Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás, és ha végigsétálunk egy-egy érdi utcán, láthatjuk, hogy ez szó szerint így van. Emitt mélylilára festették a házat, amott az előkertben hulladék fa- és fémlemezekből tákoltak kétautós garázst, és van, ahol az udvar lomtárként funkcionál. „Kedvencem” az a kert, ahol évekig rozsdásodott jó pár hatalmas munkagép, sőt a kapu elé is jutott belőlük az óvodások nagy örömére.
Az újépítésű házak kertjében alig nő fa, ellenben annál több a térkő, és az elmúlt években divat lett betonkerítés mögé bújtatni a házakat sövény helyett. Na és, ez mindenkinek szíve joga, vonhat vállat a kedves olvasó. Csakhogy ez nem így van. Hogy mit, hogyan és hova építhetünk, rendeletek szabályozzák, és ezeket nemcsak építkezés, de felújítás, bővítés, átalakítás során is be kell tartanunk.
A településkép védelme a kiemelten fontos főépítészi fel-adatok közé tartozik, ugyanakkor nekünk, városlakóknak sem közömbös, hiszen a településünk arculata nemcsak a közérzetünkben, hanem az ingatlanjaink értékében is meg-mutatkozik. „Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a la-kosság nem ismeri az országos és a helyi előírásokat, keve-sen élnek a lehetőséggel, hogy az építkezések kapcsán tájékozódjanak” – fogalmazta meg egy minap megjelent közleményében a főépítész csoport. Összeállítottak egy rövid tájékoztatót azokról az előírásokról, amelyeket a leggyakrabban hágnak át az emberek. Ezek betartása nem (csak) azért fontos, mert elmulasztásuk retorziókkal jár, hanem azért is, mert „mindaz, amit építünk, évtizedekig lesz jelen a városképben. Ezek az épített elemek határozzák meg azt is, hogy mit lát egy következő nemzedék szépnek, elfogadhatónak”.
A legfontosabb szabályok
Először is, ha újépítésű lakást/házat vásárolunk, tudnunk kell, hogy többlakásos társasházat csak oda húzhat fel a vállalkozó, ahol ezt a helyi építési szabályzat lehetővé teszi (például a városközpontban, illetve a forgalmasabb főutak mentén). Kertvárosi lakóterületen, bármekkora is a telek, legfeljebb csak kétlakásos épület kaphat helyet, és régi, nagyobb lakóépületet sem alakíthatunk át kétlakásosnál több-re (sajnos, ez utóbbira elég sok rossz példa akad Érden is). A telkünkön másik épületet (nyári konyha, tároló például, vagy az épülettől különálló garázs) csak bizonyos területre húzhatunk fel.
Amikor építkezünk, térkövezünk, fa- vagy gépkocsitárolót alakítunk ki, oda kell figyelnünk arra, hogy az előírás szerinti zöldfelület megmaradjon. Lakóterületen a legkisebb zöldfelületi arány 50, településközponti területeken 10-30, gazdasági területeken is legalább 25-30 százalék kell, hogy legyen. A régebbi lakóépületeknél általában ez a kitétel meg is valósul, nem így az új, többlakásos épületeknél. A gazda-sági területeken fordított a tendencia, míg a régebben kialakítottak nagy részén semmiféle zöldfelület nincs, az újonnan épülő nagyberuházások már törekednek a minőségi munkakörnyezet létrehozására.
Ha újépítésű lakóházat vennénk, jó, ha tudjuk, a vállalkozónak úgy kell megterveznie az ingatlant, hogy egy gépkocsi az épületen belül kapjon helyet, és ki kell alakítania egy önálló, legalább öt négyzetméteres tárolóhelyiséget is. Erről gyakran elfeledkezik a vállalkozó, az újonnan beköltözők pedig hamar rájönnek, sem a kerti bútort, sem a biciklit, sem a fűnyírót nincs hova tenni. Ilyenkor utólag építenek tárolókat, gyakran szabálytalan helyen, a főépülettől jelentősen eltérő építészeti színvonalon. Ha Ön is így járt, és a tárolót a hátsókertbe telepítené, a hátsó telekhatártól körül-belül két méter távolságra helyezheti csak el, úgy, hogy a szomszédos telken álló (vagy oda tervezett) tároló ereszétől biztosított legyen a három méter (ez a szükséges legkisebb tűztávolság az ilyen épületek között.)
Bár nagy divat lett az elmúlt években, a szabályok szerint konténert, mobilházat sehol nem helyezhetünk el (a hátsó-kertben sem), még gépkocsitárolóként sem. Ennek oka, hogy a fémmel burkolt, alacsony tetőhajlású mobilgarázsok gyenge építészeti színvonalúak, szegényes megjelenésűek, és értékállóságuk sem megfelelő.
