogadja a kétharmados többség. Mondhatnék még száz másik példát: a kormánymédiától a civil szféra vegzálásán keresztül az önkormányzatok ellehetetlenítéséig. Európában nincs még egy ország, ahol az állam és az egyház ilyen mértékű összefonódásának lehetnénk tanúi – ugyanarra a tevékenységre egy egyházi fenntartású intézmény másfélszeres normatívát kap az állami fenntartásúhoz képest.
Az Elvira major volt az a fő ügy, amelyet sokáig védelmezett a szélére épülő ipari parkkal szemben. Mintha alpolgármesterként ezt föladta volna, kijelentve, hogy a városnak szüksége van bevételre. Hová tűnt az ökopolitikai szemléletmódja?
2020-ban és 2021-ben is én adattam be az országgyűlési frakciónkkal azt a költségvetési módosító indítványt, hogy kapjon a város pénzt kiváltani a jelenlegi 40 hektáros területet, és máshol legyen az ipari park. Nem tudok keresztbe feküdni ennek a beruházásnak, és odaláncolni magam, mert nincs mihez. Négy év alatt egyetlen kapavágás sem történt ott.
Megépült a körforgalom, és sok pénzért infrastruktúrát fejlesztettek – legalábbis ezt állítja a tulajdonos NIPÜF Zrt.
Igen. Fontos tudni, hogy ez állami cég állami beruházása az állam által megvásárolt területen. Most akkor mondom, miért szavazzanak rám: például azért, mert nekem határozott célom, hogy a települések finanszírozási modelljét megváltoztassuk. Ma egy település anyagi lehetőségeit az határozza meg, hogy hány nagyvállalatot tud a közigazgatási határain belülre préselni. Elődeink más utat választottak, ezért Érd rendszeres költségvetési pótlásra szorul, hiszen a működését nem tudja finanszírozni. Ezt a pótlást 2020-at leszámítva sok éve meg is kapta. Épp a múltkor olvastam fel a közgyűlésen T. Mészáros András 2016-ban kelt levelét Orbán elvtárshoz, amelyben a kialkudott, évi kétszer küldendő 700 millió forintért rimánkodik.
Milyen alternatív finanszírozási modellre gondol?
A helyiek pénze maradjon helyben! A személyi jövedelemadó elosztására kellene létrehozni egy vegyes rendszert. Nyilván nem a teljes összeg kerülne a városhoz, hiszen a központi költségvetésnek is szüksége van adóbevételekre. De az nem normális, hogy több tízezer adófizető érdi polgár adójából egyetlen fillért sem lát a város, mert nem helyben dolgoznak, miközben a joggal elvárt szolgáltatásokat a városnak kell számukra biztosítania. Többek között ezért szeretnék bemenni a parlamentbe, hogy ezt rendbe tegyük. Érd utolsó a megyei jogú városok között az egy főre jutó iparűzési adó tekintetében. Márpedig ma ezen múlik, mennyire tehetős egy város, mennyit tud aszfaltozni, mennyit tud hozzátenni a közszolgálatban dolgozók fizetéséhez. Ezen múlik, tud-e bérlakásokat építeni, szolgálati lakást biztosítani. Érdnek évtizedes lemaradása van a bölcsődei és óvodai férőhelyek számában. A két meglevő bölcsődében 240 önkormányzati fenntartású férőhely van, míg mondjuk Veszprémben, Szolnokon ennek a duplája. Szigetszentmiklós az a város, amelynek urbanizációs adottságai és problémái leginkább hasonlítanak – igaz, lélekszáma a fele Érdének –, csakhogy ott a város már a negyedik ipari parkot nyitja meg. Ugyanúgy Duna-parti település, ám ott a Dunát használják is, míg Érden a fél város azt sem tudja, hogy van egy folyópartunk. Szeretném, ha az érdiek büszkék lennének a Duna-partjukra, kihasználnák az előnyeit, és óvnák az értékeit. A Beliczay-sziget és a Budafoktól Százhalombattáig húzódó ártéri erdő olyan vizes élőhely, amelynek a közelébe sem szabad engedni beruházót. A fajok sokféleségének védelme a magyar közgondolkodásban alig jelenik meg, miközben az élőhelyek pusztulása következtében a fajok egészen elképesztő ütemben halnak ki.
A folyamatos növekedésre épülő globális gazdaságot, úgy tűnik, lehetetlen összeegyeztetni a fenntarthatóság és az ökopolitika elveivel.
