A Kötelék-Érd térségi Közösség a Családokért civil csoport évek óta szervez nyári pikniket az érdligeti tavas játszótéren. Ezeket a kötetlen, ingyenes alkalmakat azért tartják mintegy „társadalmi munkaként” a Kötelék szakértői (szoptatási és hordozási tanácsadó, védőnő, orvos), hogy a szünidőben – amikor a babás-mamás klubok zárva tartanak – támogató közösséget teremtsenek az anyukáknak. A piknikeken lehet beszélgetni, kérdezni, recepteket, ötleteket csereberélni, ráadásul a nagyobb testvért sem kell otthon hagyni, hiszen ő is jól szórakozik a játszótéren.
Ezen a héten Juhász Judit orvos, laktációs szaktanácsadó és Csörgő Andrea perinatális szaktanácsadó volt a piknik „háziasszonya”. A covid alatt a kismamás csoport online üzemelt, most viszont már személyesen találkozhatnak a tagok. „A semminél az online találkozás is több. Nagyon sokat jelentett, hogy nem voltak egyedül az anyukák, és megvolt az az előnye, hogy bárhonnan tudtak csatlakozni a csoporthoz. Nagyon nagy szükség van a megerősítő közegre, hiszen manapság gyakori, hogy egy nő anyaként fog először csecsemőt a kezébe. Pár évtizeddel ezelőtt ez nem így volt, a testvérek ott voltak a születésnél, a gyermekágynál, és részt vettek a picik gondozásában. Manapság nincs gyakorlati tapasztalata az anyáknak. Érdre amúgy is jellemző, hogy sokan a családalapítás idején költöznek a városba, tehát magányosak, baráti kapcsolataik itt még nincsenek. Ha egy-egy programból, csoportból kinő egy baráti társaság, az nagy kapaszkodó az anyukáknak” – hangsúlyozta Juhász Judit.
Érkezett egy várandós anyuka is, júliusra várja a picit. Szóba került, hol fog szülni – az nem, hogy kinél, hiszen már nincs szabad szülészorvos-választás. Erről Csörgő Andreával beszélgettem a pikniken. „Azok az anyukák, akiknek konkrét elképzelésük volt arról, milyen szülést, vajúdást szeretnének – ne legyen gátmetszés, szabadon választhassák meg a testhelyzetüket, hogy csak két példát említsünk -, és ez alapján választottak orvost, elvileg most már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor az anyák elbeszéléseiből azt szűröm le: ahol a kórházi osztály támogatja az orvosválasztást, valahogy mégis megoldják a dolgot. A hálapénz kivezetését szerintem ez az új rendelkezés nem oldotta meg, és nem csökkentek a kórházak közti jelentős különbségek sem. Az, hogy az anyák megválaszthassák, hol és kivel szülnek, nem a luxusról szól, hanem arról, hogy a nők számára ez a lehetőség biztonságot jelent: fontos, hogy aki végigkíséri őket a várandósságuk alatt, az legyen ott a szülésnél is. Sok országban a szülésznő, a bába jelenti ezt a biztonságot, ő az, aki a várandósságtól a gyermekágy végéig segíti a kismamát. Nálunk az orvos ez a felelős személy, a szülésznőnek nincs joga döntéseket hozni, önállóan nem is kísérheti a szülést. A mostani rendelkezéseknek köszönhetően viszont az orvos nem fog bemenni karácsonykor vagy a szabadnapján úgy egy szülést levezetni, hogy ő ezért plusz pénzt nem kap, amiben van igazság. Ez tehát bonyolult helyzet, amit a rendelet nem old meg” – vélekedett Andrea.
Judit a személyzethiányban látja a legnagyobb problémát. Mint mondta, kevés a szakember, a szülésznő a vajúdó anyukák között cikázik. „Szülésznőt még szabad választani, így ha élünk a lehetőséggel, legalább ő ott tud lenni velünk” – tette hozzá.
„Az első szülésemnél még volt választott orvosom, ő jelentette a biztonságot. Most a férjem és a szülésznő, aki már az első gyermekemnél is ott volt” – mondta az egyik várandós édesanya. „Lakóhelyem szerint már nem abba a kórházba tartozom, ahol a szülésznőm dolgozik, de sikerült átjelentkeznem, így most oda megyek, ahol ő van” – tette hozzá.
Hogy az új rendszer hova vezet? Andrea szerint sehová. A hálapénz visszaszorítását nem szolgálja, ahogy az anyák érdekeit sem, viszont sokakat irányít a magánegészségügybe.
