Lassan halad a Székely Nemzeti Tanács által tavaly májusban európai polgári kezdeményezésként elindított aláírásgyűjtés. Ezen eljárás lehetőségét 2011-ben teremtette meg az Európai Bizottság, lényege, hogy amennyiben legalább hét EU-tagállam összesen egymillió polgára támogat valamilyen ügyet, akkor azzal a bizottságnak kötelezően foglalkoznia kell.

Európai polgári kezdeményezés keretében sikerült 11 tagállam 1,1 millió polgárát megnyerni például az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities, FUEN) által összeállított Minority SafePack, azaz Kisebbségi biztonsági csomag nevű javaslatgyűjtemény támogatására. Ennek célja, hogy kötelező érvényű uniós szintű jogalkotással teremtsék meg és garantálják az őshonos európai nemzeti közösségek nyelvi és egyéb kollektív jogait.

A sikerhez persze rögös út vezetett. A FUEN 2011-ben indította el aláírásgyűjtését, egy év alatt meg is lett a szükséges mennyiség, ám az Európai Bizottság 2013 őszén elutasította a kezdeményezés regisztrálását, mondván, a téma nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. Magyarul Brüsszel elhárította magától az őshonos közösségek ügyét. A FUEN azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és sikerrel perelte be a bizottságot az Európai Bíróságon, így 2017-ben az EB kénytelen volt zöld utat adni a kezdeményezésnek. Az újabb aláírásgyűjtés is sikeres volt, 2017 májusától egy év alatt a szükségesnél jóval több szignó jött össze.

A brüsszeli malmok azonban, amikor őshonos nemzeti közösségekről, különösen ha magyarokról van szó, felettébb kényelmesen őrölgetnek. Az Európai Bizottság bicskanyitogatóan lassú eljárás után csak idén január 10-én jelentette be, hogy regisztrálta az említett európai polgári kezdeményezést támogató aláírásokat. Ezután a testületnek fél éve van, hogy döntsön a jogalkotási folyamat elindításáról, és európai parlamenti vita is lesz róla, ami lehetőséget ad az érintett közösségek képviselőinek, hogy széles nyilvánosság előtt előadhassák érveiket. A trianoni centenárium évében ezt érdemes lenne a lehető leghatékonyabban kihasználni. 

Tavaly május óta újabb aláírásgyűjtés zajlik. A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben indította el Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezését. Ez a Kisebbségi biztonsági csomagtól eltérően nem csoportok és egyének jogainak kiterjesztésére, illetve biztosítására irányul, hanem egyes területek felzárkóztatását célozza – ami persze elősegíti az ott élő közösségek megmaradását.

Az ügy érdekében Csőzik László az alábbi posztot tette közzé Facebook oldalán: 

„Mióta a járvány átrendezte az életünket, a segítségnyújtás, az együttműködés, az empátia még fontosabb értékek lettek, mint valaha. Személyesen is úgy érzem, sokkal közelebb kerültem hozzátok – Önökhöz. Városunk fizikai épségét, működőképességét azzal őrizzük meg legjobban, ha a lelkét is épen tartjuk. Érd lelke pedig nem más, mint az összetartozás.

Összetartozás az érdiek közötti létfontosságú kapcsolatok ápolása, egymás meghallgatása, segítése. Összetartozás az Érden élő többségi és kisebbségi nemzeti, vallási csoportok kohéziója. És ezen belül is rendkívül szoros az összetartozás magyarok és székelyek között. A Székelyföldről Bukovinán, majd a Délvidéken át az 1960-as években Érdre érkező és itt új otthonra találó 200 székely család hamar az érdi közösség mozgatóereje lett, és csodálatos kultúrájukat, hagyományaikat azóta is megosztják velünk.