erd_foter_dron

Végre megtudtuk, kik azok, akiket tényleg érdekel Érd sorsa

erd_foter_dron

Végre megtudtuk, kik azok, akiket tényleg érdekel Érd sorsa

A nyári kérdőíves felmérés eredményeit elemezzük most következő cikksorozatunkban.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Végeztek nyáron egy kérdőíves felmérést, amit Érd készülő településfejlesztési és településrendezési terveinek megalapozásához állítottak össze szakemberek. Akkoriban volt ez, amikor a városvezetés úgy döntött, változtatási tilalmat léptet életbe addig is, míg – a városlakók véleményének figyelembevételével – kereteket alkot a város fejlesztési irányainak kidolgozásához. A kérdőív volt hivatott megtudni, hogyan érzi magát az érdi városlakó, milyen változásokat szeretne, és mi az, ami nem volna ínyére.

A kérdőív az alábbi témakörökben fogalmazta meg a kérdéseket:

  • Mióta él Érden, honnan költözött ide, lélekben érdinek érzi-e magát?
  • Mire számít, tovább növekszik Érd lakossága a következő években?
  • Elégedett-e a munkalehetőségekkel?
  • Munkájára milyen hatással van a fejlődő technológia, milyen hatással lesz három éven belül a mesterséges intelligencia?
  • Mivel közlekedik, milyen gyorsan ér be a munkahelyére? (Mely településen tanul/dolgozik?)
  • Milyen gyakran jár autóval, illetve közösségi közlekedéssel?
  • Mennyire elégedett a környező településekkel való közösségi közlekedési, illetve közúti összeköttetésekkel?
  • A városi közúthálózaton belül melyek azok a szakaszok, csomópontok, amelyek áteresztő-képessége elégtelen?
  • Hol hiányoznak a városban további kerékpárutak, kerékpársávok?
  • Mennyire elégedett Érd szolgáltatásaival az oktatás, a közösségi terek, a bevásárlási lehetőségek terén?

A kérdőív az önkéntes kitöltőket célozta meg, tehát várható volt, hogy Érd leginkább közügy-tudatos lakói fognak rá reagálni. Már csak azért is, mert egy közvetlen linken keresztül volt elérhető – pontosabban két linken, az egyik lakossági, a másik vállalkozói érdeklődőknek szólt –, amelyek az Önkormányzat különböző médiafelületein jelentek meg, ahol nem szörföl akárki.

Érd közel 71 ezres állandó lakójából 1746-an tekintették meg a lakosságnak szóló kérdéssort, és közülük 1158-an töltötték ki. Ez az 1,6%-os arány állítólag jónak számít, mivel Érden különösen nehéz közvetlenül elérni a lakosságot.

A felmérést végző Város-Teampannon Kft. a beérkezett kérdőívek értékelésében kiemelte, hogy a válaszadók közel 40%-a legalább 10 percet szánt a kérdőív kitöltésére, közülük sokan nemcsak a kötelező, hanem az opcionálisan választható kérdésekkel is foglalkoztak.

Amint az várható volt, inkább a nők aktivizálták magukat: 14 százalékponttal többen nyilvánítottak véleményt, mint az érdi férfiak. Az 1158-ból 453 kitöltő 36-50 év közötti, 29 % az 51-65 év közöttiek aránya. A válaszadók 90 %-a érettségizett, illetve felsőfokú képzést végzett, 66 %-uk diplomás.

A lakóhely szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a legtöbben Érd M7-es alatti régiójából nyilvánítottak véleményt: Parkváros, Fenyves-Parkváros és Dombosváros lakói (42%), legkevesebben pedig Újfalu és Ófalu lakosságából (2,6 és 2,5%).

A kitöltőkre vonatkozó legizgalmasabb adat az „érdiség-faktor”. A válaszadók 72,6%-a nem tősgyökeres érdi, és a 839 beköltözőből 526 Budapestet hagyta el Érd kedvéért. Arra a kérdésre pedig, hogy „lélekben érdinek érzi-e magát”, az elsöprő többség (85,5%) igennel válaszolt.

A válaszadók 55%-a legalább 20 éve él Érden. Figyelemre méltó, hogy magas az elmúlt 10 évben beköltözők aránya (28%), és 72%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Elmondható tehát, hogy hirtelen nőtt városunk nem fölhígult, hanem éppenséggel földúsult.

A kérdéssor arra is választ keresett, mi vonzót találnak Érden az ideköltözők. A legtöbben (42,7%) a „kisvárosi miliőt” emelték ki („nincs tömeg, kevesebb ember, kertes házak”). „Itt találtam megfelelő ingatlant”, felelte a kitöltők 32,5%-a, és közel ennyi válaszadó (29,4%) számára a családjához való közelség volt a szempont.

A kérdéssort értékelők megjegyzése ugyanakkor fontos körülményre világít rá:

„A kisvárosi miliő esetében fontos megjegyezni, hogy az elsősorban a legalább 20 éve itt élők esetében volt releváns (44%), a frissen ideköltözőknek már csak 24%-a gondolja ezt a szempontot kiemelt jelentőségűnek. Ez rávilágít arra, hogy Érd társadalmi dinamikája jelentősen átalakult, a beköltözések hatására a korábbi kisvárosi életérzés egyre inkább halványodik.”

Izgalmas volna tudni, hogyan érzi magát városunkban e szépen körvonalazódó társadalmi réteg, és mit szeretne maga körül látni a jövőben? Erre is keressük a válaszokat cikkünk folytatásában. Annyit már most lehet tudni, hogy Érd közügyei szempontjából ők a legaktívabbak, és alighanem van is véleményük.

Fotó: érdmost archív

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email