Mint elmondta, a 85 oldalas dokumentációt véleményezők majdnem minden olyan problémát érintettek, amiket a készítők is elképzeltek. A válaszadók szerint a városban a legnagyobb problémát a kevés zöldterület jelenti, második helyen az energiahatékonyság, a harmadikon a közösségi közlekedés, negyediken pedig a légszennyezettség áll.

„Biztos, hogy nagyon sok tennivalója lesz a városnak a következő tíz évben és a 2050-ig tartó időszakban”

– fogalmazott Dr. Palkó Zsolt, utalva az Európai Unió és a magyar állam vállalására, mely szerint 2030-ra 40%-kall kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg 2050-re el kell érni a klímasemlegességet, azaz, hogy ugyanannyi elnyelőképesség legyen, mint amennyi kibocsátás.

Palkó Zsolt ismertette,

az országban Érd utolsó helyen áll az egy főre jutó zöldterület nagyságát tekintve, hiszen itt 0,4-0,5 négyzetméternyi zöld terület jut egy lakosra, míg egy átlagos városban 7-8 négyzetméter.

„Ez sajnos egy nagyon lehangoló adat, de mindent próbálunk megtenni. A parkokkal, a parkprogramokkal foglalkozunk, de nagyon nehéz, mert fizikailag kevés zöld területünk van és ezeket sem egyszerű fejleszteni” – mondta Palkó Zsolt, hangsúlyozva, amellett, hogy minél több zöld területet kell „produkálniuk”, meg is kell óvni azokat és a meglévőket, pedig az új építésű ingatlanoknál gyakran fordul elő, hogy a zöldterület nagy részét lebetonozzák.

„Ez nem csak a léleknek, nem csak az adott tulajdonosnak fontos, hanem klímavédelmi szempontból is”

– hangsúlyozta, megkérve a kivitelezőket, igyekezzenek minél több zöldterületet hagyni az ingatlanokon.

A másik, sokak szerint lényeges probléma, az energiahatékonyság kapcsán a zöld városfejlesztési biztos kitért rá, nagyon fontos lenne, hogy az épületek szigetelését támogassa az EU vagy a kormányzat, mert ennek köszönhetően jóval kevesebb úgy nevezett fosszilis, azaz üvegházhatású gázból eredő károsanyag kerül a levegőbe.

„Ez nem annyira látványos dolog, de Érd klímavédelmi szempontjait nézve a legfontosabb az épületekből származó kibocsátás”

– húzta alá Palkó Zsolt.

A közlekedési problémák kapcsán kifejtette, Érden azért jelent ez nagy kihívást, mert Érd alvóváros és az itt lakók javarésze autóval közlekedik, pedig két gyorsforgalmi vasútvonal is keresztülhalad a városon.

Palkó Zsolt szerint a kötöttpályás közlekedés Érden jó, de a többi már nem annyira, mert kevés kerékpárúttal rendelkezünk, emellett a buszok sem kellően sűrűek és nem eléggé „zöldek”.

„Szerencsés lenne, ha kisebb, elektromos hajtású buszokkal tudnánk ezt megoldani”

– fogalmazott, hozzátéve, a visszajelzések alapján az emberek örülnek az elektromos rollerek megjelenésének. Palkó Zsolt szerint egyébként a jövőben egyre fontosabbá válnak a különböző közlekedési megosztók, ezért a város is igyekszik lépéseket tenni.

A légszennyezettséggel kapcsolatban kitért rá, sajnos sok olyan városlakó van, aki továbbra is hulladékkal tüzel. Ez az ősztől tavaszig tartó időszakban nagyon meg tudja nehezíteni az életet, hiszen számos veszélyes anyagot szívhatunk a levegőbe, ha környezetükben valaki hulladékot éget.

Elmondta, nemrég elkezdett üzemelni Érden az a hat nem hitelesített légszennyezettség-mérő, amelyekre az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület pályázott. A mérők eredményei pedig az erdkove.hu-n folyamatosan nyomon követhetők. Erről bővebben ide kattintva olvashat!

A lakosság és a szakértők véleményezése után Érd Megyei Jogú Város önkormányzata a novemberi közgyűlésen tárgyal a klímastratégiáról, azok után, hogy a véleményekkel kiegészítették a dokumentációt.

„A készítők dolgoznak azon, hogy ezeket a kérdéseket feldolgozzák és beemeljék. A napokban valamennyi bizottság és képviselő is megkapja ezt a dokumentumot és a közgyűlésen reményeim szerint úgy tudnak erről dönteni, hogy a legszélesebb képet látják a kérdésben” – mondta Palkó Zsolt. Kiemelte, a városnak sok forrást kell szereznie arra, hogy ne maradjon álom a 2050-re kitűzött klímasemlegesség.

„Ez arról szól, hogy tudjunk jó levegőt venni”

– jegyezte meg.

„A stratégia akkor működik, ha ezeket a lépéseket el tudjuk kezdeni és meg tudjuk valósítani. A magunk részéről maradéktalanul azon vagyunk, hogy ezt megtegyük”

– húzta alá Palkó Zsolt.

„A klímastratégia egy olyan átfogó szemléletet kíván meg, hogy a város fejlesztésének minden részében ott kell lennie. Ez akkor tud sikeres lenni, ha a fejlesztések mindegyikében érvényesülnek ezek a szempontok, hiszen matematikailag nem tudjuk elérni az üvegházhatású gázok csökkenését, ha ezt nem komplexen tesszük. A XXI. század gondolkodásbeli mássága, hogy sokkal inkább rendszerben kell gondolkodnunk minden területen. Ez közös felelősségünk és vállalásunk kell, hogy legyen” – emelte ki Palkó Zsolt.

A klímastratégiáról ide kattintva olvashat bővebben, míg a tervekről, célokról ide kattintva írtunk!