Szakértők meghallgatásával folytatódott október 9-én a tragikus kimenetelű benzinkutas összecsapás tárgyalása a Budapest Környéki Törvényszéken.
Mint azt korábban megírtuk, 2020 augusztusában az M7-es autópálya melletti benzinkúton egy enyingi és egy érdi család tagjai csaptak össze. A halállal, súlyos sérüléssel végződő konfliktust az váltotta ki, hogy egy enyingi és egy érdi fiatal házassága kudarcba fulladt, és mindkét fél a másikon akarta bevasalni az esküvő költségét.
Az összecsapás során többen megsérültek, az enyingi L. Rómeó megszúrta R. Jánost, aki belehalt a sérülésbe.
A harminc vádlottat felvonultató ügy hónapok óta tartó tárgyalásáról itt, itt, és itt írtunk korábban. A nyári szünet előtti utolsó, júniusi tárgyalási nap elképesztő fordulatot hozott: a védelem által felkért szakértő nyilatkozott arról, hogy az elsőrendű vádlott, L. Rómeó beszámítható-e.
Mint azt megírtuk, a szakértő a vizsgálatai alapján arra a megállapításra jutott, hogy L. Rómeó patológiás indulatban követte el a bűncselekményt, azaz abban a pillanatban nem volt olyan állapotban, hogy fel tudta volna mérni cselekedete következményét.
“Ez úgynevezett integrációs tudatzavar, aminek az egyik fajtája a kóros indulat. Ez az állapot sem a cselekmény előtt, sem azután nem jelenik meg, és nem vizsgálható semmilyen módszerrel” – magyarázta a júniusi tárgyaláson a védelem szakértője, aki szerint L. Rómeó nem tartozik felelősséggel a tetteiért.
Október 9-én a bíróság több orvos-, pszichiátriai és pszichológus szakértőt is meghallgatott a kérdésben. Egyikük sem erősítette meg a védelem által felkért szakértő vizsgálati eredményét, miszerint L. Rómeó integrációs tudatzavarban szenvedett a tett elkövetésekor.
Az orvosszakértő úgy látja: mivel az összecsapás rendkívül ijesztő helyzetet teremtett, az járhatott tudatbeszűküléssel (amikor a figyelem csak az adott problémára koncentrálódik), ez azonban nem jelenti azt, hogy L. Rómeó ne lett volna beszámítható.
Hangsúlyozta azt is: az elsőrendű vádlott a cselekményt megelőzően nem szenvedett olyan mentális zavarban, ami a beszámítási képességét érinti. Márpedig kóros indulatról csak akkor beszélhetünk, ha az valamilyen mentális zavarból ered. Ilyet azonban nem tudtak megállapítani L. Rómeónál.
A védelem szakértője szerint L. Rómeó emlékezetkiesésben is szenved, és már csak emiatt sem felelős a tettéért. Az orvosszakértő ugyanakkor úgy vélte: az, hogy a vádlott nem emlékszik mindenre, ilyenkor normális élettani folyamat, hiszen olyan helyzetbe került, ami igencsak félelelmetes élmény volt számára, és azon rettegett, hogy nem kerül ki élve az összecsapásból.
„Hogy L. Rómeó nem emlékszik konkrétan a szúrás körülményeire, az az átéltek miatti félelemérzésből adódik, de nem jelent tudatvesztéses állapotot” – hangsúlyozta, hozzátéve: L. Rómeónak a késelés előttről és az utána következő percekről is van emléke.
A szakértők meghallgatása után a bíró megállapította, hogy éles ellentét van a védelem által felkért és a hatóságoknak dolgozó szakértők megállapításai között, és ezek ütköztetése nem vezetett eredményre. Hogy bevonnak-e az ügybe egy ellenőrző szakértőt, azt a törvényszék a következő tárgyalási napon közli majd.
