Batthyány Fülöp

A kegyes herceg, akiről minden évben megemlékeznek az érdiek

Batthyány Fülöp

A kegyes herceg, akiről minden évben megemlékeznek az érdiek

Május 1-jén Érden sétával hódoltak Batthyány Fülöp herceg emlékének.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Szent Mihály Alapítvány kezdte, az Érdi Német Kultúr Egyesület folytatja azt a szép érdi hagyományt, hogy Fülöp napon helytörténeti sétát szerveznek a „szelíd herceg” emlékére. Batthyány Fülöp sok egyéb jó cselekedete mellett arról híres, hogy Érd Újfalu városrészét megalapította. Amikor 1838-ban elmosta az ár Ófalu alacsonyabban fekvő házait, a hercegnek megesett a szíve a földönfutóvá lett családokon, és érdi birtokainak egy részét felparcellázta és kiosztotta közöttük. Így jött létre az Alsó, a Felső és az Ilona utca.

Stencinger Norbert történész a sétára érkezők gyűrűjében

Bár a történetet sokan, sokszor hallották már, a herceg, akinek nemes arcélét, a szellem magasabb régióit fürkésző tekintetét megcsodálhatjuk a városháza előtti téren, megérdemli, hogy emlékének évről évre hódoljunk. Stencinger Norbert helytörténész, a szobor tövétől induló séta vezetője talált ehhez új szempontokat. Például, hogy a császárhoz mindvégig hű, alapvetően Bécsben élő, ám a magyar kultúrát bőkezűen támogató, magyarul jól beszélő, a szegények helyzetén könnyíteni gyakran kész „kegyes főúr” sorsát és az 1848-49-es szabadságharc Érd-környéki hadi eseményeit párhuzamba állítva idézze meg városunk múltjának kevéssé ismert fejezeteit.

Kiegészítette mindezt gazdasági vonatkozásokkal, Hermann Róbert tanulmányát idézve, aki rámutatott arra, hogy a Dunántúlon másutt is, például Enyingen hatalmas birtokokon gazdálkodó herceg miként fáradozott uradalmi major-láncolat kiépítésén.

Útban a kőkereszt felé

Ebben Érdnek inkább az állattartó profil jutott. A herceg célja az érdi juhászat felfejlesztése volt, amiben kulcsszerepet játszott az enyingi birtok tiszttartója 1841 után. Mivel Fülöp herceg 1848-ban eladta érdi birtokát, az eredményt, a hazánkban második törzskönyvezett juhtenyészet hasznát már a vevő, Sina báró élvezhette.

Bár Fülöp herceg csak húsz évig birtokolta az érdi uradalmat, és ez idő alatt is alig néhányszor látogatott el ide, maradandó emléket hagyott maga után. Sokáig emlegették például, hogy mennyire támogatta a magyar nyelv használatát a templomban is.

Háttérben a kőkereszt

Az emlékezet túrája az 1843-ban Batthyány Fülöp emlékére állított kőkeresztnél, a Kinga utca tövében  ért véget. A Német Kultúr Egyesület önkéntesei szépen rendben tartják a területet, körbeültették virágzó növényekkel. A háromszög alakú kis tér orrában egy nemrég kivágott 180 éves körtefa csonkját helyezték el. Az egyesület elnöke, Kotroczóné Klopfer Teréz elmondta, hogy egyike volt ez azoknak a fáknak, amelyeket kis csemeteként kaptak a telekhez az árvízkárosultak, Fülöp herceg ajándékaként.

Amelyik még megvan, ma is terem.

fotó: Balogh Alex

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email