Általánosságban elmondható minden tárolóépítményről: az a kívánatos, ha anyaghasználata, illetve a tető formája a főépületéhez közelít.
Ha fedett gépkocsibeálló építésén gondolkodunk, vegyük tudomásul, Érden oldalkertben, előkertben fedett gépjármű-tároló nem létesíthető, ugyanis az utólag kialakított, „lábakra állított tetők” nagyon egyenetlen színvonalon, legtöbbször mindenféle terv nélkül készülnek, a főépülettől eltérő építészeti megoldással, kedvezőtlen megjelenéssel. Jó tudni azt is, Érd lakóterületén belül nem alkalmazhatunk fémlemezburkolatot.
Oldal- és előkertbe nem építhetünk fedett teraszt sem
Nagy divat lett az elmúlt években a betonelemes tömör kerítés, ám – ahogy a főépítészcsoport közleménye finoman megfogalmazza – létesítése utcai kerítésként nem kívánatos, mert a felületek sematizmusa kedvezőtlenül jelenik meg az utcaképben. Ha rászán némi időt és forrást a terveztetésre, egy szakember segítségével számtalan jó és akár olcsóbb megoldást találhat az is, aki a kíváncsi tekintetektől vagy épp a portól óvná az ingatlanát. Készülhet kerítés bontott téglából, fából, de gondolkodhatunk élő anyagban is (sövény, örökzöld). Telkek között két méteres magasságig építhetünk ugyan tömör kerítést, de előre gyártott beton-elemekből ez sem készülhet.
A településkép javítása
Térjünk vissza még egy pillanatra a házra. Az sem mindegy – már városképi szempontból –, hogy milyen színű az épületünk. Kerüljük a harsány színeket, és a választásban itt is kérjük szakember segítségét. Nemcsak azért, mert ha rosszul választunk, a házunk kirí majd a környezetből, hanem azért is, mert egyes színeknek kicsi az időtállósága, és csúnyán fakulnak. Nem mellesleg ez a házunk értékét is negatívan befolyásolhatja.
Sokakat zavar – és joggal –, ha a szomszédja négy-öt roncsautót parkíroz a kertben, vagy használt bútorokat, építőanyagokat, ilyen-olyan hulladékot halmoz fel az udvarán. A Helyi Építési Szabályzat meghatározza azt is, hogyan és mire lehet használni a lakóterületet. Ha azt látjuk, hogy a telek vagy az ingatlan használata a normálistól eltér, jelezzük ezt az önkormányzatnál.
Térjünk még ki a reklám- és hirdetőberendezésekre, hiszen az utcaképet sok gyenge színvonalú, harsány hirdetési felü-let (és mindezek kavalkádja) rombolja. A szabály az, hogy-ha a reklámhordozó felülete meghaladja az egy négyzetmé-tert, felhelyezése előtt településképi bejelentési eljárást kell kezdeményeznünk a város polgármesterénél.
Aki telek- vagy házvásárlás előtt áll, tárolót, gépkocsitáro-lót építene, annak mindenképp érdemes tájékozódnia a fő-építészirodán. Itt kaphat szakmai segítséget annak eldönté-sében, hogy alkalmas-e a telek az elképzelt tervek megvaló-sítására. A rendezett településkép a lakosok és a város kö-zös érdeke. Ahogy a tájékoztatóban fogalmaznak: „A meg-ismert szabályok betartása az együttélést segíti, és a rend irányába mutat, amire – tapasztalataink alapján állítjuk – az Érden élőknek nagy igénye van. A településkép javítása az önkormányzatra is jelentős feladatot ró, közterület-alakítási tervekben kell megfogalmaznunk a jelenlegi elhanyagolt ál-lapotok felszámolásának lehetőségeit, és a tervek ütemezett megvalósításával kell továbblépnünk.”
ÉRDI ÚJSÁG – Ádám Katalin
Az építési előírások helyi rendjéről részletesen az alábbi linken: https://www.erd.hu/polgarmesteri-hivatal/hesz—telepuleskep, illetve a 23/522-396, 23/522-380 telefonszámon és a foepitesz@erd.hu email címen lehet tájékozódni.
Fenti elérhetőségeken a településkép kedvezőbb alakítására vonatkozó javaslatokat is szívesen fogadnak.
Érd építészeti értékeit – a múlt örökségét és a jelenkor követendő példáit – a Településképi Arculati Kézikönyv foglalja össze: https://www.erd.hu/polgarmesteri-hivatal/hesz—telepuleskep/telepuleskepi-arculati-kezikonyv-tak