Szakadó eső fogadta a világ túlsó feléről érkezett vendégeket Érden. Csőzik László polgármester mégis szerencsés előjelként értékelte az időjárást, hiszen hónapok óta várjuk az esőt. Abban pedig mindenki egyetértett, hogy a rossz idő sem ronthatja el a ritka alkalmat: Érd és a kínai Hszücsou képviselői hosszú idő után ismét személyesen ülhettek tárgyalóasztalhoz.

A két város immár 15 éve ápol testvérvárosi kapcsolatot. Hszücsouról ritkábban esik szó, mint Érd lengyel, felvidéki vagy erdélyi partnereiről, aminek leginkább prózai oka van: Kína jóval messzebb van. Miközben a közép-kelet-európai testvérvárosokba érdi diákcsoportok is rendszeresen ellátogatnak, közös uniós pályázatok készülnek, és folyamatosak a kulturális, valamint gazdasági kapcsolatok, Hszücsouban Csőzik László polgármestersége alatt még nem járt érdi küldöttség.

A kapcsolat azonban a nehéz időkben is működött. A polgármester felidézte, hogy amikor a koronavírus-járvány idején Érd segítséget kért kínai testvérvárosától, Hszücsou tízezer maszkot küldött, amelyeket az érdiek között osztottak szét.

A hszücsoui küldöttség három németországi nap után érkezett Magyarországra, és ragaszkodott ahhoz, hogy európai útja során Érddel is felvegye a kapcsolatot. A delegáció tagja volt Ting Kuangcsou, Hszücsou alpolgármestere, Jüan Ji, a város egyik kerületének vezetője, valamint Csen Vencsing, a nehézgépeket, darukat és mezőgazdasági járműveket gyártó XCMG regionális igazgatója.

A városházi találkozón hamar kiderült, hogy Érd és Hszücsou léptékei nehezen összehasonlíthatók. Egyvalamiben Érd mégis megelőzi kínai testvérvárosát: míg a hazai települések népességi rangsorában Érd a 11., Hszücsou Kínában „csak” a 29. helyen áll.

Csakhogy ez a 29. hely egészen mást jelent Kínában, mint nálunk a tizenegyedik. Hszücsou lakossága az alpolgármester tájékoztatása szerint meghaladja a tízmilliót. Amikor Érd 1979-ben városi rangot kapott, a kínai településnek még 760 ezer lakója volt. Azóta felhőkarcolók nőttek ki a földből, 2014 óta négy metróvonal épült hetven állomással, további kettő kialakítása pedig jelenleg is zajlik.

A több mint 2600 éves város fontos történelmi és kulturális központ, egyben Kína egyik meghatározó közlekedési csomópontja. Autópályák, vasútvonalak, vízi és légi útvonalak találkoznak itt. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés egyik fontos állomásaként Hszücsou vasúton húsz ország mintegy ötven városával áll kapcsolatban, a tehervonatok pedig hozzávetőleg tizenöt nap alatt érik el Budapestet.

A város gazdasági erejét jól mutatja az onnan indult XCMG teljesítménye is. A vállalat tavalyi árbevétele forintra átszámítva mintegy 2,27 billió forint volt. Ez hozzávetőleg a teljes MOL-csoport bevételének fele, több mint kétszerese a magyarországi Boschénak, és csaknem négyszerese a kecskeméti Mercedes-gyárénak.

Csőzik László a vendégeknek Érd adottságairól és problémáiról is nyíltan beszélt. Felidézte, hogy a több mint nyolcszáz éve lakott település egy apró faluból Magyarország egyik legnépesebb városává nőtt. Érd ma Budapest legnagyobb agglomerációs városa, lakossága pedig az országos átlagnál jóval fiatalabb: sok gyermekes család költözik ide a fővárosból és az ország más részeiből.

Földrajzi elhelyezkedése gazdasági szempontból kifejezetten kedvező. Két nemzetközi vasútvonal halad át rajta, három autópálya öleli körül, határában folyik a Duna, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig viszonylag gyorsan elérhető innen.

Érd ennek ellenére sokáig tudatosan kertvárosként, úgynevezett alvóvárosként fejlődött, jelentős ipari háttér nélkül. A polgármester szerint ez mára súlyos hátránnyá vált, hiszen a magyar önkormányzatok finanszírozásában meghatározó szerepet játszik a helyi iparűzési adó. A gazdasági bevételek hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy Érd infrastruktúrája több területen elmaradt Budapestétől és a környező agglomerációs településekétől.

A városvezetés ezért gazdasági övezet létrehozásán dolgozik a Duna és az M6-os autópálya közelében. A térségben már elindultak fejlesztések, és további befektetőket keresnek.

A tárgyaláson szóba került a kínai COSCO logisztikai vállalathoz kapcsolódó korábbi terv is. Ennek keretében Érd közelében vasúti és közúti átrakóterminál épülhetett volna, amely Görögországot és Észak-Németországot összekötő szállítási útvonal részeként működött volna. A beruházás előkészítése egyelőre elakadt, de Csőzik László reméli, hogy a folyamat folytatódhat.

A polgármester úgy fogalmazott: a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Szegeden épülő BYD-gyár után Érd örömmel válna egy újabb jelentős kínai gazdasági együttműködés helyszínévé.

A hszücsoui küldöttség befektetési lehetőségek iránt érdeklődött, és magyarországi üzleti partnereket keres. A vendégek szerint a két város elsősorban a gazdaságfejlesztésben, a logisztikában és a közlekedésben találhat közös pontokat. Hszücsou jelentős vasúti és szárazföldi szállítmányozási tapasztalattal rendelkezik, ezért a kínai fél felajánlotta szakmai kapcsolatait az érdi elképzelések továbbgondolásához.

A városházi egyeztetés után a delegáció két olyan érdi vállalatot keresett fel, amely már bizonyította, hogy helyi központtal is lehet nemzetközi piacokon érvényesülni.

Az egyik az Electraplan vállalatcsoport volt. A Kincses János vezette, egyebek mellett napelemes tartószerkezeteket gyártó cég szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és Kínában is működtet kirendeltséget.

A vendégek ellátogattak a Medi-Radiopharma új gyárába is. A Jánoki Győző és fia, Gergely által vezetett, radiofarmakológiai készítményeket gyártó vállalatot Csőzik László Érd „tigrisének” nevezte. A családi vállalkozásként indult cég ma már nyolcvan országba exportálja termékeit.

A polgármester abban bízik, hogy a találkozó kézzelfogható üzleti kapcsolatokat is hozhat az érdi vállalkozások számára.

A gazdasági lehetőségek mellett a kultúra és a sport is szóba került. A kínai fél Hszücsou történelmi és kulturális örökségét bemutató érdi kiállítás megszervezését ajánlotta fel. Érd a Magyar Földrajzi Múzeummal, galériájával, hangversenytermével és sportlétesítményeivel kapcsolódhatna be a közös programokba.

Csőzik László jelezte: a város nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely közelebb hozhatja egymáshoz a két, egymástól több ezer kilométerre fekvő település lakóit.