Folytatódik a város megsarcolása, sőt mi több, magasabb fokozatra kapcsolt a kormány, hiszen a legfrissebb hírek szerint idén közel 515 millió forint fizetésére kényszerítik Érdet.

Mindez a Magyar Közlönyben jelent meg, amely részletesen tartalmazza Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendeletét a települési önkormányzatok által 2025-ben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegeiről.

Ezt az adófajtát azoknak a településeknek kell befizetni a központi költségvetésbe, amelyeknél az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség meghaladja a 22.000 forintot.

Ennek emelkedésével az összeg pedig évről évre nő. Az előző időszakot tekintve Érdnek egyre többet kell fizetnie: 2022-ben az összeg 118 millió forint volt, tavaly már 329 millióra rúgott, most pedig már a fél milliárd forintot is átlépte, ami azt jelenti, hogy 3 év alatt durván négyszeresére nőtt a város adója.

Az Érdi Járás települései közül Tárnok van a legjobb helyzetben, hiszen a nagyközség egyelőre mentesül a fizetési kötelezettség alól. Pusztazámornak már fizetnie kell, a kis településnek 1 382 941 forint a szolidaritási adója.

Diósd 129 839 107 Ft, Sóskút 414 542 138 Ft, Érd pedig 514 821 129 forintot fizet. Törökbálint és Százhalombatta a két legerősebb befizető a járásban, az előbbi bőven egy milliárd feletti összeget, pontosan 1 662 243 433 Ft-ot, míg az utóbbi majdnem ennek a dupláját, 3 274 836 580 Ft-ot fizet a központi költségvetésbe.

Érd tehát a járási befizetők közül „csak” a dobogó alsó fokára került, ami azért nem ad okot túl sok bizakodásra, ha azt vesszük alapul, hogy ennek a nyolcvanezres városnak a bevételeihez képest mennyi kiadása van.

Ami pedig igazán elszomorító, hogy ez a több mint félmilliárdos összeg nem a teljes elvonás az idei évben. Ahogy arról tavaly ősszel beszámoltunk, határozott kormányzati szándék a helyi iparűzési adó központosítása.

Ez a Versenyképes Járások Program keretében valósul meg idén, ami annyit jelent, hogy az előző évhez képest keletkezett helyi iparűzési adó(hipa) többletet egy külön alapba helyezik, ahonnan az adott járás települései pályázatok útján szerezhetnek pénzt a saját keretük terhére.

Igen ám, de a hipa többlet pénzeinek a szétosztásáról a miniszter fog dönteni, ami nem sok jót ígér. Előfordulhat az is, hogy a gazdagabb szomszédos településeket érdi pénzekből fejlesztik majd. 

Márpedig a fejlesztésre fordítható pénzek eddig a hipából származtak. Utak, járdák, gyalogátkelőhelyek építését ebből lehetett finanszírozni, hiszen ezek mind-mind olyan dolgok, amelyekre költenie kell a városnak.

Ha mindez pedig nem lenne elég, akkor a normatív támogatásokon keresztül is kevesebb pénz érkezik Érdre a különböző, kiemelten fontos feladatok ellátására.

Kevesebb pénzt ad az állam a gyermekétkeztetésre, a szociális kiadások finanszírozására. A bölcsődékre ugyanannyit szánnak, mint tavaly, de a hatalmas infláció miatt ez a pénz már jóval kevesebbet ér, mint egy évvel korábban.

A gyermekétkeztetés is jelentős terheket ró a városra, de az erre adott állami pénz három éve folyamatosan csökken, miközben Érden egyre több gyermek van. A hiányzó összegeket a város eddig a helyi adóbevételből pótolta, amelynek egy jelentős részét idén már elveszi a kormány.

Az elvonások mellett Csőzik László polgármester sem tudott elmenni szó nélkül:

„Nekünk kell adót fizetnünk! Annak a városnak, ahol az utak 45%-a aszfaltozatlan. Annak a városnak, amelyik alatt a vízcsövek jelentős hányada olyan öreg, hogy minden napra jut egy csőtörés. Annak a városnak, ahol minimum megduplázni kéne a közvilágítást. És hosszan sorolhatnám még a fejlesztési igényeinket”

– fakadt ki a polgármester.