Milyen lenne egy olyan városban élni, ahol nem az én házam az én váram alapelve érvényesül, hanem a közösségi használat és az ökologikus lakhatás?

Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mesterképzésén résztvevő elsőéves hallgatók az elmúlt két egyetemi félévükben megterveztek egy ilyen városrészt, méghozzá Érden, a Tárnoki út és Bagoly utca közötti fás, füves területen. Azt kívánták modellezni, hogy milyennek kellene lennie egy új városi beépítésnek ahhoz, hogy az száz év múlva is működjön környezetvédelmi, szociális és mentális szempontokból. (Korábban a programról itt írtunk).

A helyszín valóságos, a tervek viszont csakis és kizárólag az egyetemi oktatás keretében és céljaira készültek, és a valóságban senki nem szeretné beépíteni a Tárnoki úti kiserdőt és az alatta fekvő mezőt. Azért nem képzeletbeli helyszínt, hanem egy valós területet vettek alapul, mert így egy város szövetébe tudták helyezni a terveiket. (Az érdihez hasonló projektjük volt már Rákospalotán és Tatán is.)

Az Ökologikus lakhatás elnevezésű projekt első félévében a kisebb csoportokban munkálkodó diákok papíron kialakítottak egy új érdi városrészt, a második félévben pedig konkrét épületeket terveztek. Az elkészült maketteket, kiállítási tablókat az Érdi Vigadóban mutatták be június 1-jén, az önkormányzat, illetve Varga Melinda érdi főépítész támogatásával.

A kiállításon Prof. Dr. Csontos Györgyi egyetemi tanár, az MSC oktatás egyik vezetője az ÉrdMostnak elmondta: harminckilenc építészhallgató munkáját mutatták be a Vigadóban. A diákok 3-4 fős csoportokban, összesen 12 teamet alkotva dolgoztak.

„Ami közös volt mindegyik munkában, az a jövőre irányuló környezettudatosság és felelősség. Azt szeretnénk az építészhallgatókkal megvizsgálni, hogy lehetséges-e úgy városrészeket tervezni, hogy azok fenntarthatók, ökologikusak legyenek, és hogy miben más egy olyan lakóterület fejlesztése, ami a jövő városa lehet” – mondta a professzor asszony, hozzátéve: az érdi terület azért volt érdekes, mert az egyik része védett terület, ami nem beépíthető. Emellett erre a városrészre korábban terveztek egy víztározót is, amit szintén figyelembe kellett venniük a jövő városa kialakításánál.

„Érdekes volt, hogy a kiemelten értékes zöld környezet, a vízmegtartás és -kezelés – ami központi elem volt –, illetve a meglévő városszövet hogy tud találkozni a jövő városában. Az ökologikus gondolkodás fontos eleme a napenergiával való gazdálkodás is – erre is több példát terveztek a hallgatók” – tette hozzá a professzor.

A diákokat arról kérdeztük, hogy tetszett nekik ez az érdi tervezőmunka. Fricz Lukács elmondta: mivel a város változatos és sokszínű, jó volt tervezni rá, a helyszín is megfelelő volt, kicsit távolabb a belvárostól. Pasztendorf Anna szerint az volt a nehéz, hogy Érd alapvetően alvóváros, családiasabb, kertvárosi területekkel – nekik pedig nagyobb lakóegységeket kellett tervezniük, kapcsolódva a meglévő városrészekhez, úgy, hogy beleilljenek Érd meglévő arculatába.

Hogy milyen is Érd? Csőzik László polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: Érd még nem egy kiforrott város, de rendkívül jó alapanyag, minden adottsága megvan ahhoz, hogy az ember tudjon ide tervezni. Ami az itt élőket illeti, az látszik, hogy inkább elszigetelődni szeretnének, megteremteni a saját életterüket, a saját mikrovilágukon kívül pedig nem kívánnak foglalkozni a várossal.

A polgármester azért is fontosnak tartja a most bemutatott terveket, mert egy ilyen program talán meg tudja állítani a modern világunkban zajló, elidegenedéssel járó folyamatokat, ráadásul az ökológiai szempontok figyelembevételével, a fenntarthatóság jegyében.

„Olyan várost építünk, ahol fontos az önkormányzat és a település számára a közösségépítés. Azért is tetszik nagyon az ökologikus lakhatás koncepciója, mert megágyaz annak, hogy az emberek közösséget alkossanak, hogy találkozhassanak a közös uszodában, könyvtárban, parkban, ahol kapcsolatok születnek, és az emberek rezonálnak egymásra.

Sokkal boldogabb így az élet, sokkal jobb együtt megélni a dolgokat, és egy ilyen városban lakni, mint egy olyanban, ahol mondhatni harmincezer elszigetelt, pici Érd van. Szeretném, ha az egész világ és Érd is ebbe az irányba mehetne” – mondta Csőzik László, hangsúlyozva: megtiszteltetés, hogy az egyetem Érdet választotta programja helyszínéül.

Varga Melinda főépítész minden csapatnak megköszönte az egész éves munkát, és átadta számukra az önkormányzat oklevelét.