Pedig egyszer tényleg érdemes elautózni a bekötőút végéig, ahol pazar környezetben, ősfák árnyékában található a Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület. Hogy pontosan mit jelent ez, arról István Gábor alelnökkel beszélgettünk.

Hogy jött létre a központ, és milyen kapcsolatot ápol a várossal?

A Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ nem politikai, hanem jótékonysági civil szervezet, amely nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségre. Kezdettől kiváló a kapcsolat a várossal, így a jelenlegi városvezetéssel is szoros az együttműködés. Arra törekszünk, hogy fontos szerepünk legyen Érd kulturális életében, és ezt szeretnénk az érdiekben is tudatosítani, hiszen tényleg kevesen tudják, hogy létezik ez a hely. 2017-ben fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy létrehozzunk egy helyet, amely azoknak a családoknak nyújt kulturális kikapcsolódást, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy színházba menjenek vagy bármilyen fizetős kulturális eseményen vegyenek részt. 2018. júniusában rendeztük meg az első Nyárindító Gyermekfesztivál Jótékonysági Rendezvényt, az utolsó tanítási nap utáni első szombaton, melyen ingyenes programokkal, íjászattal, lovagoltatással és lovasbemutatóval, színházi előadással vártuk az érdeklődőket.

Mindezt, ha jól tudom, a magyar állam finanszírozza. A tulajdonos is az állam?

Nem. A helyet a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület kezeli. A Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ egy név, nem jogi személy. Az egyesületet 1989-ben dr. Aradszki András országgyűlési képviselő alapította, ezt alakítottuk át 2018-ban, de Aradszki úr alapítótagként még mindig tagja az egyesületnek. Tehát a Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület magánalapítókból álló civil szervezet.

Hányan látogatták eddig a különböző rendezvényeket?

2019-ben a teljes évad végigment hét előadással, és a nyári szezon alatt összesen több mint 88 ezren vettek részt az eseményeken. 2019. május 25-én átadtuk a Nemzeti Lovaskultúra Központot, van egy 5 500 fős lelátóval rendelkező rendezvényterünk és egy vágtapályánk, amit 2019-ben építettünk. Ekkor rendeztük meg az első érdi Nemzeti Vágta előfutamot, idén pedig már a harmadikat tartjuk majd.

A pandémia alatt is nyitva voltak? Hogyan tartották a kapcsolatot a közönségükkel?

Igen, hiszen a lovakkal való foglalkozás, a lovaglás mint egyéni sport engedélyezett volt, csak rendezvényeket nem tarthattunk. 

A központ arra hivatott, hogy bemutassa a történelmünket megidéző eseményeket, ahol a lovak többé-kevésbé jelen voltak. Mivel ezt nem tudtuk megtenni a járvány alatt, ezért létrehoztuk a Minden napra lovaskultúra című YouTube sorozatunkat, ami 170 részen van túl és több mint másfél millióan nézik.  Összeállítottunk egy stábot és építettünk egy stúdiót Simonpusztán. A Tv2-nek elkötelezett törekvése egy havi megjelenésű lovas magazinműsor sugárzása, ennek leforgatásában való közreműködésre az egyesület stábját kérték fel.

Lehet hívószó a lovaskultúra a mai fiatalok körében?

Lovas nemzetként emlegetjük a magyart, de már régen nem az, viszont ezzel a törekvéssel újra azzá válhatunk. Ha végignézzük a történelmünket, folyamatosan jelen van a ló onnantól, hogy bejöttünk a Kárpát-medencébe. A második világháborútól már inkább csak munka és kedvtelés céljából tartották őket, ma már munka miatt sem, a mai fiatalok szinte nem is ismerik ezt az állatot. Pedig olyan társról, olyan fantasztikus erővel rendelkező állatról beszélünk, amely nemcsak munkaképességét tekintve van óriási hatással az életünkre, hanem a belőle sugárzó erő miatt is. Nem véletlenül használják terápiás célokra is, a lóval való érintkezés óriási hatással lehet a gyermekek fejlődésére, és ez eredményekben is megmutatkozik.

Tehát nem arról van szó, hogy mindenki tanuljon meg lovagolni?