Az ökopolitika arra figyelmeztet, hogy amikor ipari parkokat, akkumulátor üzemeket telepítünk a városok mellé, akkor legyünk tudatában a környezeti terheikkel. A maradék zöldterületeinket úgy kellene őriznünk, mint Dáriusz kincsét. A NIPÜF Zrt.-nek például van vagy 30 ipari parki projektje az országban, ezek többsége nem járna hasonló környezeti kártétellel. Miért éppen ezt a területet kell erőltetni? Hiszen itt van Közép-Európa legnagyobb csonthéjas génbankja. Ha én politikai machinátor lennék, kitűnő lehetőségnek tartanám, hogy egy ilyen levegőben lógó projekttel folyamatosan fenn lehet tartani a viszályt két ellenzéki település között.
Hasonló okokból mondom, hogy amíg itt vagyok a városházán, a levendulásban – ahol nemrég kiirtották a levendulát – nem lesz lakópark, hiszen az egy Natura 2000-es terület pufferzónája. A tulajdonos állítása szerint a haszonbérlője mezőgazdasági tevékenységbe akar fogni – a mészkövön! – azért pusztította ki a növényzetet. Valójában erős a gyanúm, hogy – akár a „fehér út” esetében is – ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos spekuláció lehet a háttérben, és ha nincs a városvezetésben váltás, már elkezdődött volna az építkezés.
Érden és térségében milyen változtatásokat támogatna szívesen, ami megfelel a fenntarthatóság kritériumainak, és nem függ a gazdaságpolitikától?
Olyan nincs, ami független a gazdaságpolitikától, hiszen onnan vannak a bevételeink. Az ellenzéki összefogásnak abból a szempontból kívánunk hasznos tagjai lenni, hogy elkészítettük a Zöld Garancia Programot, melyben lefektettük azokat az alapelveket, amelyek mentén fenntartható és működtethető országot lehet építeni. A társadalom, a gazdaság és a környezet hármas egységének szimbiózisban kell működnie. A Zöld Garancia Programban leírtuk, milyen teendőink volnának, hogy az országot gyökeresen más pályára állítsuk. Ezt akár a mi térségünkre is lehet értelmezni, hiszen amikor az Orbán-kormány fenntartások nélkül kiszolgálja a délkelet-ázsiai akkumulátor-gyártó cégeket, akkor ezekkel az alapelvekkel megy szembe. Olyan állami dotációkkal és adókedvezményekkel, amilyeneket ezek a cégek kapnak, fel lehetne virágoztatni a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek sokkal fenntarthatóbb, a helyiek érdekeit és életminőségét kedvezőbben befolyásoló gazdasági tevékenységeket tudnának folytatni.
A Fidesz kommunikációjában is prioritása van a kis- és középvállalkozások támogatásának.
Akkor nézzünk körül, mivel támogatták ezeket, akár most, a pandémia alatt. Ha mellé tesszük, hogy a régiós országokban milyen támogatást kapott ez a szféra, és az állásukat elvesztők, akkor a magyar kormány teljesítménye szégyenletes. A kormány sokat tett Mészáros Lőrincért, az Audiért és a Mercedesért, a kis- és közép vállalkozásokról, meg a magyar családokról pedig szinte elfeledkezett.
Mitől lenne jobb az érdieknek és a térségnek, ha ön nyerné az előválasztást, aztán legyőzné a Fidesz jelöltjét is?
Baromi jófej vagyok, nagyon hatékony, és személyemben valóban lesz egy olyan emberük, aki a helyiekért dolgozik, és nem úgy ugrál, ahogy a pártközpontban fütyülnek. Az itt élők érdekében bármelyik NER-es leágazással felveszem a kesztyűt – a városban és a környékén erről ismernek.
Az alpolgármesteri teljesítményét bátran felmutathatónak érzi? Vagy szeretne önálló arculatot felépíteni magának?
Eszembe sem jutna a városvezetéstől függetleníteni magamat, hiszen a tagja vagyok. Amit elértünk, azt együtt csináltuk, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, közös a felelősségünk. De azért azt ne feledjük el, hogy nehezített két év van mögöttünk. Ha nem lett volna elég önmagában a járvány, az önkormányzat kivéreztetésével a kormány elérte, hogy immár másfél éve napi szintű válságmenedzselést kell folytatnunk. Vannak nagyra törő elképzeléseink és álmaink a városról, ehhez azonban minden pénzt, paripát és fegyvert kiraboltak alólunk. A városnak most épp annyi pénze van, hogy elketyegjen, minimál működésen. Mindig épp annyit csurgatnak, hogy ne menjünk csődbe. Ebben a városban csak a kormányváltás hozhat jelentős változást.
