Hallgassa meg a Bundáskenyér interjúját Orbán Zoltánnal, az MME szóvivőjével!
Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A madarak élőhelyén parkoló autók fényezése is vizuális madárcsapda (a képen barázdabillegető látható) lehet (Fotó: Orbán Zoltán)
A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet „tükörkép-szennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.
A nyugodt víztükörben ivás közben tükröződő „ellenség” legyőzhető, mivel a
hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb, akár percekig tartó
elsimulásáig nem is tér vissza, így a madár néhány perc alatt
megnyugszik (Videó: Orbán Zoltán).
A mesterséges tükröződő felületek képe viszont stabil, a tükörkép ezeknél nem
legyőzhető, ami a madarakból (itt egy balkáni fakopáncsból) elhúzódó
támadó viselkedést válthat ki (Videó: Orbán Zoltán).
Miért csinálják?!
Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.
A viselkedés leggyakoribb kiváltója az autók visszapillantó tükre és hátsó szélvédője, de a madarakat bármilyen tükröződő felület (például ablakok), és természetesen a számukra hozzáférhető helyre kitett tükör is megtréfálhatja. Ezekre mutatnak példát az alábbi, az amerikai kontinensről származó videó felvételek is.
Hím házi veréb küzdelme a tükörképe ellen Budapest-Rákoshegyen
(Videó: Huszár Imre)
Fehérfülű bülbül hasonló viselkedése Kuvaitban
(Videó: Orbán Zoltán)
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Mit tehetünk ezekért a madarakért?
Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az „erőlködő” madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az „ellenség” soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
Ez a balkáni gerle annyira kifáradt a tükörképével vívott harcban, hogy
repülni is alig tud már (Videó: Orbán Zoltán)
Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!
Minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán is hangsúlyozzuk, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.
