Eldőlt a víztorony sorsa: kikerült a helyi védettséget élvező épületek közül. Érd településrendezési szerződést köt a Krause Kft.-vel, a cég pedig megvalósíthatja hosszú éve tervezett fejlesztési elképzeléseit. Mint a közgyűlésen elhangzott, a Tolmács utcában több ütemben három, egyenként tízezer négyzetméteres csarnokot húznának fel.

Ezeket a fejlesztéseket akkor tudja megvalósítani a Krause, ha lebontják a területükön lévő, használaton kívül álló, rossz állapotú víztornyot.

Sokszor írtunk már e jórészt elfeledett, különleges értéket nem képviselő épületről, amit a Fidesz-KDNP-s városvezetés helyezett helyi védelem alá még 2010-ben úgy, hogy az intézkedés okát nem indokolták érdemben, és nincs arra utaló adat sem, hogy valaha felmérték volna a torony állapotát.

Cikkeinket a víztorony-ügyben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, és itt találják olvasóink. Röviden összefoglalva: e létesítményt szinte mindenki elfeledte már: gyönyörködni nincs miért benne, látogatni nem lehet (egyrészt magánterületen áll, másrészt az állapota sem engedi). Még csak nem is kuriózum: annak idején, az ötvenes években több ilyen víztorony is épült országszerte.

Hogy egyáltalán létezik egy ilyen torony Érden, az sokak számára csak tavaly télen derült ki. 2023 februárjában ugyanis a képviselők döntöttek arról, hogy módosítják a településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletet, hogy a torony kikerülhessen a helyi védettséget élvező épületek közül. Ez csak a lehetőséget biztosította, a védettség megszüntetéséről akkor még nem döntött a testület.

Az önkormányzat a döntéssel párhuzamosan több fórumon is társadalmi egyeztetést indított, hogy a lakosság elmondhassa véleményét a torony esetleges lebontásával kapcsolatban. Bejárást is szerveztek a Krause telephelyén, ahol bárki saját szemével győződhetett meg a torony állapotáról, méreteiről, elhelyezkedéséről.

Tavaly június 15-én lakossági fórumot tartottak a víztorony jövőjével kapcsolatban. Láthatóan igencsak kevesen voltak azok, akik a torony megmaradása mellett törtek lándzsát. Mint a mai közgyűlésen is elhangzott, a lakossági egyeztetések azt mutatták, hogy az érdiek 98 százaléka szerint a település nem lesz szegényebb azzal, ha a víztornyot lebontják.

Két civil – Tolmár Klára és Petrovics Kornél – ugyanakkor az eltelt másfél esztendőben minden lehetőséget megragadott, hogy megakadályozzák a torony lebontását. Tolmár Klára a  Miniszterelnökség alá tartozó Építészeti Főosztály Műemlékvédelmi Osztályához fordult, és kérte az érdi víztorony védetté nyilvánítását.

Az eljárást le is folytatták, a torony nem kapott országos védelmet, az önkormányzat számára viszont engedélyezték, hogy megszüntesse az építmény helyi védelmét.

A civilek az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál is kifogásolták a víztorony örökségvédelmi státuszának tervezett megszüntetését azzal, hogy „az önkormányzat nem nyitott tárgyalások folytatására az érték megmentése érdekében”.

Mint Csőzik László a testület ülésén elmondta, az ombudsman a vizsgálat eredményeképp nemhogy elmarasztalta az önkormányzatot, hanem elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a lakossági egyeztetést milyen példásan folytatta le.

Így aztán a város előkészítette a Krause Kft.-vel a településrendezési szerződést, és a június 27-ei közgyűlés elé bocsátotta szavazásra. Az ülésen jelen volt Tolmár Klára és Petrovics Kornél is, mindketten szót kértek és kaptak is.

Tolmár Klára arra kérte a képviselőket, hogy ne fogadják el a víztoronnyal kapcsolatos rendeletet, szerinte a Krausét presszionálni kellene arra, hogy több alternatívát kínáljon fel az önkormányzatnak. Szerinte a városnak nem volna szabad megengednie, hogy a Krause telekhatártól telekhatárig építkezzen. Mint mondta, ő pénzt nem tud felajánlani a városnak de az életét igen: „leülök, és addig nem eszem többet, amíg meg nem halok”.

Csőzik László arra kérte a hölgyet, hogy ne tegyen ilyet. „Dicséretes és tiszteletreméltó, ahogy kiállsz egy ügy mellett. De ez nem ér ennyit. És sok dologban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta a polgármester.

Petrovics Kornél a testülettel közölte: jogorvoslati kérelemmel fog élni a kormányhivatalnál, ha a toronyról lekerült a védelem.

Komolyabb vita nem alakult ki a testületben a víztorony sorsát illetően. Mint Csőzik László is utalt rá, számtalanszor volt már téma ez az ügy. Így megszavazták a képviselők, hogy az önkormányzat településrendezési szerződést kössön a Krause Kft.-vel.

De mi is az a településrendezési szerződés? Ez egy olyan jogi konstrukció, amely mindkét fél számára előnyös. Az önkormányzat elfogadja az ingatlanfejlesztő által kívánt célt, és elérése érdekében kedvezőbbé teszi a jogi környezetet (módosít bizonyos helyi rendeleteket, illetve újat alkot).

Az önkormányzat által vállalt jogalkotási folyamat végeredményeként az érintett ingatlan értéke nő, amit a fejlesztő kompenzál (például finanszírozza egyes utcák leaszfaltozását, játszóteret, közösségi házat épít, stb.)

Jelen esetben az önkormányzat zöld utat ad a Krause-nak a víztorony lebontásához és csarnokai tervezett bővítéséhez. Hogy cserébe mit kap? A Krause 47 millió forintot fizet a városfejlesztési alapba. Ahogy Simó Károly (Fidesz-KDNP) kérdésére Csőzik László elmondta, ebből az összegből a Tanácsos és a Könyvelő utcákat leaszfaltozzák. A fennmaradó összegről pedig a lakosság bevonásával döntenek.

Mindenképp olyan beruházást választanak, ami fontos az itt élőknek. Ilyen lehet a Minaret, vagy a Papi földeken lévő vizes játszótér felújítása.

A polgármester hangsúlyozta azt is: a Krause fejlesztésének köszönhetően éves szinten 80-100 millió forintos adóbevétellel gyarapodhat a város, és plusz munkahelyek is keletkeznek majd.