A száraz és hideg kora tavaszi időjárás ha sok jót nem is hozott, egyet biztosan: a parlagfű csírázása a szokásosnál később indult meg, és lassabb volt a szokásosnál. A gyomnövény csak március végén, április első felében kelt ki, és az erős éjszakai fagyok is hátráltatták a fejlődését – derül ki a NÉBIH június eleji parlagfűkörképéből. Májusban a folyamatos esőzések hatására sok parlagfű kelt ki, az állományok ugyanakkor fejletlenebbek, mint ahogy ilyenkor megszokhattuk. Ugyanakkor a talaj magas nedvességtartalma igencsak kedvező feltételeket teremt a parlagfű csírázásához. Lakott területen nemcsak az elhanyagolt útszélen, árokparton fordul elő, hanem az építkezések során megbolygatott telkeken is. Irtásuk, gyomlálásuk a tulajdonos feladata: aki nem akadályozza meg a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és nem tartja fenn ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig, az törvényt sért.
Pár évvel ezelőttig ez a kötelezettség csak július elsejétől állt fenn, 2019-ben azonban változott a törvény, már nem ilyen megengedő, vagyis a megfelelő védekezésről nem dátumtól, hanem a növény fejlettségétől függően kell gondoskodnunk. Mivel az allergia ma már népbetegség, és legtöbben a parlagfű pollenjére allergiások – mintegy kétmillió ember szenved tőle –, fontos, hogy mindenki komolyan vegye a védekezést. Belterületen a jegyző, külterületen a Pest Megyei Kormányhivatal hatósági eljárást indít a törvénysértőkkel szemben, és mivel a türelmi időt eltörölték, már nem kötelesek figyelmeztetni a földterület/ingatlan használóját, tulajdonosát. Ahol virágzó parlagfüvet találnak, ott nemcsak a 15 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal számolhatnak a tulajdonosok, hanem azzal is, hogy a hatóság által elrendelt azonnali kényszerkaszálás költségeit is ki kell fizetniük.
Nincs olyan év, hogy ne érkeznének bejelentések parlagfű elszaporodása miatt. Bár a probléma egy, az eljáró hatóság illetékessége attól függ, külterületről, azaz kiskertekről vagy földekről van-e szó (ezek az ügyek a Pest Megyei Kormányhivatalhoz tartoznak), vagy belterületi ingatlanról (ilyenkor a jegyző rendelkezik hatáskörrel, és a Lakosság-szolgálati Irodánál tehetünk bejelentést), vagy közterületről (a parkok, játszóterek az ÉKFI kezelésében vannak, náluk érdemes jelezni a problémát). Június 1-jétől aktív a 8 éve működő országos Parlagfű Bejelenő Rendszer is: az ide érkező bejelentések közvetlenül az ellenőrzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jutnak el, és ha a bejelentő igényli, az általa megadott elérhetőségen tájékoztatást is kap az üggyel kapcsolatban.
Természetesen nemcsak a parlagfű, hanem más gyomok elszaporodása is okozhat gondot, és nem csak az allergia szempontjából: egy-egy elhanyagolt, gyomos telek, árokpart rontja a rendezett utca összképét, nehezítheti a közlekedést, és – sajnos, ez is fontos szempont – vonzza az illegális szemetelőket. Ha a Lakosság-szolgálati Irodához ilyen esetről érkezik bejelentés, a hivatal először közigazgatási hatósági eljárás keretében kötelezi a tulajdonost, illetve használót arra, hogy szabadítsa meg a gyomoktól az ingatlant. Ha ennek határidőre nem tesz eleget, közigazgatási bírságot szabnak ki: összege magánszemély esetében 5000-től 200 ezer forintig, jogi személy esetében egymillió forintig terjedhet. A bírság több alkalommal is kiszabható.
A tavalyi esztendőben 35-en fordultak a hivatalhoz (vagy közvetlenül, vagy a PBR-en keresztül) parlagfű, valamint 50-en az elhanyagolt, gyomos területek miatt. Közérdekű védekezést parlagfű miatt egy esetben kellett elrendelnie a hivatalnak. Gyomos telkek ügyében 13 felszólítás született, bírságra 9 esetben került sor. Az idei esztendőben még nem érkezett parlagfűvel kapcsolatos bejelentés, gyommal kapcsolatosan azonban már 10 is – tudtuk meg dr. Barabás Emőkétől, a Lakosság-szolgálati Iroda vezetőjétől.
Érdemes még szót ejteni a MÁV-területekről is: a vasúti töltéseken nem is annyira a parlagfű, mint a gyom okoz gondot. Az önkormányzat rendszeresen monitorozza ezeket a területeket is, és ha szükséges, felszólítja a MÁV-ot a gyommentesítésre, vagy kényszerkaszálást rendel el.