A lóval való foglalkozás ott kezdődik, hogy megismerjük a mozgását és reakcióját, a gyerekeket is erre tanítjuk. Régóta dolgozunk az iskolai lovaskultúra-oktatás kidolgozásán. A gyerekek kéthetente, testnevelés óra keretein belül mennének a lovardába. De nem az az elsődleges, hogy megtanítsuk őket lovagolni, hanem hogy megtanulják, egyáltalán hogyan kell a lóval bánni, és mire használták őket régen. Fontos része lesz a lóápolás és a lóanatómia, és csak harmadlagos maga a lovaglás, erre helyezzük a legkisebb hangsúlyt, A ló veszélyes állat, így nem kényszerítjük a gyerekeket arra, hogy ráüljenek, mert nem ez a lényeg, de aki szeretné, természetesen kipróbálhatja azt is.

Úgy hallottam, fontos projektjük a kihalt székely ló visszatenyésztése. Mesélne erről?

A székely lovat 1942-ben hivatalosan kihaltnak nyilvánították, de ez nem azt jelenti, hogy egyetlen egyed sem maradt. Székelyföldön a Mereklye Egyesület tagjai az elmúlt 10 évben felkutatták a maradék egyedeket és összeszedtek egy ménesre való székely lovat. Most azon dolgozunk, hogy a fajta újra be legyen jelentve Magyarországon és kilencedik magyar lófajtaként hivatalosan is nyilvántartásba vegyék. Ez egyébként egy 3-4 éves folyamat.

Miért fontos ez,  mi a jelentősége?

Strapabíró lovakról beszélünk, nagyon kevés élelemre van szükségük, nem kell külön takarmányozni őket. Testfelépítésüket tekintve alacsony, 147 centiméter marmagasságú jószágok, de ugyanakkor karcsú és szikár alkatúak, természetüket tekintve pedig nagyon nyugodtak. Ha iskolai lovaskultúra-oktatásról beszélünk, ahhoz lóutánpótlásra is szükség van. Oktatókat lehet képezni, erre számos lehetőség kínálkozik, de ehhez megfelelő lovakra van szükség. A sportból kiöregedett lovak nem épp a legideálisabbak a gyerekek oktatására, és nem úgy működik a dolog, hogy ha van egy ló az istállóban, arra egyszerűen felültetek egy gyereket. A lovat képezni, vizsgáztatni kell, csak azután lehet vele oktatni. Simonpusztára heti szinten több mint négyszázan járnak lovagolni és a székely lovak kiválóan alkalmasak erre a szerepre.

Milyen programokkal várják idén a közönséget?

Június utolsó hétvégéjén lesz a Német dog Nemzetközi Konferencia és kiállítás. 26-án pénteken kezdődik a konferenciával, szombaton a magyarországi, vasárnap pedig a nemzetközi kiállításra kerül sor. A konferencia és a nemzetközi kiállítás húsz ország részvételével zajlik, és minden huszadik évben Magyarországé a rendezési jog. Számos kísérő program és rendezvény lesz, este színházi előadás. Ezek mellett pedig próbáljuk bemutatni, hogyan néz ki a kutya és a ló kapcsolata.

Az idei nyárindító fesztiválon A padlás című musicalt mutatjuk be, június 6-án pedig a Zrínyi 1556-ot. Egyébként tavaly alapítottuk meg a Szőcs Géza Magyar Történelmi Színházat is. A névadó úgy fogalmazott, legyen egy olyan színház Magyarországon, amilyen még nincs, ami csak a magyar történelemmel foglalkozik.  Fontos hangsúlyozni, ez nem lovasszínház, hanem történelmi színház. Október 23-án fogjuk bemutatni a Szőcs Géza Liberty 1956 című könyvéből készült darabot, abban például nem lesznek lovak, akkor ugyanis tankok voltak, amik a darabban is feltűnnek majd. A színházunk tehát a történelmünk hiteles bemutatását dolgozza fel úgy, hogy szórakoztató és nevelő célzatú is legyen. Törekvésünk, hogy minél szélesebb körben bemutassuk a történelmünket, és ezért a Széchenyi Család Alapítvánnyal – amely egyébként a Széchenyi hagyatékot kezeli – kötöttünk együttműködést, melynek értelmében az idei évben minden olyan megemlékezést, amely Széchenyi Istvánról szól, Simonpusztán mutatunk be. Továbbá készül egy dokumentumfilm a Szőcs Géza Nemzeti Lovaskultúra Központ közreműködésével Széchenyi Istvánról és a családjáról, amely Széchenyi munkásságát dolgozza fel.

Szabó József