Az autósok rendszeresen leüvöltik a fejemet, amikor a zebrán áttekerek a biciklimmel. Tényleg szabálytalanságot követek el, vagy a volán mögött ülőknek kellene dühkezelési problémákkal pszichológushoz fordulni? Ezt a fogós kérdést tettem fel Pető Attilának, alias Kreszprofesszornak.
Tizenkét év feletti kamaszoknak szervez kreatív, sport-, prevenciós és drámapedagógiai programokat a Szociális Gondozó Központ.
Huszonöt éves lesz a Harmónia Vegyeskar, amely a pandémia óta újjáéledt: próbál, jubileleumra készül, és szeretné elnyerni az Érd város kórusa címet.
Az Érden élő Schneller Szilviának már a dédnagyszülei is cirkuszosok voltak, így számára egyértelmű volt, hogy ő is ezzel szeretne foglalkozni, noha édesapja többször megkérdezte tőle, egészen biztos-e ebben. A cirkusz most picit háttérbe szorult, jelenleg gyerekeket oktat hulahoppozni, és velük jár fellépni.
Milyen könnyű volna egyszerű választ adni arra az előző számunkban feltett kérdésre, „hogyan nem lett Érdnek 60 milliárdja útépítésre?”. Csak elő kellene venni az elmúlt két év mindent magyarázó mumusát: elvitte a Covid. Ez még akár igaz is lehetne, hiszen 2020 márciusától az országban fű sem nőtt, nem hogy út épült volna. Ám térjünk ki arra is, volt-e bárki, aki komolyan számolt volna Kósa Lajos fedezet nélküli ígéretével?
Összegyűjtöttük az elkövetkezendő egy hét programjait.
Ismét megkezdődött a Kötelék-csoport nyári pikniksorozata, az első alkalomra mi is ellátogattunk. Egyebek közt arról beszélgettünk, hogyan érinti az édesanyákat a szabad szülészorvos-választás lehetőségének megszűnése.
A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett Portisch Lajos sokáig Magyarország első számú sakkozója volt. Legnagyobb értékű helyezését csapatban érte el 1978-ban, a Buenos Aires-i sakkolimpián. Bár sakkozni már nem szeret, mesélni annál inkább – ennek az érdi közönség is részese lehet a Szepes Gyula Művelődési Központban június 13-án.
Többször írtunk már a Topoly utcai idősotthonról, ami az önkormányzat fenntartásában működik. Van azonban egy olyan, önköltséges része is az intézménynek, amit még nem adtak át. Arra kerestük a választ, miért nem került, és mikor kerülhet sor erre.
Közel negyven éve áll a Magyar Földrajzi Múzeum élén. Kapott jobb ajánlatokat, válthatott volna nemcsak állást, hanem országot is, de nem tette, mert azt vallja: nem az anyagi előnyök optikáján keresztül nézi az ember a világot. Kubassek János múzeumigazgatóval beszélgettünk.
