A Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, már a szolidaritási adó kivetése is azt jelezte, hogy a kormány az önkormányzatokra nem akar többet költeni, inkább a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését.

Már most is minden pénz a kormányon keresztül érkezik, az elszabaduló energiaárak csapdájából is csak az állam húzhatja ki a településeket. A mozgásteret a végtelenségig le lehet szűkíteni – mondta Tab kormánypárti polgármestere.

Az önkormányzati rendszer átalakítása és a válságkezelés összefüggése kapcsán a lapnak Balázs Zoltán politológus-közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára azt mondta, az Orbán-kormány két legyet ütne egy csapásra, ha eltörölné a helyi iparűzési adót (hipa).

Ez a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel járna az államnak, viszont a főváros és a nagyobb városok pénzügyi önállóságának megszűnését jelentené.

A lap idézi Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár fideszes polgármesterét, aki szerint az iparűzési adó nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlan.

Ugyanezt gondolja, Csőzik László, Érd polgármester is, aki a minap az Érdi Újságnak azt nyilatkozta, hogy: „nem tudom elégszer hangsúlyozni, mit jelentett a város fejlesztése szempontjából, hogy a kormány elvonta az évi 700 milliós éves működési „plusz” támogatást, a gépjárműadót, megfelezte a helyi iparűzési adót – és nem adta teljesen vissza. A mintegy kétmilliárdos forráskivonás után éves szinten mindössze 3-400 millió forint jut fejlesztésre. Ez nagyságrendileg egyetlen utca színvonalas rendbetételére lenne elég, felszíni vízelvezetéssel, járda kialakításával. Mivel minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az utak állapotát érzik a legnagyobb problémának az érdiek, folytatni kell a mellékutcák aszfaltozását. Az a 40, amit eddig megcsináltunk, még nem jelent áttörést, hiszen 450 utca vár szilárd útburkolatra. Valószínűleg 100-150 után fogják úgy érezni az emberek, hogy tényleg haladunk.”

Balázs Zoltán emlékeztet rá, lehet, hogy ez a cél, hiszen a kormány ezzel úgy őrizné meg az önkormányzatok autonómiáját, hogy annak valódi tartalmát elvenné. A fővárosi, kerületi – egyéb települési – önkormányzatok döntéshozó centrumként megszűnnének. Mint mondta, csak az a kérdés, hogy Orbán Viktor bevehetőnek tartja-e még Budapestet vagy letett róla. Ha igen, akkor eljött a leszámolás ideje. S ez hatással lesz a többi önkormányzatra is. A helyi politizálás tereinek eltűnése pedig jó időre stabil alapot ad a Fidesz-rendszerének.

Schmidt Jenő szerint a kisebb települések már most is az államtól függnek, 2600 településen minimális a pénzügyi mozgástér. Az önkormányzati rendszer fejnehéz, Budapest testidegen, nem lehet úgy kezelni, mint a többi önkormányzatot, le kellene választani a rendszerről, külön törvényt alkotni rá – tette hozzá.

Magyar György ügyvéd szerint az Országgyűlés átalakíthatja a helyi adók rendszerét, az iparűzési adó teljes megszüntetéséhez elég egy törvénymódosítás, jogállamisági aggályt az jelenthet, hogy 1997-ben a belső jogrendszer részei lettek a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló strasbourg-i egyezmény rendelkezései, amelyek a helyi közösségek önigazgatáshoz való jogát és konkrét jogintézményeit hivatottak biztosítani.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hipa-felezés ötletét adó elnöke korábban a Népszavának azt mondta, az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. Parragh László úgy vélte, a jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését, az önkormányzatoknak sem kedvező, így előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni.