Hogy miért pont az örömöt szimbolizálja a harmadik gyertya? Ahogy Papp László lelkész fogalmazott a vasárnap délutáni városi gyertyagyújtáson: örüljünk, mert valaki eljön, aki az ősi átkot eltiporja. „Az ősi átok a bűnnel született, és ezt az ősi átkot Krisztus veszi el. Az Isten fia az örök életet hozza el nekünk egy olyan világban, ami el fog múlni”.

Papp László arra buzdított, hogy válasszuk és cselekedjük a jót, arra a szeretetre építsünk, amiből oly keveset adunk egymásnak. Azt kívánta, hogy szülessen meg bennünk az igaz és örök szeretet, ami a legnagyobb ajándék.

Csőzik László polgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta: annál nagyobb öröm, mint amit a gyerekek jelenthetnek egy városnak, a szüleiknek, aligha van a világon, és büszkék lehetünk arra, hogy Érdre születik talán a legtöbb gyermek Magyarországon.

Beszélt Érd nagy ütemű gyarapodásáról, hozzátéve: egy város akkor élhető, akkor jó az életminősége – a fejlesztéseken túl –, ha megismerjük egymást, gondoskodunk a másikról, és támogatjuk a segítségre szorulókat.

„Mindig azt tapasztaltam Érden, hogy elég egy segélykiáltás, és a város megmozdul. Az adventi időszakban a város a legszebb arcát mutatja, nagyon sok sportegyesület, civil szervezet segít a rászorulókon. Erre kérem önöket is: bizonyítsuk be, hogy jó itt élni, hogy egy nagy közösséget alkotunk.”

Mivel egy heves széllökés elfújta a városi koszorún a remény gyertyáját, az is újra meg kellett gyújtani. Ennek kapcsán a városvezető úgy fogalmazott: keltsük életre a reményt, és legyen efölött örömünk.

A két gyertyát Kocsis Boldizsár, az Ifjúsági Önkormányzat alpolgármestere gyújtotta meg, aki egy minapi élményét osztotta meg az ünneplőkkel.

„Feküdtem az ágyon, és egyszer csak megütött egy gondolat: hogy milyen szerencsés vagyok. Eszembe jutottak a szüleim, hogy mennyit dolgoznak értem, a kedvesem, hogy milyen jó érzés minden nap végén beszélni hozzá, eszembe jutott a két lábam, hogy milyen jó ráállni. Hálás voltam és örültem, hogy ezeket az egyszerű, mégis végtelen lehetőségeket hordozó dolgokat átélhetem. Ha már az öröm gyertyáját gyújtjuk, arra kérek mindenkit: örüljünk annak, hogy itt vagyunk. Örüljünk az életnek, legyünk boldogok és szeressük egymást.”

A városi ünnepségen a Kőrösi iskola kórusa énekelt, és végül a közönség is bekapcsolódott, így vált valóban közös élménnyé a vasárnapi ünnepség.