Érd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Diósd és Etyek polgármesterei, biatorbágyi képviselő, országgyűlési képviselők kabinetfőnökei, szakemberek és civilek egyeztettek arról, hogyan lehetne összefüggő kerékpáros hálózatot kialakítani településeik, illetve Budapest, a Velencei-tó és a Balaton között.

A tárnoki egyeztetést momentán egy helyi lakos, Gölles Máté kezdeményezte. Felvetése, miszerint Érd és térsége nincs becsatornázva a Budapest–Balaton kerékpárútba, vagyis a BUBA-ba, valóban sokunk problémája, akik életvitelszerűen bringázunk. Pedig néhány hiányzó szakasz kialakításával a csatlakozás megoldható lenne, ráadásul nem feltétlenül tükörsima aszfaltra van szükség hozzá, már egy megfelelően tömörített, időjárásálló murvás út is nagy előrelépést jelentene.

Lukács László, Tárnok polgármestere emlékeztetett arra, hogy a térségi gondolkodásnak már vannak előzményei. Érden korábban hasonló találkozót tartottak, emellett rendelkezésre áll a budapesti agglomeráció kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési stratégiája is. Most két hiányzó kapcsolat került előtérbe: a Sóskút–Etyek, valamint a Pusztazámor–Gyúró irány. Ezek megnyitásával a környező települések elérhetnék a BUBA-t, illetve a Velencei-tó felé vezető hálózatot.

Tárnok számára különösen fontos az M7-es autópálya tervezett felújítása. A beruházás részeként a Sóskúti út környezetében kerékpáros átvezetés készülhet, az új felüljárót pedig úgy alakítanák ki, hogy azon biciklivel is biztonságosan át lehessen jutni. Ez Sóskút felől megkönnyítené például a tárnoki vasútállomás elérését. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezek az elemek a kivitelezés során ne tűnjenek el a tervekből, hangsúlyozta.

Sóskút polgármestere, Mészáros József arról beszélt, hogy a településen jelenleg egyetlen valódi kerékpárút sincs. Még a szomszédos Pusztazámort vagy Tárnokot sem lehet biztonságosan megközelíteni, noha a három község évek óta együtt rendezi meg a Három falu két keréken túrát. Sóskút számára különösen fontos lenne a tárnoki vasútállomás elérése, ahonnan Budapest és a Balaton irányába is tovább lehetne utazni.

Ráadásul nem csupán szabadidős és turisztikai kérdésről van szó. A sóskúti iparterületre naponta akár 1600–2000 munkavállaló érkezik, sokan Érdről vagy Tárnokról. Egy használható kerékpáros kapcsolat valószínűleg enyhíthetné a közutak forgalmát.

Pátrovics Benedek, Pusztazámor polgármestere szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A községből Etyek és Gyúró felé jelenleg földutak vezetnek, amelyek száraz időben járhatók, az első komolyabb zuhé után azonban két keréken használhatatlanná válnak. Ezért szakembereknek kellene felmérniük, mely útvonalakat lehetne viszonylag kis költséggel, murvás burkolattal egész évben járhatóvá tenni.

Zólyomi Tamás, Etyek polgármestere prezentálta, hogy náluk több aszfaltozott és zúzott köves út készült, utóbbiak megfelelő kivitelezéssel rossz időben is használhatók. A településen találkozik a Budapest–Balaton útvonal és az Ercsi, Bicske, illetve Tarján felé vezető kerékpáros tengely, ezért Etyeknek elemi érdeke, hogy Sóskút, Tárnok és Pusztazámor irányából is elérhető legyen. A borra, pezsgőre és gasztronómiára épülő helyi turizmust ugyancsak erősítenék az új kapcsolatok, érvelt.

Szerény véleményem szerint ő könnyen beszél, hiszen a BUBA-át eleve erős etyeki lobbitevékenység vitte rajtuk keresztül. Az országúti bringásoknak valóban kiváló terep, családdal, gyerekkel, idősebben, fájós térdekkel, ráadásul megrögzött túrabringásként mégis azt vallom, óriási hiba volt a legnehezebb terepviszonyok közé kényszeríteni a bicikliutat, még ha Etyek szőlői valóban festői hátteret kínálnak a tekeréshez. A BUBÁ-nak egyértelműen Érden keresztül kellett volna mennie. Uff!

Dizseri András, Diósd polgármestere elmondta, a városnak egyetlen méter önálló kerékpárútja sincs. A BUBA és az EuroVelo 6 egyaránt elkerüli Diósdot, miközben a Szabadság út nagy forgalma miatt Törökbálint felé sem biztonságos a biciklizés. Diósd számára az Érd, Nagytétény és Törökbálint felé vezető kapcsolatok, valamint a környező vasútállomások elérése lenne elsődleges. A kerékpározók alacsony száma szerinte nem az érdeklődés, hanem a használható hálózat hiányát mutatja.

