akkutüntetés2

Június 9-én nem robbant az akkugyár-forradalom időzített bombája

akkutüntetés2

Június 9-én nem robbant az akkugyár-forradalom időzített bombája

Ugyan a lakosság többsége nem támogatja az akkugyárakat, de ez a választások eredményén nem mindenhol látszik.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A kormány valamikor a koronavírus-járvány környékén kitalálta, hogy kínai és koreai akkumulátorgyárakkal rakja tele Magyarországot, amitől szerintük „akkumulátorgyártó nagyhatalom” lesz az ország – írja a Telex.

Emiatt pedig érthető, hogy az elmúlt másfél év egyik legfontosabb közéleti kérdése az akkumulátorgyárak építése volt.

Sajnos hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy Érdet sem kíméli a kormányzati szándék, hiszen a szomszédos Sóskúton a szlovén Andrada csoport akkufeldolgozó üzemet szeretne indítani. A szándék komolyságát jelezte az is, hogy a projekt rövid idő alatt kiemelt kormányzati beruházás lett.

Itt tervezi elindítani a sóskúti akkufeldolgozót az Andrada

Országszerte az újabb és újabb üzemek bejelentésének hírét sok helyen tiltakozás fogadta, így nem volt ez másképp Sóskúton sem. A meghirdetett közmeghallgatásokon több helyen lincshangulat alakult ki: az Érdet is érintő ügyben először egy alternatív közmeghallgatáson szabadultak el az indulatok, a sóskúti önkormányzat által szervezett fórumból pedig a polgármester botrányos vesszőfutása lett. A környező települések – köztük Érd is – megszervezték saját fórumaikat, ahol egyértelművé tették a lakosok, hogy nem kérnek a szomszédos beruházásból.

Az akkugyárak építése ellen az ország számos pontján szerveződni kezdtek az ellenzéki pártok képviselői és civilek. Többféleképpen próbáltak tiltakozni, az egyik módszer az lett volna, hogy az érintett településeken helyi népszavazást tartanak a gyárak építése ellen.

Érden például Aradszki András országgyűlési képviselő egy pálfordulást követően adott be népszavazási kezdeményezést a témában .Egy nappal később a Szövetség Érdért közgyűlési frakció is beadta ugyanezeket a kérdéseket, így Csőzik László polgármester azt javasolta Aradszkinak, vonja vissza a beadványát, mert a népszavazási eljárásról szóló törvény az önkormányzat esetében 75 nappal gyorsabb  eljárási időt biztosít. Aradszki ezt nem tette meg, végül pedig elbuktak a bíróságon a népszavazási kérdései, így továbbra sem szavazhatnak az érdiek akkuügyben.

Tiltakozók a sóskúti önkormányzati közmeghallgatáson

Sóskúton is megtagadta a helyi népszavazás hitelesítését a Budapest Környéki Törvényszék, továbbá nemcsak helyben, hanem országosan is elbuktak a kezdeményezések, így egyetlen lehetősége maradt tehát az akkugyárak ellen tiltakozóknak:

elindulni az önkormányzati választásokon, és azt megnyerve az önkormányzat hatáskörében fellépni az építkezés vagy a gyárak esetleges szabálytalanságai ellen.

Debrecen, Mikepércs, Göd, Komárom, Ács, Iváncsa, Nyíregyháza, Sóskút, Szigetszentmiklós, Bátonyterenye. Tíz település, amelyektől hangos volt az országos sajtó az akkugyárakról szóló hírek kapcsán.

A Telex utánajárt, végül hol lett ez politikai téma, és hol és hogyan befolyásolhatta a választási eredményeket a már működő vagy éppen épülőfélben lévő akkugyárak ügye.

Az akkugyárak fellegvárában, Debrecenben az akkugyárpárti fideszes Papp László ugyan nyert a választáson, de 13 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint 5 éve, így a debrecenieket mégsem lehetett meggyőzni kizárólag az akkugyárak témájával.

A Debrecenhez közeli Mikepércsen a fideszes Timár Zoltán ellenjelölt nélkül lett polgármester, a képviselő-testületbe minden induló fideszes bejutott.

Az ország második legnagyobb akkuközpontjában Gödön a Fidesz Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakozót civil színekben indította a városban, aki a szavazatok 57 százalékát megszerezve nyomta le DK-s kihívóját.

Komárom is sokszor került a hírekbe az akkugyár körüli visszásságok kapcsán, de a lakosok újra választották Molnár Attila fideszes polgármestert.

Ácson a fideszes Szentirmai István volt a polgármester, aki kifejezetten támogatta az építendő katódgyárat. Szentirmai azonban a szavazatok 54,6 százalékával újrázni tudott, így itt sem jutott érvényre a lakossági elégedetlenség.

Az Iváncsán működő akkugyár ellen az elmúlt években többen hangosan tiltakoztak, de ennek ellenére az azt leboltoló Molnár Tibor fideszes polgármestert idén a szavazatok 79 százalékával választották újra.

