Az idei matematika érettségi első, 45 perces feladatlapja 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. Ebben előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.
A második vizsgarészre 135 percük lesz a diákoknak, ez két részből áll, az ’A’ részben három egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani, melyek több részkérdésből állnak. A ’B’ rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt választhatnak a diákok – az értékeléskor csak ezt a két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, melyek több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
Az emelt szintű vizsga is két részből áll, viszont ebben az esetben már nincs meghatározva, mennyi idő alatt oldhatják meg a diákok és a feladatok sorrendjét is szabadon választhatják.
Az első részfeladatsor négy feladatból áll, melyek a vizsgakövetelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladatból viszont legalább három több részkérdést is tartalmaz.
A második feladatsorban öt, egyenként 16 pontos feladatot kell megoldani. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget a vizsgázónak le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie és a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. Az öt feladatból négyet kell megoldani és az értékelés során is csak ezt a négyet veszik figyelembe. Ezek a feladatok több részkérdést tartalmaznak és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
Az Oktatási Hivatal vizsgaleírása alapján az alábbi témakörökre számíthatnak a középszintű vizsgán:
- Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%
- Számelmélet, algebra 25%
- Függvények, az analízis elemei 15%
- Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%
- Valószínűségszámítás, statisztika 15%
Hozzátették, a fenti arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen a feladatok jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül és a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára – a választásaiktól függően – az arányok eltolódhatnak.
Kiemelték: a feladatsor feladatainak 30-50 százaléka a szöveges, hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.
Középszinten 180 perc, emelt szinten 240 perc áll a feladatsorok megoldására a diákoknak.
A rövidebb feladatokat tartalmazó első feladatlappal maximum 30 pontot lehet szerezni, míg a második feladatlap 70 pontot ér.
Az emelt az első részben négy feladattal legfeljebb 51, a második részben pedig legfeljebb 64 pontot lehet összegyűjteni (feladatonként 16-ot), ami azt jelenti, hogy összesen maximum 115 pontot lehet szerezni.
