22_03_29_erdmost_nincskep

Szennyvízszennyezők

22_03_29_erdmost_nincskep

Szennyvízszennyezők

Az sem oké, hogy a női intimhigiéniás termékek a vécében, azaz a csatornában végzik, de mit keres ugyanott a dekásüveg vagy a férfipóló? És miért nem szabad az olajat a lefolyóba önteni? Straszner Mártont, az ÉTCS Kft. hálózatüzemeltetési vezetőjét kérdeztük.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Miért gond, ha a kozmetikai törlőkendőt lehúzzuk a vécén?

Azért, mert ezek a csatornába nem illő dolgok a városi csatornahálózatban összegyűlnek, és problémát okoznak. Van több olyan pontja is Érdnek, ahol dugulások fordulnak elő, de a legtöbb üzemzavar a szennyvízátemelőknél történik. A sokdarabos, szálas anyagot az átemelő nem tudja továbbítani. Ilyenkor mi kimegyünk a helyszínre, a szivattyút kiemeljük, elhárítjuk a dugulást. Az a baj, hogy ezek a csatornaidegen anyagok (kő, beton, fa, üveg, műanyag) már akkor is koptatják a szerkezetet, amikor még nem okoznak leállást, és megrövidítik a szivattyú élettartamát, ezáltal csökkentik az üzembiztonságot, és növelik a szennyvízelvezetés költségét.

Ez megjelenik a rezsiköltségben is?

Közvetlenül nem, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghatározott szennyvízdíjat számlázzuk a felhasználóink részére, viszont a cég eredményében kimutatható mértékű többletköltség, ami a jövőbeli fejlesztések, beruházások végrehajtását veszélyezteti. Hozzá kell tennem azt is: üzemeltetési tapasztalataink alapján tudjuk, milyen időközönként szoktak ezek a szivattyúk eldugulni, és tervezett karbantartás során kitakarítjuk az átemelőket, nem várjuk meg, hogy üzemzavar legyen.

Tudna mondani pár példát, milyen oda nem illő anyagok kerülnek a csatornarendszerbe?

Először is kétféle terhelést különböztetnék meg: az egyik, amit ön is említett, vagyis idegen anyagok kerülnek a rendszerbe, a másik pedig a mennyiségi túlterhelés. Tudni kell, hogy Érden a csapadékvíz-elvezető és a szennyvízhálózat elkülönül egymástól – nem úgy, mint például Budapesten. Ha a talajvizet, csapadékvizet bevezetik a hálózatba, egy idő után a mélyebb szakaszokon megtelik a csatorna, az átemelő szivattyúk kapacitását meghaladja a ráfolyó víz – így keletkeznek az elöntések. A másik eset, amikor szálas, darabos anyagokat dobálunk a csatornába, ami a szennyvíz mennyiségét nem befolyásolja ugyan, de előbb-utóbb dugulást okoz. Láttunk mi már a szennyvízben aludobozokat, italosüvegeket, labdákat, gyerekjátékot is, és sajnos, a nem aszfaltos utcákról bemosódik az elmozdult fedlapon keresztül kő, kavics is.

Hogy kerül dekásüveg a szennyvízbe?

Például mobil WC-ken keresztül, az innen származó szennyvizet is mi kezeljük. Szedtünk ki átemelőből női melltartót, egyéb ruhadarabokat is, biztos, hogy ez sem az otthoni vécén keresztül került a szennyvízbe, hanem úgy, hogy egyesek a tisztítóaknákat szemétledobóként használják.

Régen sokat cikkeztünk arról, hogyan kerül csapadékvíz a csatornába. Lett foganatja?

Folyamatosak az ellenőrzések, megpróbáljuk felderíteni, honnan kerül csapadékvíz a csatornába, és fel is lépünk azok ellen, akik illegálisan rákötnek a hálózatra. Igyekszünk kezelni azokat az eseteket, amikor megnő a szennyvíz mennyisége, de van, amikor ez meghaladja a képességeinket – mint például most nyáron, amikor egy délelőtt alatt egyhavi csapadékmennyiség zúdult le az égből. Az illegális csapadékrákötések miatt órákba telt, mire helyre tudtuk állítani a műszaki üzembiztonságot.

Nemcsak a csapadékvíz okoz gondokat, hanem az olajok is.

Így van. Zsírokat, olajokat ne engedjünk le a lefolyón! Ezek felragadnak a csatorna falára, és a rongyok, ruhadarabok, kendők fennakadhatnak rajtuk, ezért növelik a dugulások kialakulásának kockázatát.

Az a gond, hogy az olaj visszagyűjtése nem megoldott.

Azért már léteznek gyűjtőpontok, és bízunk benne, hogy ezekből egyre több lesz a jövőben. Gondoljunk bele, ez nemcsak a csatorna miatt, hanem környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos: egy liter olaj képes egymillió liter vizet elszennyezni. Másik probléma, hogy rengeteg gyógyszert is beleöntenek a lefolyóba. Ennek hatását a szennyvíztisztítás során érezzük, hiszen a telepen többek közt baktériumokkal végzünk biológiai tisztítást. Az olyan szerves szennyezők, mint a gyógyszerek hatóanyagai (vagy épp a benzin, hígítók, festékmaradványok) ezeket a baktériumtörzseket megmérgezik, így csökken a tisztítás hatásfoka. Ilyenkor ezeket a baktériumtörzseket újratenyésztjük, de négy-öt nap, mire helyreáll a korábbi állapot. A szóban forgó ülepítő medence ez idő alatt csökkent hatásfokkal üzemel.

A szippantott szennyvízzel mi a helyzet?

Szerződésünk van az ezzel foglalkozó cégekkel, amelyek behozzák hozzánk a szennyvizet. Az emésztő tartalmát közvetlenül a csatornába juttatni nem szabad, mert a kiszippantott szennyvíznek más az összetétele. Előfordul sajnos az is, hogy állati eredetű hígtrágya kerül a rendszerbe, volt, hogy a disznóólakból kitakarított trágyát engedték le a csatornába. Talán nem kell ecsetelnem, hogy ez rettentően tömény szennyvíz, tele szerves szennyezővel. A mi tisztító telepünk modern létesítmény, de a lakossági szennyvíz tisztítására méretezték. Ha más jellegű szennyvíz érkezik, az üzemzavarral, a megtisztítás pedig többletköltséggel jár.

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email