Ma már minden érdinek természetes, hogy a városban működik állatmenhely, ám ez nem volt mindig így. A 2000-es évek elején még gyepmesteri telep sem volt Érden, így az elkóborolt kutyák sorsáról nem sokat tudtak az itt élők.

„Ez ellen próbáltunk tenni, először csak néhányan, majd egyre többen kezdtünk lobbizni azért, hogy legyen egy menhely Érden”

– idézte fel a kezdeteket Böjtös Andrea, akinek neve összeforrt az üggyel és a későbbi megoldással is.

Az állatbarátok eleinte saját erőből mentették a kutyákat. Volt időszak, amikor Andi édesanyjánál az udvarban ötven állatról gondoskodtak mindenféle külső támogatás nélkül, saját erőből.

A helyzet gyorsan tarthatatlanná vált, így az önkéntesek komolyabb lépésekre szánták el magukat, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyhez a városlakók is tömegesen csatlakoztak.

„Több ezer aláírást gyűjtöttünk össze, még a piacon is kint voltunk. Érezhető volt, hogy az emberek mellénk állnak”

– mondta.

A kezdeményezés végül célt ért: látva a hatalmas társadalmi igényt, az önkormányzat – Csőzik László akkori alpolgármester támogatásával – zöld utat adott a menhely létrehozásának. A telep építése 2005-ben indult a Bentamajorban, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány pedig 2006-ban kezdte meg a működését.

Az indulás korántsem volt könnyű, hiszen kevés pénzből, sokszor saját erőből tartották fenn a telepet, miközben rövid idő alatt megtelt a menhely. Az első két évben az adó 1 %-ot még nem gyűjthették, de miután először adódott erre lehetőség, az anyagi nehézségek is rendeződtek a korábbi körülményekhez képest.

„Volt, hogy egyszerre 150 kutyáról gondoskodtunk, évente pedig 4-500 állat is megfordult nálunk” – emlékezett vissza Böjtös Andrea.

Az elmúlt húsz évben a becslések szerint mintegy 7000 kutya került be a menhelyre, közülük sokan visszataláltak a gazdájukhoz, mások új otthonra leltek, de akadtak olyan kutyák is, amelyek hosszabb időre a menhelyen maradtak, akár életük végéig is.

Az alapítvány elnöke megjegyezte azt is, hogy régen évente háromszáznál is több kutyát adtak örökbe, manapság ha elérik a százat, az is nagyon jó eredménynek számít.

Andi szerint ez az emberek anyagi helyzetéből is adódik, hiszen évről évre egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a kutyatartást, sőt az elmúlt két évtizedben fokozatosan nőtt az igény a tenyésztett, fajtiszta kutyák iránt, ami szintén nem kedvez az örökbefogadásnak. Sokan pedig kölyökkutyát szeretnének, de az utóbbi években alig került a Siriushoz kiskutya.

„Kezdetben volt, hogy 40-50 kölyök is bekerült hozzánk, ezeket mind kidobták az utcára. Azóta az állattartási kultúra gyökeres változásokon ment át Érden, amelyben szerepet játszott az is, hogy rengeteg energiát és pályázati pénzt fordítottunk ivartalanítási programokra, ezzel pedig segítettünk a lakosságnak”

– hangsúlyozta.

A felelősebb állattartásnak köszönhetően tehát csökkent a kóbor állatok száma, az örökbefogadási kedv is visszaesett. Az edukáció fontos feladat a felelős állattartás terén, amellyel szintén sokat foglalkozik az alapítvány, többek között a közelgő születésnapi programjuk is ennek a jegyében telik.

A 20 éves jubileum alkalmából április 25-én, szombaton 10 órától családi programmal készülnek a menhelyen, amelyre ITT lehet regisztrálni. Elsősorban az óvodás és általános iskolás gyerekeknek készülnek meglepetésekkel.

Lesz játékos vetélkedő, arcfestés, animátorok, valamint lehetőség nyílik a kutyákkal való ismerkedésre is. A cél nemcsak az ünneplés, hanem az is, hogy a látogatók közelebbről megismerjék a menhely működését, az ott élő állatok történetét. Szeretnének beszélgetni arról, hogy egy-egy állat mögött milyen szomorú életút áll.

„Az lenne az ideális, ha egyszer majd nem lenne szükség menhelyre. Addig viszont az a feladatunk, hogy segítsünk és edukáljunk” – fogalmazott az alapítvány elnöke.