A testület a csütörtöki ülésen döntött arról, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft. megszűnik, az eddigi feladatait az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény veszi át. A képviselők voksoltak arról is, hogy az ÉKFI új neve Érdi Városgazda lesz.

A vitában a fideszes ellenzék azzal gyanúsította meg a városvezetést, hogy az intézményi átalakítások célja suttyomban a közvagyon privatizálása, és Érd tönkretétele. Ezen a ponton elszabadultak az indulatok, a fideszes ellenzék és a Szövetség Érdért frakció tagjai több évtizedes történeteket citáltak a közgyűlés elé arról, hogy – a másik szerint – ki hogyan herdálta el a közvagyont. A Simó – T. Mészáros páros szerint most az Érd Aréna van soron.

Csőzik László válaszában elmondta: az érdi intézmények üzemeltetésével kapcsolatos átalakításokat Balla György miniszteri biztos azon igénye inspirálta, miszerint minden városnak el kell készítenie a takarékossági csomagját. Biztosította a közgyűlést, hogy ezenközben az Érd Aréna eladása szóba sem került. Hozzátette, hogy az ellenzéknek nincs semmi alapja ahhoz, hogy „leckéztesse” a mostani városvezetést, hiszen maga T. Mészáros szervezte ki a temetési szolgáltatásokat egy baráti céghez.

A válogatott jelzős szerkezeteket halmozó volt polgármester – aki egyébként a város múltbeli nagy beruházásainál (csatornázás, papi földek projekt, stb.) a felelősség és az átláthatóság különböző társulásokba történő „kiszervezésében” is nagy találékonyságot mutatott -, visszautasította Csőzik „jelzős szerkezeteit.” És azt is, hogy szerinte visszaél ülésvezetői szerepével, és „rászól” az ellenzékre. Majd közölte, hogy nem a város van csődben, hanem a polgármestere, és aljas gazembernek nevezte Csőzik Lászlót.
A személyeskedő adok-kapok végül odáig fajult, hogy T. Mészáros András, anélkül, hogy szót kapott volna, folyamatosan a polgármester szavába vágva szidta a város vezetését.
A szavazáson ismét a papírforma érvényesült: a Szövetség Érdért frakció elfogadta az előterjesztéseket.

Ebben a felpaprikázott hangulatban bombaként robbant a javaslat, hogy az Érd Médiacentrum költségvetése 250 millió forintra emelkedne, és a bejelentés, hogy Kövesdi Péter ügyvezető távozik a cég éléről, helyére az Érdi Újság felelős szerkesztője, Kling József lép.

Simó Károly szerint a Médiacentrum a jelenlegi városvezetés propaganda-szócsöve, a 250 millió forintot pedig inkább a városban élőkre kellene költeni. T. Mészáros András – akinek egyébként egy hete hiába várja a válaszát az ÉrdMost arra a kérdésre, adott-e engedélyt a hírhedt „fehér út” létesítésére a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum kivitelezőinek -, hiányolta, hogy az ellenzék nem kap teret a helyi médiában.

Nyilván elfeledkezett arról is, mikor ezt mondta, hogy épp egy olyan sorozat fut most az ÉrdMost felületén, melyben valamennyi helyi képviselő kifejtheti, mire büszke az elmúlt egy évben városrészéért kifejtett tevékenységéből. T. Mészáros András fantáziája annyira meglódult, hogy Kövesdi mögé még „vörös farkot” is vizionált.

Nem merjük végiggondolni, hogy ez alatt mit érthetett. Egyetlen ötletünk, hogy talán a szocializmusban „vörös faroknak” nevezett cikkzárlatokra, melyekben általában a rendületlenül a lenini úton haladó szocialista tervgazdaságot volt szokás méltatni.

Kövesdi Péter elmondta: az előző városvezetés idejében a városi ellenzék 4-5 százalékban szerepelt, és csak negatív kontextusban, míg az elmúlt három esztendőben ez a 4-5 százalék 30-35 százalékra nőtt. Szűcs Gábor alpolgármester megjegyezte: az Érd Médiacentrumot ért mostani ellenzéki kritikák nem a mostani időszakra, hanem éppen hogy az előző városvezetés alatti évekre voltak igazak.

A jelenlegi városvezetés megköszönte Kövesdi Péter munkáját.

A közgyűlés a továbbiakban – mintha kicserélték volna – már-már nyájas hangulatban folytatódott.

Döntöttek arról, hogy módosítják a településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletet, hogy kikerülhessen a helyi védettséget élvező épületek közül a Tolmács utcai víztorony. A létesítmény a Krause Kft. telephelyén áll, erősen leromlott állapotban, használaton kívül. A cég a helyi védettség megszüntetését fejlesztési elképzeléseire hivatkozva kérte. A szakvélemény szerint az építmény nem rendelkezik műemléki értékkel, korszakának jellegzetesen megformált, de nem különösebben kiemelkedő emléke. Ezenkívül  javaslatot is tartalmaz a víztorony emlékének megőrzésére.

Majd a testület elfogadta a Szövetség Érdért frakció több képviselője által benyújtott határozati javaslatot, miszerint Érd közgyűlése kinyilvánítja, hogy nem hoz olyan döntést, és semmilyen formában nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a város területén akkumulátorgyár vagy akkumulátoripari veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és létesítmény létesüljön, és visszautasít minden ilyen irányú beruházási szándékot.

A javaslat nem konkrét megkeresés miatt vetődött fel, hanem arra a már kinyilvánított kormányzati szándékra reagálva, mely Magyarországot az akkumulátoripar meghatározó szereplőjévé akarja tenni.

A közgyűlésen bizottságok, városi intézmények beszámolóit is elfogadták a képviselők, és döntöttek arról, hogy Tar Mihályt, az Érdi Spartacus SC. alapító elnökét, aki januárban hunyt el, a város saját halottjává nyilvánítja, csakúgy, mint Grajczár Mária Magdolnát, a Polgármesteri Hivatal végrehajtási csoportjának egykori vezetőjét.

Simó Károly közösségi költségvetéssel kapcsolatos előterjesztését a többség nem szavazta meg. A képviselő egy régi gyakorlat visszaállítása mellett emelt szót. Korábban minden egyes képviselőnek lehetősége volt saját kerületében  – választói véleményét figyelembe véve – dönteni 10 millió forint elköltéséről. Bár a kampányidőszakban ez nyilván jól jött volna, képviselőtársai leszavazták – ahogyan a Csalogány utcai P+R parkoló melletti játszótér építését sem támogatták. Csőzik László ez utóbbit azzal indokolta, hogy bár több játszótér megépítését is tervezik, mielőtt döntenének, felmérik, hol van erre leginkább lakossági igény.

A köznevelés terén szerencsére zökkenőmentes az együttműködés: az egyebek napirendi pont tárgyalásánál Simó Károly kérdésére a polgármester elmondta: várhatóan szeptemberben elindulhat egy gimnáziumi osztály a Batthyány iskolában.

„Beszéltem Rigó Katalin tankerületi igazgatóval és Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral, és úgy néz ki, megoldható a pótbeiratkozás” – erősítette meg a polgármester.

A közgyűlés döntött az óvodai beiratkozások időpontjáról is: a város önkormányzati intézményeiben április 24-én, hétfőn, 8-18 óráig, április 25-én, kedden, 8-17 óráig, április 26-án, szerdán, 8-17 óráig írathatják be a szülők a gyermekeiket.