Nyíregyházán 300 milliárd forintból szeparátorfóliagyárat építene egy dél-koreai cég. A beruházások fölött az előző években a várost 2010 óta vezető fideszes Kovács Ferenc bábáskodott, aki újrázni tudott, de itt az ellenzéki szövetség végül nem állt bele az akkugyárak témájába a kampány során.

Ahogy azt már megírtuk, Sóskúton idén januárban derült ki, hogy a Miskolc melletti Alsózsolca helyett a helyi ipari parkban építene akkufeldolgozó üzemet a szlovén Andrada csoport. A beruházásra akkor König Ferenc független (a kormánnyal együttműködő, majd az abból kihátráló civil) polgármester bólintott rá, aki úgy gondolta, hogy amit a kormány eldönt, az úgy is lesz, hiába a tiltakozás. Az akkugyár ellen helyben azóta a Sóskúti Civil Kör tiltakozik, ők el is indultak a választáson, a jelöltjük pedig legyőzte a települést ciklusokon át vezető Königet.

König Ferenc, Sóskút polgármestere az újságírók gyűrűjében

Szigetszentmiklóson eleve ellenzéki polgármester vezette a várost, Nagy János pedig többször is tiltakozott az ott üzemelő gyár szabálytalan működése ellen. A nemrég Magyar Péter tüntetésén is megjelent Nagy Jánost idén úgy választották újra polgármesternek, hogy az ellenzéki pártok egy külön jelöltet is állítottak, a Fidesz jelöltje pedig csak 32,7 százalékot kapott.

Bátonyterenyén az elmúlt években folyamatosan téma volt az akkufeldolgozó. A mostani választáson pedig a rendszeresen tiltakozó Bátonyterenyei Civil Fórum egyik tagja, Orosz István legyőzte Nagy-Majdan József regnáló fideszes polgármestert.

Még várat magára az akkugyár-forradalom

A Telex cikkéből tehát egyértelműen látszik, hogy a tíz felsorolt helyszín közül csak három településen, Szigetszentmiklóson, Sóskúton és Bátonyterenyén választottak az emberek kifejezetten akkugyárellenes jelölteket, ebből pedig egyedül Bátonyterenyét bukta el a Fidesz.

Mikepércsen ellenjelölt sem volt, Iváncsán és Komáromban kifejezetten jól szerepelt a fideszes jelölt, Gödön pedig tarolt a fideszes támogatással induló civil egyesület.

Csökkenő támogatottsággal ugyan, de újraválasztották a fideszes polgármestereket Debrecenben, Nyíregyházán és Ácson.

Adódik tehát a kérdés: Vajon miért szavaznak az emberek akkugyárakat támogató jelöltekre, ha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége nem támogatja azokat? 

Az egyik lehetséges magyarázat a Telex szerint az, hogy a csendes többség igazából támogatja ezeket a beruházásokat, a tiltakozók pedig egy hangos kisebbség képviselői. Másodsorban elképzelhető az is, hogy a választók annyira nem bíznak az önkormányzatok jogköreiben és önállóságában, hogy nem mernek a kormánnyal konfrontálódó városvezetést megválasztani.

Harmadsorban pedig lehetséges az is, hogy a lakosság nagy része ugyan ellenzi az akkugyárak építését és a vendégmunkások ezzel járó megjelenését, de egyszerűen nem eszerint szavaz az önkormányzati választáson – olvasható a cikkben.

A cikk megjegyzi, hogy a Fidesz 5 évvel ezelőtthöz képest országosan 7,5 százalékkal szerepelt rosszabbul, így leegyszerűsítve feltételezhető az is, hogy az 5 és 10 százalék közötti visszaesés a Fidesz általános népszerűségvesztésével magyarázható, az ettől eltérő eredményeknek lehetnek más okai.

A legtöbb helyen nagyjából az országos átlagnak megfelelő mértékben vesztett szavazatokat a Fidesz, Iváncsán pedig még annál is kisebb mértékben. Nagyobb visszaesés Debrecenben, Mikepércsen, Ácson és Sóskúton történt. Az önkormányzati választáson mindenhol rosszabb eredményt ért el a Fidesz, mint 5 éve, de a különbség csak Bátonyterenyén volt akkora, hogy el is veszítsék a települést, de ugyanide sorolható még Sóskút is.

Az akkugyárak ügye csak egy része a választási döntésnek, hiszen sok más szempont alapján is szavaznak az emberek.

Az viszont biztos, hogy a június 9-i választáson megdőlt az a korábbi vélekedés, ami szerint a lakosság majd megbünteti az akkugyárpárti polgármestereket.

A Fidesz viszont nem lehet túl elégedett például a 41 százalékos debreceni és a 37 százalékos nyíregyházi európai parlamenti eredményükkel, vagyis elképzelhető, hogy később még pórul járnak majd ezeken a környékeken – írják a cikkben.

fotó: ÉrdMost archív

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email