Érd polgármestere, Csőzik László három csoportba sorolta a szóba került elképzeléseket. Az elsőbe azok a nagy állami beruházások tartoznak, amelyek előkészítése, engedélyezése és közbeszerzése legalább három-négy évet vesz igénybe. Ilyen az EuroVelo 6 hiányzó szakasza, az Érd és Tárnok felől a Velencei-tóhoz vezető út, valamint a BUBA elérését biztosító térségi kapcsolat.

Az EuroVelo 6 esetében a XXII. kerületi Campona és Százhalombatta óvárosa között mintegy kilenc kilométer hiányzik. Az út Érden, részben a Duna-gáton és az ófalusi pincesoron vezetne keresztül. Az Érd–Százhalombatta szakasz engedélyezési tervei már elkészültek, a budapesti rész azonban egy nyomvonalvita miatt elakadt. Erről nemrég itt írtunk.

Érd BUBA-hoz csatlakoztatására Sóskút, illetve Törökbálint felől is létezik elképzelés. A törökbálinti változatnál mindössze körülbelül másfél kilométeres hiányzó szakaszt kellene pótolni, amelyet talán aszfaltozni sem szükséges. Csőzik szerint nehezen elfogadható, hogy egy közel nyolcvanezres városnak nincs közvetlen, biztonságos kapcsolata az ország egyik legfontosabb kerékpárútjához.

A másik nagy terv az Érd–Tárnok–Kápolnásnyék tengely kialakítása. Érd a Velencei és a Fehérvári úton kerékpársávokat festene fel, majd Tárnok belső utcáin keresztül kapcsolódna a már megtervezett Velencei-tavi útvonalhoz. Ezzel Budapest és a Velencei-tó között a jelenleginél rövidebb és kevésbé emelkedős út jöhetne létre.

A második szint egy új, közös térségi projekt kidolgozása lenne. Ennek lényege, hogy a településeket egyetlen összefüggő útvonalra fűzzék fel, összekötve a BUBA-t, az EuroVelo 6-ot és a Velencei-tó felé vezető tengelyt. A hálózat turisztikai, kulturális és gasztronómiai célpontokat is érintene, így nem egymástól elszigetelt útszakaszok, hanem uniós támogatásra alkalmas térségi program jöhetne létre.

Csőzik szerint most kell elkezdeni az előkészítést, mert a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus nagy projektjei még formálódnak. Az önkormányzatoknak ezért időben, közös tervvel kell jelentkezniük. Érd polgármestere vállalta, hogy elkészíti ennek a „gyöngysorprojektnek” az első, 1.0-s változatát.

A harmadik kategóriába a kisebb, helyben is megvalósítható beavatkozások kerülnek. Murvázással, tömörítéssel, útburkolati jelekkel vagy rövid hiányzó szakaszok kialakításával több kapcsolat már állami nagyberuházás nélkül is járhatóvá tehető. A résztvevők szerint azonban az ideiglenes utakat is a későbbi végleges nyomvonalon érdemes kialakítani, hogy a munkát ne kelljen újrakezdeni.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy kerékpáros útvonal nemcsak beruházást, hanem folyamatos feladatot jelent. A murvás szakaszokat javítani kell, a kidőlt fákat el kell távolítani, és meg kell akadályozni, hogy az autók behajtsanak vagy illegális hulladéklerakók jelenjenek meg mellettük.

A résztvevők többször hangsúlyozták, hogy a kerékpáros hálózat nem csupán a turistákat és a sportolókat szolgálná. Tárnokon a lakosság mintegy hetven százaléka ingázik, ezért létfontosságú a vasútállomás biztonságos megközelítése. Ugyanez igaz Sóskútra és Pusztazámorra, ahol nincs vasútállomás.

Ha a környező településekről kerékpárral is biztonságosan elérhető lenne a vasút, kevesebben ülnének autóba, enyhülhetne a közúti forgalom, és a pályaudvarok mellett sem kellene újabb és újabb parkolókat kialakítani.

Felvetődött egy közös térségi kerékpáros térkép vagy alkalmazás létrehozása is. Ezen feltüntetnék a meglévő, tervezett és jelenleg is járható útvonalakat, később pedig mérhetővé válna, mely szakaszokat hányan használják. A Három falu két keréken rendezvényt ugyancsak kibővítenék, hogy az infrastruktúra mellett közös programokkal is népszerűsítsék a kerékpározást.

A következő találkozót Érden tartják. Addig minden önkormányzatnak össze kell gyűjtenie saját fejlesztési elképzeléseit, lehetséges nyomvonalait és prioritásait. A tanácskozásra meghívnák a közlekedési tárca, a BKK és a kerékpáros szakmai szervezetek képviselőit is.

A munkába mindenképpen bevonnák Százhalombattát és a XXII. kerületet, de szóba került Újbuda, Törökbálint, Biatorbágy, Gyúró, Martonvásár és Budaörs csatlakozása is. A résztvevők ugyanakkor nem szeretnék kezelhetetlenül nagyra bővíteni a kört: először egy konkrét, szakmailag alátámasztott térségi tervet akarnak letenni az asztalra, amellyel már érdemben lehet tárgyalni a kormányzattal és az uniós források kezelőivel.